„Magyarország a széles körben elismert alkotmányos kultúra, a jogállamiság és a demokratikus hagyományok hiányától szenved. A devizahitelezési válság esélyt ad arra, hogy alapvető változás következzék be a magyar jogi kultúra területén” – áll Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület által az EBRD elnökének írt levélben.

A budapesti székhelyű Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) arról tájékoztatta a Budapest Beacont, hogy levelet írt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). Ebben az EBRD és a magyar kormány által kötött együttműködési megállapodást kritizálják.

Az EBRD elnökének, Sir Suma Chakrabartinak (képünkön balra) címzett levélben azt írták, hogy a bank védelmet kíván nyújtani magyar bankok számára a devizahitelek forintosítása miatt felmerülő további költségekkel szemben, Az EBRD által aláírt megállapodás azonban nem veszi figyelembe a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

„Nyújtson segítséget abban, hogy meggyőzzék a magyar kormányt: kötelezze el magát a bírói ítélkezés függetlensége és a jogállamiság mellett” – kérik Sir Sumát a március 13-án kelt levél szerzői.

Alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a levelet:

„Tisztelt Sir Suma!

Azért írok Önnek, mert az EBRD üzlet szeretne kötni az Erste Bank magyarországi leánybankjával. Az együttműködési megállapodás tervezetét pár hete hozta nyilvánosságra a magyar kormány.

Kérem, vegye figyelembe, hogy a megállapodás 1. részének b pontját kritika éri a fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogászok részéről. Szeretném elmagyarázni ennek okát, illetve arra kérem Önt, hogy segítsen meggyőzni a magyar kormányt arról: kötelezze el magát a bírói ítélkezés függetlenségének biztosítása és a jogállamiság mellett.

A megállapodás 1. b része szerint a devizahitelek forintosítását olyan módon kell végrehajtani, hogy az átváltási kockázat költsége ne rójon további terhet a bankszektorra. Más szavakkal: az EBRD és a magyar kormány közötti megállapodás a magyar bankok részére biztosítja a jogi védelmet az árfolyamkockázat további költségeivel szemben.

Kérem, vegye figyelembe, hogy szembemegy a hatalmi ágak elválasztásának az elvével, mivel sem a kormány, sem pedig a parlament nem rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy eldöntse: a bankoknak vagy az ügyfeleknek kellene az árfolyamkockázatot viselnie.

Nyilvánvaló tény, hogy azokban a stabil demokráciákban, ahol a bírósági döntések a jogállamiságon alapulnak, és tiszteletben tartják a bírói ítélkezés függetlenségét, ott nincs helye a kormányzati jogalkotási beavatkozásnak a magánjog területén. Az pedig magánjogi kérdés, hogy vajon a bankoknak, vagy ügyfeleiknek kellene az árfolyamkockázat terheit viselnie. Ennélfogva a kérdés a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez egyértelműen kiderül az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Kartájának 47. cikkelyéből.

Talán Ön is tudja, hogy a magyar bankok és az ügyfeleik között nagyjából tizenkétezer folyamatban lévő pert állított le a magyar parlament az utóbbi időkben elfogadott törvényekkel. Az alperes számos ügyben az Erste Bank. Az összes ilyen eljárást a bank ügyfelei kezdeményezték, mert úgy vélik, hogy döntő érvek szólnak amellett, miszerint az árfolyamkockázatot a bankoknak kell viselnie. A kormány a perek lezárására „a szamár és az elé lógatott répa” elvét követi. A nemrég elfogadott törvények számos olyan előírást tartalmaznak, melyek arra kényszerítik az ügyfeleket, hogy hagyjanak fel korábbi követeléseikkel. Ezáltal a bíróságok számára lehetetlenné tegyék, hogy az ügyfelek számára kedvező ítéletet hozzanak.

Nem ismerünk még egy olyan EU-tagállamot, ahol kifejezetten azért hoznak törvényeket, hogy bírósági eljárásokat akadályozzanak meg, és csökkentsék a bírói hatáskört. 2014. december 27-én az Európai Unió működéséről szóló egyezmény 258. cikkelye alapján panaszt nyújtottunk be az Európai Bizottságnak. Arra kérjük a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amennyiben a nemrég elfogadott törvények hatályban maradnak.

Mindemellett támogatjuk azokat a banki ügyfeleket, akik az Európai Emberi Jogok Bírósága elé viszik ügyüket. Amennyiben a magyar kormány akadályt gördít a bírósági eljárások elé, és nem teszi lehetővé az igazságos perek lefolytatását, akkor az árfolyamkockázatot magának a kormánynak kell viselnie.

Egyetértünk Önnel abban, hogy a bankszektor stabilitása elősegíti a hosszú távú gazdasági növekedést, de úgy véljük, lehetetlenség stabil bankszektort létrehozni egy olyan országban, ahol a kormány nem tartja tiszteletben az európai értékeket és sorozatosan beavatkozik a magánjogi kérdésekbe.

Tudjuk, hogy az EBRD célja a piacgazdasági átalakulás elősegítése, illetve a magán- és vállalkozói kezdeményezések előmozdítása Kelet-Közép-Európa azon országaiban, melyek elkötelezettek a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei mellett, és ezeket az elveket alkalmazza is a gyakorlatban.

Az EBRD küldetésének tükrében arra kérjük Önt, hogy használja föl befolyását és győzze meg a magyar kormányt arról, hogy a jövőben ne avatkozzék bele magánjogi kérdésekbe, állítsa helyre az igazságszolgáltatást, tegye lehetővé a perek korrekt lefolytatását, és tegye lehetővé, hogy az ügyfelek élhessenek jogukkal, és az Európai Emberi Jogok Bíróságához fordulhassanak, ha a magyar bíróság elutasítja beadványaikat.

Magyarország a széles körben elismert alkotmányos kultúra, a jogállamiság és demokratikus hagyományok hiányától szenved. A devizahitelezési válság esélyt ad arra, hogy alapvető változás következzék be a magyar jogi kultúra területén.”