51 milliárd forintot kaszáltak off-shore cégek a magyar letelepedési kötvények eladásán

január 30, 2015

tonyrogano

Ahogy arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, (bár akkor alábecsültük az államtól az off-shore cégekhez irányított bevételek mértékét), a magyar letelepedési kötvények eladásával off-shore közvetítő cégek hatalmas vagyonokat kerestek a magyar államkincstár kárára. A letelepedési kötvények külföldiek számára történő értékesítésére először 2012 végén tett javaslatot Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az V. kerület volt polgármestere.

Mi a letelepedési kötvény?

A nem-EU országok üzletemberei, akik Magyarországon szeretnének letelepedni (és ezáltal szabadon utazni az EU-ban) ezt megtehetik, ha az Állami Adósságkezelő Központtól (ÁKK) 300.000,- euróért (korábban 250.000,- euróért) úgynevezett letelepedési államkötvényt vásárolnak. Azonban a befektetők a kötvényt nem vehetik meg közvetlenül a magyar államkincstártól, azt csak „közvetítőktől” tudják megvásárolni. Ezeket a közvetítőket nem más jelölte ki, mint a parlament gazdasági bizottságának az elnöke, Rogán Antal. A kötvények megvásárlásakor a jelentkezőknek egy egyszeri kezelési költséget is meg kell fizetniük, ami az index.hu szerint 45.000,- – 70.000,- euró közötti összeg. A kötvény megszerzését követő hat hónap elteltével annak birtokosa öt évre szóló letelepedési engedélyt kérhet.

Az index.hu szerint maga Rogán dolgozta ki kínai kapcsolata segítségével a letelepedési kötvény eladási sémát. A kötvényeladási séma kidolgozásakor Rogán személyesen is kapcsolatban állt Boros Attilával, a csődbe ment Hajdú-Bét korábbi ügyvezetőjével, valamint közös ismerősükkel Simon Wu-val, aki a Borsodchemet tulajdonló kínai cég egyik vezetője.

Amikor Rogán beterjesztette a törvényjavaslatot, azt azzal indokolta, hogy amellett, hogy ez segít az ország adósságállományának a finanszírozásában, sokmillió euró befektetést is az országba hoz a lépés.

Mi történt valójában?

Kiderült, hogy a jelentkezők nagytöbbsége olyan ázsiai befektető, aki már a kötvény bevezetése előtt is üzleti tevékenységet folytatott Magyarországon. Szalai Bálint oknyomozó újságíró kiderítette, hogy egyetlen jelentkező sem vásárolhatott közvetlenül az államtól letelepedési kötvényt. Rogán ragaszkodott ahhoz, hogy a kötvényeket csak az ÁKK-val leszerződött közvetítő cégek árulhatják, és ezek a cégek országonként, vagy régiónként kizárólagos értékesítési jogot kaptak. Ez azt jelenti, hogy a magánközvetítők felosztották egymás között a világ régióit, ezzel pedig megakadályozták a versenytársak megjelenését, és maximalizálták a kötvények eladásának költségeit az állam számára.

Csak azok a cégek szerződhettek az ÁKK-val, melyeket a Rogán Antal által vezetett parlamenti gazdasági bizottság jóváhagyott.

A közvetítő cégeket olyan adóparadicsomokban jegyezték be, mint Málta, Ciprus, a Kajmán Szigetek és Szingapúr. Közülük csak egy rendelkezik budapesti irodával. Miután megkapják a cégek a kérvényt a kötvény megvásárlására, és beszedték a kezelési költséget, a közvetítő az ÁKK-tól megvásárolja a kötvényt a csökkentett 221.000,- eurós áron. A mai napig 2.213 ilyen tranzakciót hajtottak végre az ÁKK-nál. Ilyen módon az elmúlt tizennyolc hónapban ezek a magáncégek mintegy 51 milliárd forintos bevételre tettek szert, ha a legalacsonyabb, 45.000,- eurós kezelési költséggel számolunk

Fidesz: Ez a nemzetközi bevett gyakorlat

Az Index kérdésére válaszolva a Fidesz sajtóosztálya elmondta, hogy a fenti séma teljesen jogszerű, és “a nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország közvetítőkre bízza ezt a tevékenységet.” Azt is leírták, hogy “a cégek megbízási díjait a piac árazza be, az államnak semmilyen ráhatása nincs erre a területre.” A kormánypárt emellett megjegyezte, hogy mindegyik cég a jelentkezéskor feltárta valós, magánszemélyű tulajdonosait, ezért hamisak azok az állítások, miszerint offshore cégekről van szó.

Eddig nem történt hivatalos reagálás arra, hogy az állam csak 221.000,- euró bevételre tesz szert a kötvények eladásával, míg öt év múlva 250.000,- euró visszafizetésére vállal kötelezettséget. A jelenlegi kötvényhozamokkal kalkulálva az állam 0,5 százalékot veszít a jelenlegi piaci kötvényhozamokhoz képest. A magánközvetítők ugyanakkor minden kötvényeladáson legalább 74.000,- eurós bevételt könyvelhetnek el. Jellemző ezekre a cégekre az alacsony működési költség, az alacsony marketing és értékesítési költség, valamint az alacsony rezsiköltség is. Mivel az EU-n belüli szabad mozgás életbevágó fontosságú számos indiai, kínai és vietnámi üzletember részére, nincs hiány a közvetítőcégek szolgáltatásai iránt érdeklődőkben sem.

Hivatkozás:

http://index.hu/gazdasag/2015/01/29/valaki_boduleteset_kaszal_rogan_otleten/

http://hu.budapestbeacon.com/politika/rogan-antal-torvenytelen-v-keruleti-ingatlan-eladasi-ugybe-keveredett/