A kormánypártiaknak mégsem olyan fontos az állatkínzók elleni keményebb föllépés

március 1, 2016

Állatkínzás, tüntetés

Bár még maga a miniszterelnök is az állatkínzók elleni szigorúbb föllépést követelők pártjára állt, miután ezrek vonultak utcára bő másfél hete, a Parlament igazságügyi bizottságának fideszes és kereszténydemokrata többsége mégis lesöpörte az asztalról azt a szocialista javaslatot, amely alapján a jövőben a jelenleginél sokkal súlyosabb büntetést lehetett volna kiszabni nemcsak az állatkínzók, de például az állatviadalt szervezők ellen is.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, bő másfél hete több ezren vettek részt azon a budapesti tüntetésen, melynek résztvevői az állatkínzás büntetésének szigorítását követelték. A megmozdulás egyik apropója egyebek mellett az volt, hogy korábban a deteki alpolgármester fia egy baseballütővel vert agyon egy kutyát, és erről filmfelvételt is készített.

A demonstrálók mellett Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt, Facebook-oldalára egy kutyás képet feltöltve azt írta: „Nárcisz és én is egyetértünk az állatvédők céljaival”.

Az állatkínzás büntetési plafonja most a három évig terjedő szabadságvesztés, az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett, 2013-tól 2015 első felének végéig meghozott jogerős ítéletek statisztikái azonban azt mutatják, hogy ritkán szabnak ki letöltendő szabadságvesztést az elkövetőkre.

Ez egyelőre nem is fog megváltozni, legalábbis ha a kormánypártokon múlik, akkor biztosan nem, a Parlament igazságügyi bizottságának fideszes és kereszténydemokrata többsége hétfőn ugyanis elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) törvénymódosító-javaslatát, ami alapján súlyosabb, akár öt évig terjedő börtönbüntetést is ki lehetett volna szabni az állatkínzókra — számolt be az allatportal.hu. A szocialisták módosítója az orvvadászokkal, orvhalászokkal, állatviadal-szervezőkkel, és a veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettséget megszegőkkel szemben is az eddigieknél szigorúbb föllépést határozott volna meg.

A jelenlegi Büntető Törvénykönyv (Btk.) 244. paragrafusa rendelkezik az állatkínzásról, mely csak akkor minősül bűncselekménynek, ha a bánásmód, mely az állat maradandó egészségkárosodásához vagy halálához vezet, különös szenvedést okoz, illetve akkor, ha a cselekmény több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Már csak az a kérdés, miképp bizonyítható, hogy az állat szenvedett, ugyanis ha ezt az elkövetőre nem tudják rábizonyítani, és tette csak egyetlen állat életének kioltását eredményezi, abban az esetben a jelenlegi törvények szerint az elkövető csak két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és tette nem minősül bűncselekménynek, csak vétségnek.

Miután a bizottság elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét, Kiss közleményt adott ki, melyben azt írja: „a kormánypártok ezzel bebizonyították, hogy továbbra is az állatgyilkosok és állatkínzók pártján állnak”.