A múlt évi széleskörű oktatási reformot megelőzően a tapasztalat és a szakmai képzettség határozta meg a tanárok jövedelmi besorolását Magyarországon. Most azoknak a tanároknak, akik úgy gondolják, hogy magasabb fizetést érdemelnek  nagyobb tapasztalatuk vagy magasabb végzettségük miatt, portfóliót kell készíteniük és beadniuk április végéig, amely dokumentálja az oktatói karrierjüket. A Humán Erőforrás Minisztérium szerint a portfóliónak tartalmaznia kell a részletes oktatási tervet visszamenőleg minden tantárgy esetében, amit valaha oktatott a jelölt, és értékelniük kell saját szakmai fejlődésüket is.

A 2013-ban elfogadott törvény minden tanárt a „Pedagógus 1” kategóriába sorolt. Ennek eredményeképpen, csak a kezdő tanárok, vagy a három éves főiskolát végzett tanárok kapnak magasabb fizetést, mint korábban. A tapasztalt, vagy magasabb végzettséggel rendelkező tanárok esetében valójában sokan kevesebb pénzt visznek haza, mint egy évvel korábban.

A hvg.hu szerint tavaly márciusban a kormány és a pedagógusok szakszervezete között létrejött a megállapodás, mely szerint a magasabb képzettséggel rendelkező tanárok automatikusan átkerülnek a „Pedagógus 2” kategóriába idén januárban, és új kategóriák is kialakításra kerülnek. Ehelyett  az Emberi Erőforrás Minisztériuma bejelentette, hogy maximum a tanárok 20%-a kvalifikálhatja magát a „Pedagógus 2” kategóriába, amennyiben április végéig beadják az akár több száz oldal terjedelmű portfóliót.

A minisztérium meghatározása szerint „a portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely a jelölt hosszabb idő alatti fejlődését, vagy a folyamat végére elért eredményeit dokumentálja”. A portfóliónak – a nevet, arcképet, illetve a szakmai adatokat tartalmazó borító és a tartalomjegyzék mellett – tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, a szakmai életút értékelését, a nevelő-oktató munka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb közéleti, önálló művészeti, alkotói tevékenységek, illetve az adott oktatási intézmény rövid bemutatását.

„Képzeljük el, hogy a hadseregben holnaptól bármilyen rangban lévő tiszt elveszíti a rendfokozatát, „Tiszt” besorolásba kerül, új rendszert vezetnek be, és ha majd elkészíti a portfólióját, akkor lehet belőle „Főtiszt” vagy „Tábornok”. Vagy az osztályvezető főorvos holnaptól újra „Orvos” lesz, és majd a portfólió elbírálása után lehet belőle ismét „Főorvos”– mondta a budapesti Szent László Gimnázium igazgatója.

A hvg.hu által megkérdezett tanároknak csak töredéke őrzi évekkel ezelőtti órák anyagát, és kifejezték, hogy vonakodnak saját munkájuk értékelésétől is. Sokan úgy gondolják, hogy nincs értelme a portfólió összeállításának ilyen rövid idő alatt, bármiféle minta nélkül, különösen annak fényében, hogy egész karrierjük idejére kellene értékelniük az óravázlataikat.

Mintegy 170.000 ember dolgozik a köz-, és felsőoktatásban, közülük 120.000-en a közoktatásban végzik munkájukat. 20-25 ezren lehetnek szakvizsgával rendelkezők, akiknek első körben el kell készíteniük a portfóliójukat.

Szabó Anna gyógypedagógus elmondta a hvg.hu-nak, nem hajlandó önmagának előírások szerint múltat alkotni, a nála is idősebb kollégák nevében pedig egyenesen megalázónak tartja azt. Szerinte a pedagógustársadalom eltérő csoportjainak munkája nagyon különböző módon dokumentálható, és a portfólió keretének vagy nagyon lazának kellene lennie, hogy minden csoport tagjai alkalmazhassák iránymutatásnak, vagy át kellene gondolni a lehetséges szakmacsoportokat, és rájuk szabni al-útmutatókat. „Sok korábbi fejlesztésben (tananyag gyermekeknek és felnőtteknek, szakfordítások, módszertani anyagok készítése) vettem részt, előadásokat tartottam. Ezek követhetők és dokumentáltak, de mind nem érnek semmit a mostani rendszerben” – mondta.

Szerinte jelenleg a portfóliórendszer az elit középiskolák tanáraira van szabva, „persze nekik se jó, de nekik van a legtöbb esélyük”, hogy időben összegyűjtsék és bemutassák az elvárt anyagokat.

„Főként az idősebb kollégáknak okoz problémát a portfólió elkészítése, akiknek 20-30 éves pályafutásukról kellene értékelést írni és anyagokat bemutatni. Eddig soha nem kérték el például az óravázlatokat, így a legtöbb tanár azokat meg sem őrizte” – mondta Czédly Mariann budapesti fejlesztőpedagógus.

„Egy régóta a pályán lévő tanárnak minden adattal együtt több száz oldalra rúghat a portfóliója. Egy ideális óravázlat, reflexiókkal együtt 15-20 oldal is lehet, és ha csak tízféle órát tartott valaki, az már 150-200 oldal, amihez hozzájön még a szabadidős és egyéb tevékenységek leírása.”

Czédly szerint az is kérdéses, hogy a minisztérium képes lesz-e megfelelően kiértékelni a portfóliókat, az eddig elhangzott ígéretek szerint a tanárok 15 napon belül megkapnák a portfóliók értékelését. A hvg.hu szerint a minisztérium csak a napokban írt ki pályázatot 5.000 tanár részére, akik részt vennének többek között a pedagógusok minősítésében és a tanfelügyeleti ellenőrzések lebonyolításában 2015. január 1-től.

A tanárok azt tartják aggályosnak, hogy a tanároknak maguknak kell majd „a szakmai fejlődés szempontjából” értékelniük a saját óravázlataikat. Az viszont nincs meghatározva, hogy a vázlatoknak eredetinek vagy hiteleseknek kell-e lenniük, és hogy miként ellenőrzik majd a hitelességüket. Sokak szerint így a portfólió lehetőséget ad a manipulációra, és az összes pedagógust hazugságra kényszeríti. „Mivel az eddigi pályafutás dokumentálására, illetve ellenőrzésére nem sok esély van, a tanárok arra kényszerülnek, hazudjanak, vagy valaki más hazudjon helyettük” – fogalmazott Szabó Anna. Mint mondta, a portfóliókról szóló hírek megjelenése után nem sokkal megjelentek azok is, akik pénzért ajánlanak segítséget ezek megírásához, mások pénzért kínálnak segédanyagokat.

Szabó a hvg.hu kérdésére elmondta, sok tanár tiltakozásképpen, vagy egyszerűen azért, mert a tanítás mellett nincs elég ideje, nem fog portfóliót készíteni

Hivatkozás:

“A tanárokat arra kényszerítik, hogy hazudjanak”, hvg.hu; 2014. január 16.