Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának demokráciával, emberi jogokkal és munkaügyekkel foglalkozó hivatala nemrég tette közzé éves jelentését a nemzetközi vallásszabadságról. A jelentés rámutat az egyes országok szintjén folyó tipikus visszaélésekre és a vallásszabadság korlátozására, és megvilágítja azok természetét, léptékét és súlyosságát. A jelentés az Egyesült Államok Külügyminisztériumának támogatásával jött létre, melynek elkészítésének során bevonták a külföldi nagykövetségeket és konzulátusokat, hogy vegyenek részt a vallásszabadság megfigyelésében, előmozdításában és feljegyzésében.

A Magyarország 2013 nemzetközi vallásszabadságról szóló jelentés átfogó képet ad a magyar vallásos lakosság összetételéről, arról, hogy a kormány mennyire tartja tiszteletben a vallásszabadságot, a kormány által alkalmazott gyakorlatokról a vallási csoportok jogi elismeréséről, a magyar társadalom és a vallásos csoportok közötti viszonyról, és az USA kormánya által alkalmazott irányelvekről és gyakorlatokról a vallásszabadság támogatása érdekében.

A 2011-es magyar egyházügyi törvény

A jelentés részletesen számol be elemzésében a vitatott 2011-es egyházügyi törvényről, amely szelektív módon változtatta meg bizonyos magyar vallási szervezetek státuszát „elismert egyház”-ról „egyesületre”.

Az „elismert egyházi” kategóriából kikerült szervezetek nem kerültek át automatikusan az „egyesületi” státuszba, ezzel pedig elvesztették jogosultságukat a kormányzati támogatások igénybevételére. A 2011-es egyházügyi törvény több, mint 350 vallási csoportot fosztott meg korábbi státuszától, és a parlament kezébe adta a döntés jogkörét, hogy mely vallásokat ismerik el bizonyos elvárások szerint. A státusz megszerzéséhez számos parlamenti bizottság jóváhagyása és a parlament kétharmados többsége szükséges.

Elismert egyházak az el nem ismertekkel szemben

Az el nem ismert egyházak nem jogosultak a személyi jövedelemadó 1%-ának a megszerzésére, míg az elismert egyházak esetében az 1%-os felajánlásokat a kormány ki is egészíti. Ezen túlmenően nem jogosultak költségtérítés igénylésére sem, még az olyan társadalmi érdekeket szolgáló tevékenységük után sem, melyet az állam helyett végeznek, mint például a hajléktalanszállók vagy a nappali melegedők üzemeltetése.

Az elismert egyházak vezetői adómentességet élveznek, a vallási tevékenységükhöz felhasznált közpénzek elköltését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem ellenőrizheti, míg az el nem ismert egyházak esetében vizsgálódhat az ÁSZ.

Az el nem ismert vallási szervezetek nem végezhetnek hitoktatást az állami iskolákban és a középiskolákban, és nem végezhetnek lelkipásztori tevékenységet a katonaságnál, a börtönökben vagy a kórházakban.

Az el nem ismert vallási szervezetek megszüntethetőek az ügyészség kezdeményezésére, amennyiben a bíróság a szervezet tevékenységét alkotmányellenesnek találja és elrendeli felszámolását.

A jelentés az európai normák kontextusában

Röviddel a törvény 2011-es elfogadása után számos bel- és külföldi jogvédő szervezet, civil szervezet, agytröszt és kormányzat tiltakozott az ellen. A magyar Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta a törvényt, erre a Fidesz-KDNP kétharmados többségét felhasználva módosította az alkotmányt.

2014 áprilisában a Strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság döntött úgy, hogy a magyar egyházügyi törvény (amely 2012-ben lépett hatályba) megsérti az Európai Unió alapszerződésének 11. cikkelyét az emberi jogokkal kapcsolatban. A bíróság megállapította, hogy a törvény nem felel meg az állam semlegességi elvének a vallási ügyekben. Azzal indokolták a döntést, hogy azoknak a vallásos csoportoknak, melyeknek ismét kérelmezniük kell az „elismert egyházi” státuszt, nem azonos anyagi elbánásban részesültek, mint az elismert egyházak, mindenféle objektív alap nélkülözésével

Az Európai Emberjogi Bíróság döntése ellenére Magyarországon az egyházakra vonatkozó jogi szabályozás változatlan, az ország kormánya azt nem állította helyre és nem történt kísérlet a megváltoztatott státuszú egyházak kárpótlására sem.

Hivatkozás:

Hungary 2013 International Religious Freedom Report, state.gov; 2014. július 28.

European Court says Hungary Church law violates human rights, state.gov; 2014. április 8.

A magyarországi evangéliumi testvérközösség vezetője szerint diszkriminatív a kormány döntése, A Budapestbeacon, 2014. január 14.