Angela Merkel német kancellár közel másfél órát szentelt hétfő délután a Dohány utcai zsinagóga meglátogatásának, ahol találkozott a budapesti zsidó közösség vallási és polgári vezetőivel. Ez volt az első alkalom, hogy német vezető lépett a korábbi zsidó gettó területére, mióta 70 évvel ezelőtt a szovjet csapatok felszabadították azt.

Merkel meglátogathatta volna a német megszállási emlékművet is a Szabadság téren, vagy elmehetett volna a számos, Budapest körüli katonai temető egyikébe is, ahol többezer német katona fekszik a sírokban. Ehelyett budapesti tartózkodási idejének egynegyedét arra szánta, hogy ellátogasson Európa legnagyobb zsinagógájába. Az a pillanat, amikor Merkel kancellár egy követ helyezett el a holokauszt emlékmű előtt és az áldozatok neveit olvasta a fém leveleken, biztosan az egyik legemlékezetesebb és legfontosabb pillanata lesz a zsidó gettó és az Auschwitz-Birkenaui haláltábor felszabadításának 70. évfordulójára rendezett megemlékezéseknek.

A teljes eseményről beszámolt az ATV, az ismert magyar szerző és irodalmár, Ungvári Tamás folyamatosan kommentálta az eseményeket.

Ungvári dicsérő szavakat mondott Merkel zsinagóga látogatása kapcsán, és reményét fejezte ki, hogy ez segíteni fogja a magyar holokauszttal kapcsolatos szorongás feloldását, és elmondta, a történelemnek ezt a fejezetét még nem sikerült teljesen feldolgozni.”

“A történelem sosem zárul le teljesen” mondta Ungvári. „Az átlagembereknek a muhi csata pont annyira fájdalmas, mint a mohácsi vész. Ez azért van, mert mi magunk írjuk saját történelmünket és jobb jövőt szeretnénk. Ez jó nekünk, érző embereknek, ha visszanézünk Magyarország és zsidóságának történelmének különböző időszakaira.”

Folytatta: “Lehetetlenség könnyek nélkül tekinteni az emlékműre. Ezen a helyen halmoztak egymásra holttesteket. A holokauszt emlékmű fűzfa formájú, a zsinagóga mellett áll, és több ezer levelén a budapesti gettó áldozatainak nevei olvashatóak.

Ungvári elmagyarázta, hogy Merkel látogatása a zsinagógába egy lépés annak irányába, hogy az emberek feldolgozzák a holokauszt tragédiáját és a fejlődést, amin azóta keresztül ment az emberiség:

“A kancellár természetesen német. A németek foglalták el Budapestet 1944 március 19-én. Az első SS vezetők március 20-án léptek be a zsinagógába, és hazudtak, amikor azt ígérték [a budapesti zsidóságnak], hogy ha együttműködnek, akkor nem éri baj őket. Arra kérték a zsidó közösség vezetőit, hogy adják át a dokumentumokat a tagjaikról. Ez a történelem egyik nagyon csúnya része. Sőt, még ma is jelentős egyet nem értés és konfliktus tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy mi is történt akkor.”

Ungvári a kormány kísérletére a magyar holokauszt történelmének az újraírására, valamint a tavaly sok vitát kiváltott német megszállási emlékmű felállítására utalt.

“Például Lázár János [a Fidesz parlamenti képviselője, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter] nem hajlandó megnyitni a Sorsok Házát (a kormány által tervezett új holokauszt múzeum), ha a magyarországi zsidó közösség képviselőinek beleszólása van a múzeumban bemutatott kiállítási tartalom összeállításába” – mondta Ungvári.

Úgy véli, Merkel egy gesztust tett a magyar zsidó közösség irányába, hogy számít a véleményük, és szükséges a hangjuk hallatása. Továbbá a gesztus jelentős mind a történelem feldolgozása, mind pedig a jelenlegi politikai összefüggések miatt.

“Merkel látogatása erőt ad a zsidó közösségnek, és biztosítja tagjait arról, hogy jogukban áll beleszólni a magyar zsidóság történelmébe.”

“Ne feledjük el, hogy Magyarország akkor került a figyelem középpontjába, amikor úgy tűnik, hogy az ország nem érti pontosan, hogy Európa mit gondol és mit jelent az Euro-atlanti szövetség. Egy olyan látogatás során, mint Angela Merkel kancellár látogatása, melyet a magyar tisztviselők úgy értelmeznek, mint ami erősíti Orbán miniszterelnök pozícióját, akkor egy ilyen kép – Merkel személyes jelenléte – alkalmas arra, hogy visszanyerjük a hitet a jövőbe és a humanitásba”.

Hivatkozás:

Angela Merkel Budapesten – az ATV ÉLŐ közvetítése, ATV.hu; 2014. február 2.