A magyar lakosság elsöprő többsége indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet és az Energiaklub csütörtökön publikált kutatásából. A háztartások döntő többsége nem korszerűsítené otthonát, hacsak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Százmilliárd forint is juthatna a magyar otthonok felújítására, ám egyelőre nem jut, mert a kormány másképp döntött.

Egy-egy nemzeti konzultáció után szinte menetrendszerűen árasztja el a média legrejtettebb szegletét is a kormányinformáció, mely rendszerint azzal kezdődik: „a magyar emberek döntöttek”. A rezsicsökkentésről, legalábbis annak folytatásáról is az emberek döntöttek – hangoztatta oly sokszor Németh Szilárd rezsibiztos (képünkön). Anélkül, hogy e cikkben belemennénk a már megvalósult kormányzati rezsicsökkentés pozitív illetve negatív hatásainak részletezésébe, vélt vagy valódi céljának fejtegetésébe, önmagában fontos megjegyeznünk, hogy amit eddig rezsicsökkentés címén a kormány csinált, az valójában csak egy tüneti kezelése volt a problémának.

A magyar otthonok egy jelentős része energetikai szempontból pazarló, ezen a helyzeten pedig semmit sem változtat az olyan külső beavatkozás, mint például a hatósági árszabás, a kiváltó okot ugyanis nem fogja megszüntetni. A rezsicsökkentéssel megspórolt pénz ráadásul jó eséllyel a fogyasztást élénkíti, és nem a megtakarításokat gyarapítja. Az egyedi mérőóra nélküli panellakás fűtése, vagy a kilónyi vízkővel kibélelt bojler használata pont ugyanannyi energiát emészt föl, az ehhez szükséges energia előállítása – eltekintve egyéb hatásoktól – pedig pont ugyanannyiba kerül, mint korábban, csak egy részét most nem az ügyfél fizeti.

Valódi megoldást a problémára ezért csak és kizárólag az energetikai korszerűsítés jelent, ám ez a legtöbbször komoly anyagi ráfordítással jár, márpedig tartaléka a magyar háztartások nagy hányadának nincs, sokaknak még egy váratlanul elromlott háztartási gép cseréje is megoldhatatlan gondot jelent.

Erre lehetne megoldás a pályázat, csakhogy a kormány – korábbi terveivel ellentétben – november végi határozatában úgy rendelkezett, hogy a lakosság energiahatékonysági fejlesztéseit uniós pályázati források helyett csak hitelalapon fogja ösztönözni. Pályázati támogatás a kormányzati tervek szerint csak állami illetve egyházi intézmények számára lesz elérhető a következő uniós ciklusban. Az erről szóló döntést Lázár János kancelláriaminiszter már októberben bejelentette, aki egy október végi kormányinfón a döntéssel kapcsolatban azt is megjegyezte: „Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes”. […] Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat.”

Pedig a lehetőség adott: az új uniós finanszírozási időszakban akár százmilliárd forint is jutna a magyar otthonok felújítására – még akkor is, ha a kancelláriaminiszter korábban azt mondta, hogy erre nincs lehetőség. A magyar kormány és Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ugyanis tartalmazza és elhatárolja a lakossági energiahatékonysági felújítására vonatkozó beruházási támogatásokat – figyelmeztetett a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub is. „Érthetetlen és megdöbbentő, hogy a Miniszterelnökség miért akarja megfosztani a magyar otthonokat a rezsicsökkentő beruházások uniós támogatásától” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa. „Hatalmas nemzetstratégiai hibát követ el a kormány” – jelezte az Energiaklub.

Ezen felül Lázár azzal is indokolta, hogy nem lesznek ilyen konstrukciók, mert véleménye szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Annyira bonyolult azonban mégsem lenne, csak le kellene másolni más országok évek óta jól működő gyakorlatát. (Persze erről szó se lehet, hiszen akkor összedőlne a kormány számára oly magasztos unorthodoxia – L. Á.)

A döntés azért is furcsa, mert az előző uniós ciklusban maga a kormány kifogásolta nem egyszer, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között a kormányzat mindössze huszonötmilliárd forinttal támogatta a lakossági energetikai beruházásokat.

A MEHI és az Energiaklub most közzétett közvélemény-kutatása szerint viszont az emberek igenis szeretnének vissza nem térítendő támogatáshoz jutni, másképp a legtöbben bele se fognának a fölújításba. A 2015 decemberében végzett, mintegy ezerfős fölmérés szerint a magyar lakosság 94 százaléka, tehát elsöprő többsége gondolja úgy, hogy leginkább a magyar otthonok energetikai felújítását kellene támogatnia az államnak, de még ennél is fontosabb, hogy a háztartások közel kétharmada pályázati források nélkül, csak saját megtakarításaira és hitelekre alapozva nem fogja felújítani otthonát a következő három évben, vagyis pályázati támogatás nélkül aligha indul majd fölújítási hullám Magyarországon.

A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes energiafelhasználásának nagyjából egyharmadát. Ennek negyven százaléka a komplex energetikai felújításokkal, széles körben ösztönző programmal középtávon is megtakarítható lenne.

„A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés” – írja közleményében az Energiaklub.