A strasbourgi Emberjogi Bíróság döntése értelmében a 2012-ben hatályba lépett magyar egyházjogi törvény sérti az európai emberjogi egyezmény 11. cikkelyét.

Számos vallási közösség vesztette el bejegyzett egyházi státuszát a törvény hatályba lépését követően. Az érintett egyházak korábban jogosultak voltak bizonyos mértékű állami támogatásra hitéleti tevékenységük folytatásához.

A kiadott nyilatkozat így összegzi az Európai Emberjogi Bíróság döntését:

A bírák szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy a bizniszegyházakat kirostálja. Emellett a bírák szerint nem összeegyeztethető az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

A magyar egyházjogi törvényt számos kritika érte civil szervezetek és külföldi kormányok részéről amióta azt 2011-ben elfogadták.  A Fidesz-KDNP vezette országgyűlés azzal érvelt a törvény mellett, hogy arra azért volt szükség, mert bizonyos egyházak tisztességtelen tevékenységet folytattak.

A törvényt azért is kritizálták, mert bizonyos egyházakat kedvezőtlen fényben tüntetett fel. Számos országban egy felekezet állami elismertsége érinti annak társadalmi helyzetét is. Hivatalos elismerés nélkül egy vallási közösséget a társadalom gyanús szektának is érzékelhet.

Az Európai Emberjogi Bíróság döntése fenntartja, hogy a magyar kormány indokai a korábban bejegyzett vallási csoportok elismerésének és támogatásának elutasítására igazságtalanok voltak.

A bíróság elismerte a magyar állam aggodalmát az olyan egyházak tevékenységével kapcsolatban, melyek nem folytattak hitéleti tevékenységet és visszaéltek az állami támogatások felhasználásával, azonban arra is rámutatott, hogy a kormány nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás erre, mint például bírósági kontroll, vagy a visszaéléseket elkövető egyházak feloszlatása.

A bírósági testület hét tagja az alábbi országokból érkezett: Olaszország, Törökország, Magyarország, Montenegró, Svájc, Litvánia és Izland.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője az MTI-nek elmondta, hogy a magyar egyházjogi törvény Magyarország egyik legszigorúbb jogkorlátozó törvénye volt a kommunizmus bukása óta.

Tavaly a magyar Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette a törvényt és visszaküldte a parlamentnek, ennek ellenére az elfogadásra került.

Az Európai Emberjogi Bíróság ítélete Baltay Levente ügyvéd, a TASZ munkatársa szerint azt jelenti, hogy magyar kormány felelősséggel tartozik a törvény miatt felmerült károk megtérítésért. A hvg.hu kérdésére az ügyvéd elmondta, a bírósági döntés értelmében a magyar kormány kártérítést köteles fizetni az érintett egyházaknak.

Hivatkozás:

Elkaszálta_Strasbourg_az_egyházjogi_törvényt; HVG.hu, 2014. április 8.