A szakszervezet szerint csak a szerencsén múlik, hogy nem történik több vonatbaleset

augusztus 18, 2015

Meleg JánosSúlyos vonatbaleset történt vasárnap reggel az Aszód-Balassagyarmat vonalon. Összesen huszonegy ember sérült meg. Az elsődleges vizsgálatok szerint az eset hátterében emberi mulasztás áll. A Vasutasok Szakszervezete szerint főként az emberhiánnyal és a munkavállalók túlterheltségével magyarázható, hogy adott esetben a dolgozók figyelmetlenebbek a kelleténél. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az olyan vonatveszélyeztetéses esetek száma, amelyeknek következtében egyszerre két szerelvény került egy vágányra – egymással szemben vagy egymás mögé –, s csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig nem történt baleset.

Vonatbaleset történt vasárnap nem sokkal reggel fél kilenc után Nógrád megyében, Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd között. A menetrend szerint Balassagyarmatra és Aszódra tartó motorvonatok ütköztek össze. A szerelvények egymásba nyomódtak, de nem siklottak ki. A két vonaton összesen harminc-negyven utas tartózkodott. Közülük tizenkilencen könnyebb, ketten súlyosabb sérülést szenvedtek.

Nem várta be a kijelölt helyen, Acsa-Erdőkürt állomáson az Aszódról induló motorvonat a Balassagyarmat felől érkező szerelvényt, emiatt történt a baleset – állapította meg a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KSZ) vizsgálata. A menetrend szerint Nógrádkövesden kell bevárnia egymást a két szerelvénynek az egypályás vonalon, ám az Aszódról induló vonat késése miatt ezúttal áthelyezték a találkozási pontot az Acsa-Erdőkürt állomásra. A szakmai vizsgálat első megállapítása szerint mindkét vonat vezetőjét és vezető jegyvizsgálóját is írásban tájékoztatták arról, hogy a késés miatt másik állomáson találkozik a két vonat, a késve induló szerelvény azonban eddig tisztázatlan okból az utasok le- és felszállását követően továbbindult. Mivel Acsa-Erdőkürt állomáson nincs forgalmi szolgálat, ezért nem volt személyzet, amely észlelhette volna a bajt, így nem értesíthette senki a vonatokat.

A szerelvények adatrögzítőinek kiértékelésekor kiderült, hogy mindkét szerelvény a megengedett 60 kilométer/óra sebesség alatt, 56 és 58 kilométer/órás sebességgel közlekedett a nyílt pályán. Azt követően, hogy észlelték egymást, 250-300 méter volt közöttük a távolság. Ekkor vészfékeztek, és az ütközésig 23 és 28 kilométer/órás sebességre lassultak. Mivel műszaki hibára utaló adatot nem találtak, a vizsgálat a továbbiakban arra fókuszál: mi vezetett oda, hogy az Aszódról induló vonat nem várta be a szemből közlekedő szerelvényt.

A hétvégi baleset egy biztosítóberendezés nélküli vonalon történt, ahol kizárólag az utasításokra hagyatkozhat a vonatvezető – mondta Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Kap egy értesítést a vonat személyzete, és annak megfelelően kell eljárnia – tette hozzá.

Tavaly tíz, de idén is már öt olyan, figyelmetlenségből vagy műszaki hibából adódó vonatveszélyeztetési helyzetet hozott nyilvánosságra a MÁV, amely akár tragédiával is végződhetett volna – írta vasárnapi közleményében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). Korábban egy kiáltványban már próbálták fölhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy mennyire leterheltek a vasutasok, és hogy mekkora a létszámhiány egyes munkakörökben – folytatta Meleg. Szerinte a létszámhiány óriási, ma vasutasnak lenni nem divat. A fiatalok nem lesznek vasutasok, a jelenlegi dolgozók pedig lassan elhagyják a pályát. Sokan akkor fordítanak hátat, amikor szembesülnek a magas követelményrendszerrel, és az ehhez társuló munkakörülményekkel – mondta a szakszervezeti vezető.

Meleg szerint tárgyi és személyi oka is van annak, hogy a Magyar Államvasutak (MÁV) nem úgy működik, mint a nyugat-európai vasúttársaságok. A vasúti pályák például rossz állapotban vannak, de a munkatársak helyzete is komoly probléma. Az új munkatörvénykönyvvel például jelentősen növekedett a vasutas munkavállalók munkaideje. Nem volt véletlen, hogy 7,6 órára volt beállítva a munkaidő egy műszakban – közölte Meleg. Ezt a határt lépték át azzal, hogy jelenleg nyolc óra a munkaidő úgy, hogy ennek nem része a munkaközi szünet. Ehhez jön az éves szinten a munkakörönként átlagosan nyolcszázezer órányi létszámhiány miatti túlóra.

Pszichoszomatikus vizsgálati anyagot készíttetett a VSZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, példaként az ebben szereplő egyik adatra hívta föl a figyelmet Meleg János: Kőbánya-Kispesten egy tizenkét órás szolgálat alatt egy forgalmi szolgálatot teljesítő vasutas hatszázötven esetben kerül döntési helyzetbe, majdnem minden percben kell tehát egy döntést meghoznia, és ebben komolyan benne van a hibalehetőség.

A VSZ a baleset apropóján ismét felszólítja a MÁV vezetését és a kormányt: szüntesse meg a létszámhiányt a vasútnál, adjon pénzt újak képzésére, valamint a jó és biztonságos munkakörülmények megteremtésére. Meleg közleményében kifejti: főként az emberhiánnyal és a munkavállalók túlterheltségével magyarázható, hogy adott esetben a dolgozók figyelmetlenebbek a kelleténél, és ez vezetett oda, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az olyan vonatveszélyeztetéses esetek száma, amelyeknek következtében egyszerre két szerelvény került egy vágányra, egymással szemben, vagy egymás mögé, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett baleset.

A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése miatt rendelt el nyomozást.