Alkoholfogyasztás Magyarországon: kétszer magasabb, mint a világátlag, de összhangban a többi kelet-európai országgal

A WHO friss tanulmánya szerint a magyarok és kelet-európai szomszédjaik szeretnek inni. Sokat inni!

A jelentés globális áttekintést ad az alkoholfogyasztásra az egészséggel kapcsolatban, valamint az egyes népcsoportok alkoholfogyasztási szokásaira, az alkoholfogyasztás egészségügyi hatásaira, és a nemzeti szintű stratégiákra. A jelentés mind a 194 tagországra vonatkozó információt biztosít táblázatos adatokkal, illetve az adatforrások magyarázatával és a jelentés készítése során használt módszerekkel.

Magyarország szomjas

Globális szinten a 15 évnél idősebb személyek átlagosan 6,2 liter tiszta alkoholnak megfelelő szeszesitalt fogyasztanak évente, ami 13,5 grammnak fele meg naponta. A 15 éves, vagy annál idősebb magyar népesség ennek a kétszeresét fogyasztja. A trend hasonló a kelet-európai országokban is, beleértve Ukrajnát, Fehér-oroszországot és Oroszországot, azonban a nyugat-európai országokban valamivel kevesebb az alkoholfogyasztás mértéke.

A WHO jelentése megjegyzi, hogy a 15 évesnél idősebb európai lakosság a föld hasonló korcsoportú populációjának 14,7 százalékát teszi ki, de az összes alkoholfogyasztás 25,7 százalékáért felel.

Társadalmi és gazdasági költségek az alkohollal kapcsolatban

A jelentés szerint az alkoholfogyasztás közvetlen gazdasági költségei azokat a főbb intézményeket érintik, amelyek a problémával kapcsolatos társadalmi szintű megoldásokat biztosítják, úgymint, a kórházak és egészségügyi intézmények, a rendőrség, az igazságszolgáltatási intézmények, a munkanélküliség és a jóléti rendszerek. Azonban úgy tűnik, a közvetlen egészségügyi költségek csak 9-24 százalékát teszik ki az alkoholhoz köthető teljes társadalmi költségnek. A közvetlen költségek körébe tartoznak az igazságügyi költségek is, mint például a tulajdonban bekövetkezett károk az autóbalesetekben, a letartóztatások az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények miatt, valamint a megnövekedett bűnözés is.

Egy másik jelentős társadalmi költségcsoport az alkoholfogyasztáshoz köthető közvetett költségek köre, melybe beletartozik az elvesztett termelékenység a távolmaradások miatt, a munkanélküliség, a csökkenő teljesítmény, a lecsökkent kereseti lehetőségek és a korai nyugdíjazás, vagy halál miatti kieső munkával töltött évek. Ezek a közvetett költségek jellemzően a társadalom szintjén mutatkoznak meg, mert a munkaerő termelékenység vesztesége akár egy egész közösség gazdasági életképességére is hatással lehet.

Alkohol és közegészségügy

A tanulmány szerint a környezetei tényezők, mint a gazdasági fejlődés, a kultúra, az alkoholhoz való hozzáférés és az alkohollal kapcsolatos irányelvek hatékonysági szintje fontos tényezők az alkoholfogyasztási különbségek és történelmi trendek megértésében és az ebből fakadó károkban. Az alkohol károssága az elfogyasztott mennyiség, a fogyasztás módja és az elfogyasztott alkohol minősége alapján kerül megállapításra. A káros alkoholfogyasztásnak több mint 200 féle betegség kialakulásában van szerepe, melyek közül az egyik legjelentősebb az alkoholfüggőség, a májzsugorodás és a rák. A legutóbbi kutatások szerint kimutatható kapcsolat a káros alkoholfogyasztás és az olyan fertőző betegségek magasabb aránya között is, mint például a tuberkulózis, és az AIDS.

Alkoholfogyasztás

A fent hivatkozott, globális szinten mért, évi 6,2 liter tiszta alkoholnak megfelelő mértékű fogyasztásnak mintegy egynegyede (24,8 százalék) be nem jelentett otthon készített, illegálisan előállított és eladott alkohol. A világon elfogyasztott teljes alkoholmennyiség felét, 50,1 százalékot tesznek ki a röviditalok. A világ 15 évesnél idősebb lakosságának 61,7 százaléka nem fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban. Az összes WHO régióban a nők jellemzőbben tartják távol magukat az alkoholtól egész életükben, mint a férfiak. Jelentős területi különbségek láthatóak az alkoholt nem fogyasztók körében a WHO régióiban. A világon a 15 évesnél idősebbek 16 százalékát érinti a jelentős mennyiségű, alkalmankénti alkoholfogyasztás.  Általánosságban elmondható, hogy minél tehetősebb egy társadalom, annál magasabb az alkoholfogyasztás, és annál alacsonyabb a nem fogyasztók száma. A magasabb jövedelmű országokban magasabb az egy főre jutó elfogyasztott alkohol mennyisége és nagyobb számban fordul elő a jelentős mennyiségű alkohol alkalmankénti fogyasztása.

Egészségügyi következmények

2012-ben az alkoholfogyasztás számlájára írható 3,3 millió haláleset, vagyis az összes haláleset 5,9 százaléka. Jelentős nembeli különbségek tapasztalhatóak az alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett halesetek terén. 2012-ben például a férfiak 7,6, míg a nők 4 százaléka vesztette életét az alkohol miatt.

2012-ben 139 millió DALY (rokkantsággal korrigált elveszített potenciális életév), illetve a betegségek és sérülések teljes terhének 5,1 százaléka volt az alkohol számlájára írható. Szintén nagy földrajzi különbségek láthatóak az alkohol miatti halálesetek és DALY-k számában, a legnagyobb arányban ez a WHO európai régióját érinti.

Alkohol stratégiák és lépések

Az alkohol stratégiákat azért hozzák létre, hogy csökkentsék a káros mértékű alkoholfogyasztást és az alkoholhoz köthető egészségügyi és társadalmi terheket a lakosság és a társadalom körében.

Az ilyen irányelveket meg lehet határozni globális, regionális, multinacionális, nemzeti és nemzeten belüli regionális szinten is. Számos WHO tagállam mutatott példát és nagyobb elkötelezettséget az alkohol káros mértékű fogyasztásának csökkentésében az utóbbi években. A tagországok egyre nagyobb számban rendelkeznek alkoholfogyasztásra vonatkozó nemzeti irányelvekkel és szigorúbb szabályozást alkalmaztak a véralkoholszint esetében 2012-ben, mint 2008-ban.

Hivatkozások:

Alcohol: Global status report on alcohol and health 2014; World Health Organization; May 2014

Here Are The Drunkest Countries In The World, Business Insider; 12 May 2014