“Magyarország szuverenitás szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani Magyarországon a kormánnyal való egyeztetés és az egyetértése nélkül” – Szijjártó Péter Külügyi és külgazdasági miniszter

Sarah Sewall, az amerikai külügyminisztérium polgárvédelmi, demokrácia és emberjogi államtitkárának Magyarországot és a közép-európai országokat érintő beszéde miatt a magyar külügyminisztériumban hétfő délután konzultáltak az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjével, André Goodfrienddel.

Washington D.C.-ben a Carnegie Endowment for Internatioanl Peace-nél a korrupcióellenes világnapon Sewall „A korrupció elleni küzdelem és annak megértésének új frontvonalai” című beszédében kifejtette a korrupció nemzetközi problematikáját, annak gazdasági hatásait, a biztonsági kockázatokat és azt, hogy miképp lehet megelőzni illetve reagálni a korrupcióra.

Sewall szerint a korrupció olyan probléma, mellyel minden ország szembenéz, beleértve az Egyesült Államokat is. Az olyan országokban, ahol hiányzik a korrupció megelőzésének a kontrollja, a korrupció jelentős fenyegetést jelent a fejlődés, az emberi jogok, a gazdasági rendszer és a biztonság szempontjából is. Ez pedig kockázatot jelent az amerikai érdekekre nézve is.

Sewall rámutatott, hogy az amerikai külügyminisztérium, a Nemzetközi Drog és Bűnüldözési Hivatal, az USAID-del, a kincstárral, az igazságügyi-, belügyi- és a kereskedelmi minisztériummal együttműködő gazdasági, emberjogi és energiahivatalok különleges eszközökkel tervezik felvenni a harcot a korrupcióval szemben. Ezután részletesen taglalta, hogy miért alapvető fontosságú ennek a különleges hálózatnak a szerepe a nemzetközi korrupció elleni küzdelemben, sőt Magyarországot is megemlítette azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) elkendőzte a tényeket és beszédéből csupán arra utaltak, hogy „korrupt gyakorlatok történnek távoli országokban” ami „fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra”.

Sewall elmondta, két tucat közép-kelet-európai ország nagykövetsége jelenleg is dolgozik a korrupcióellenes reformok támogatási és együttműködési tervezetén. Részleteket nem közölt, de Sewall számos alkalommal utalt a korrupció-ellenes civil szervezetekre, a nyílt kormányzati együttműködésre, és a nemzetközi egyezmények kiaknázására a kormányzati nyomásgyakorlás érdekében, hogy tegyenek eleget elkötelezettségüknek és küzdjenek a korrupció ellen.

Alább Sewall beszédének főbb pontjai:

A korrupció problematikája

• “Mindannyian tudjuk, hogy a korrupció rossz dolog. Amikor a politikusok közpénzeket lopnak ahelyett, hogy azokat megfelelő módon költsék el, akkor az iskolák könyvek nélkül maradnak, a betegek gyógyszer nélkül maradnak és a kereskedők hidak és utak nélkül maradnak.”

Emberi fejlődés

• “Megkopik a közösségi szerződés szövete, aláássa a kormányzat azon kísérleteit, hogy magának legitimitást követeljen vagy demokráciát alapítson. A korrupció az a ragasztóanyag is, amely számos önkényuralmi rendszert egyben tart, az uralkodóknak adva a szétosztható zsákmányt, és a lehetőségeket, hogy besározzák azokat a haverokat, akik hűtlenné válnak.”

Emberi jogi hatás

• “A korrupció az átlagpolgárt sebezhetővé teszi. Amikor a jogaikat pénzért lehet adni-venni, az embereket védő törvények – az emberkereskedelem, a gyűlölet-bűncselekmények, és a nemi alapú erőszak ellen – végrehajtatlanok maradnak.”

Gazdasági hatás

• “Amikor a vállalkozásoknak kenőpénzt kell fizetniük a bürokrácia leküzdése érdekében, ez valójában ösztönzőleg hat a további bürokrácia kialakulására, lelassítva az üzleti ügyek intézését és növelve az üzleti költségeket.”

• “A korrupciónak különösen hátrányos hatása van arra a számos amerikai cégre, amelyek az itthoni, szigorú szabályok betartásával tevékenykednek. Amikor ezek az üzleti vállalkozások a tengerentúlon mérettetik meg magukat, a korrupció megfosztja őket az azonos esélyektől. Ha Oroszországban egy közbeszerzési eljárás nem az érdemek alapján kerül elbírálásra, hanem a kenőpénz mértéke szerint, akkor cégeink vagy itthon maradnak, vagy veszítenek a tenderen. Ez érinti a gazdaságunkat, és nyomást gyakorol a cégeinkre, hogy „levágják a kanyarokat”. Ez azt is jelenti, hogy az orosz fogyasztók is rosszul járnak, mivel nem megfelelő minőségű terméket kapnak, amiért az alvállalkozó a pénzt vesztegetésre fordítja, nem pedig a munka megfelelő elvégzésére. A „közös boldogulás”, annak valódi formájában közös elkötelezettséget igényel az átlátható, szabály-alapú gazdaság iránt, amely az Egyesült Államok és tengerentúli partnereink érdekében működik.”

• “Ennek az elköteleződésnek a része a saját pénzügyi rendszerünk védelme a lopott vagyonoktól. A korrupcióból származó jövedelem gyakran bankok és fedőcégek mögé bújik Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is. Ezeket az ebül szerzett vagyonokat gyakran elszámoltathatatlan rezsimek vagy akár a terrorizmus finanszírozására fordítják. Azért dolgozunk együtt partnereinkkel, különösen a G20-szal, hogy biztosítsuk, a mi gazdaságunk nem lehet menedékhelye a lopott vagyonoknak.”

• “Viszonylag könnyen nyomon követhető, hogy a korrupció miként morzsolja le a demokráciát és teszi tönkre a boldogulást. Most már megvannak az eszközeink, hogy felmérjük ennek a hatásait: a Világbank és az ENSZ méri a korrupció hatását a fejlődésre, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának éves emberjogi jelentése és az olyan civil szervezetek, mint a Transparency International dokumentálja a korrupció szabadságra és elszámoltathatóságra gyakorolt hatását, és az olyan szervezetek, mint az EBESZ számszerűsítik a korrupció üzleti vállalkozásokra gyakorolt hatását. De a korrupciónak más hatásai is vannak, melyeket talán nehezebb mérni, de nem kevésbé alattomosak.”

Biztonsági hatás

• “A korrupció elidegeníti és feldühíti az állampolgárokat, ami miatt elveszíthetik hitüket az államban, vagy ami még rosszabb, feltüzelhet felkeléseket és az erőszakos szélsőségeket.”

• “A Transparency International számos olyan országot talált, ahol gyenge az ellenőrzés a közbeszerzések védelme esetében, kockáztatva ezzel az eredmény gyengülését.”

• “A korrupciós kihívás a biztonsági iparág számára is húsba vágó. Számtalan rendőr fordítja el a fejét ellenőrző pontoknál, és vámtisztek néznek másfelé a határokon – mind kenőpénz miatt. Ez kövezi ki a drogkartellek és terroristák előtt az utat, és jelent biztonsági kockázatot.”

• “Ukrajna egy újabb példát jelent arra, hogy a korrupció miként növelheti az instabilitás kockázatát és hogyan gátolja az államot abban, hogy reagáljon ezekre a kockázatokra. A Majdan Mozgalmat részben a kleptokrata rezsimnek a csapdába ejtett demokráciában látható parádézása miatti harag vezette. A korrupció megcsapolta a szolgáltatások nyújtását, elijesztette a befektetéseket, és megbénította az igazságügyi rendszert. Az üzleti vállalkozások, sőt idegen országok vesztegetéssel megtalálták a politikai befolyásolás útjait az ukrán jogalkotási és közbeszerzési döntésekre. És ahogy a közösség frusztrációja felpezsdült, az orosz beavatkozás eszkalálódott. Azok a biztonsági intézmények, amelyek szükségesek lettek volna az orosz agresszió elhárításához, küzdöttek a megfelelő védelem felállításában. A sokévi korrupció miatt legyengültek és elvesztették hatékonyságukat.”

• “A Balkántól a Fekete tengerig, a Bengáli öbölig a korrupció egész nemzeteket és az embereket tette sebezhetővé a közvetlen belső fenyegetettség, vagy a külső manipulációval szemben. Tisztában vagyunk ezekkel a fenyegetésekkel, és nagykövetségeink két tucat közép-kelet-európai országban jelenleg is akcióterveket dolgoznak ki a fogadó országban a korrupció-ellenes reformok támogatására és az együttműködésre.”

• “A korrupció nem csak sérti az amerikai értékeket, az fenyegeti az amerikai érdekeket is. Ha nem foglalkozunk vele, a távoli országok korrupciója a saját nemzetbiztonságunk szívét is megsebezheti. Mégis, csak most kezdünk komolyan megbirkózni a korrupció destabilizáló hatásával. Nem ismerek egyetlen olyan biztonsági szervezetet, amely rendszeresen, időről-időre feltérképezné ezeket a hatásokat, ami jelzi, hogy mennyire láthatatlan és bántó ellenség marad a korrupció.”

A korrupció megelőzése és az arra adandó válasz

• A korrupció elleni fellépés nehéz feladat, de számos eszköz áll rendelkezésünkre – és gyakran dolgozunk együtt más államokkal és nemzetközi intézményekkel –, hogy bátorítsuk és segítsük a korrupcióellenes tevékenységet. A Külügyminisztériumnál, a Nemzetközi Drog és Bűnüldözési Hivatalnál a korrupció ellen együtt dolgozunk olyan hivatalokkal, melyek a gazdasággal, energiaüggyel, emberi jogokkal foglalkoznak, valamint együttműködünk az USAID-del, a Kincstárral, az igazságügyi, belügyi és a kereskedelmi minisztériummal – és mindenki specializált eszközöket tesz le az asztalra.

• “Érvényre juttatjuk a 2009-es külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvényt, amely hatályba lépése óta körülbelül 3 milliárd dollár értékű büntetést és ítéletet vont maga után mintegy 50 magánszeméllyel szemben, beleértve magas rangú vezetőket is. A külügyminisztériumnál élünk a vízum tilalom eszközével nem-politikai módon, és megtagadjuk a beutazást a korrupt vezetők esetében. Nemrég hat magyar tisztviselő és haverjaik számra tagadtuk meg a vízumot korrupciós érintettség miatt. Ez a lépés alátámasztotta az aggodalmakat és november 9-én Budapest utcáit 10.000 tüntető lepte el, akik a korrupt tisztviselők lemondását követelték.”

• “Először is igyekszünk sokkal fókuszáltabbak lenni. Az elmúlt években az amerikai kormány összeült annak érdekében, hogy maghatározzuk, hol tudnánk jobb prioritási sorrendet felállítani a korrupcióellenes források terén az olyan országokkal szemben, ahol a korrupció kockázatot jelent az Egyesült Államok érdekeire nézve, és ahol jó eséllyel tudunk hatást elérni. Ennek a priorizált megközelítésnek az alkalmazása számos szereplő számos eszközének az összehangolását teszi szükségessé – egy átfogó hozzáállást, amely a korrupció csomópontjai közül elengedőt érint ahhoz, hogy a fellépéshez valódi hajtóerőt hozzon létre.”

• “Másodsorban azon dolgozunk, hogy új, kreatív megközelítéseket találjunk, melyek a helyi körülményekhez igazodnak, és hozzájárulnak a korrupció ellenes bűnüldözési törekvéseinkhez. Ennek része, hogy feltesszük a kérdést, hogyan előzhetjük meg a korrupciós cselekményeket, ahelyett, hogy pusztán büntetnénk azokat.”

• “Harmadszor pedig, azon dolgozunk, hogy elmélyítsük a partneri kapcsolatot a kormányzaton belül és azon kívül. A korrupció elleni küzdelemhez a civil társadalom és sokoldalú partneri támogatásra van szükség, mivel a probléma annyira összetett és a megoldás hosszú időt vesz igénybe. Ennélfogva amellett, hogy a korrupcióellenes program forrásainak a növelése érdekében együtt dolgozunk az állammal és az USAID-del, annak módjait is feltárjuk, hogy miként tudjuk növelni az együttműködést a magán szektorral és a multilaterális fejlesztési bankokkal annak érdekében, hogy nagyobb hatást érjünk el. Továbbá, az elkövetkező években terveink szerint elindítjuk a „Korrupció-ellenes Egyetemet”, egy olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi az eszmecserét a diplomatáink és az egyetemek, civil szervezetek között világszerte. Mivel végül is egyetlen ország egyedül ezt nem képes véghezvinni.”

“A korrupcióellenes harc politikai akaratának központi szerepe megmagyarázza, hogy miért kulcsfontosságú azonosítani és támogatni a politikai nyitást, amikor az megjelenik …. Azon dolgozunk, hogy felgyorsítsuk a folyamatokat, a reform-gondolkodású vezetőkkel a partneri kapcsolatokat, amikor kinyílnak a stratégiai lehetőségek ablakai. Ehhez rugalmas pénzforrások kellenek, és így nem csak három éves költségvetési ciklusok alapján növelhetjük a támogatást, hanem a valós változások során is. Ez azt is jelenti, hogy politikai elemzésünket programtámogatásunkhoz köthetjük, így a lehetőségeket előre láthatjuk és gyorsabban reagálhatunk azokra.”

Hivatkozás:

Goodfrienddel konzultált a magyar külügy, Hirado.hu; 15 December 2014.

State’s Sewall on New Frontiers in Addressing Corruption, State.gov; 9 December 2014.

http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/aggodalomra-ad-okot-az-amerikai-kulugyi-allamtitkar-nyilatkozata