A budapesti nyolcadik kerületben felütötte a fejét a HIV-fertőzés, de szeptembertől bezárják a kerületi tűcsere programot, amelyet a fertőzések megakadályozására hoztak létre. A Kék Pont alapítvány 2006 óta az ország legnagyobb ártalomcsökkentő központja volt a Józsefvárosban: körülbelül 3000 kliensünket látták el steril tűkkel annak érdekében, hogy elkerüljék a HIV/AIDS fertőzést. Az alapítvány csak akkor folytatják a munkát, ha a jelenlegi éves 6 millió forintos állami támogatást 30 millió forintra emelik – erre viszont kevés esély mutatkozik, hiszen korántsem felhőtlen a viszonyuk az önkormányzattal.

A Nemzeti Drogfókuszpont 2012-es adatai szerint az országban működő tűcsere programokban megjelent kliensek 35% -a a Kék Pont központjában jelent meg. Január óta folyamatosan emelkedik a klienseik száma, naponta átlagosan 123 drogfogyasztó fordul meg náluk, de előfordult olyan nap is, amikor a négy órás ügyeleti időszakban 160-170 fő jelent meg. Ez többek között annak tudható be, hogy a tűcserét igénybe vevő drogfogyasztók legnagyobb része designer drogokat használ, amelyeket naponta akár 10-szer, 15-ször kell belőni – ehhez pedig több steril tűre van szükségük.

A nyolcadik kerületi önkormányzat 2013 őszén bontotta fel a Kék Ponttal 2010-ben kötött megállapodást. Az önkormányzat szerint „az alapítvány ígérete ellenére nem lett kevesebb a kábítószer használó Józsefvárosban, és a drogosokkal együtt egyre több drogdíler jelent meg a kerületben”. (Szerettük volna megkérdezni a Józsefvárosi önkormányzatot, hogy pontosan milyen adatokra alapozzák az állításaikat, illetve további kérdéseket is feltettünk nekik a kerületi drogstratégiát illetően. A kérdéseinkre a nyári szabadságuk végén, két hét múlva ígértek választ, amennyiben ez megérkezik, közöljük.)

Kártékony tűosztás vagy ugródeszka a tisztuláshoz?

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője szerint azonban egy tűcsere program sikerességét több szempontból kell vizsgálni: „a program egyszerre több célt is szolgál: ennek csak egyike a hepatitis és HIV-fertőzések megelőzése, amely érdekében steril fecskendőket és tűket osztanak. De emellett fontos látni, hogy ez kapcsolja be a fogyasztót az ellátórendszerbe, ez egy ugródeszka a leszokás felé. A tűcserét sokan azzal vádolják, hogy az hozta a drogfogyasztókat a kerületbe, holott pont más az ok-okozati viszony: 2006-ban már működtek Budapesten mobil tűcsere-buszok, és a Kék Pont azért költözött a nyolcadik kerületbe, mert azt tapasztalták, hogy itt sokkal több a drogfogyasztó, mint máshol” – mondta.

A tűcsere viszont csak akkor tud megfelelően működni, ha a központ elegendő steril fecskendőt tud biztosítani. Sárosi szerint viszont 2010 után jelentősen csökkent a tűcserék támogatása, 2012-ben a Kék Pont kénytelen volt több munkatársától is megválni. (A Kék Pont az önkormányzattól nem kap támogatást, évi 6 millió forintos állami normatív támogatásban részesülnek. A közleményük szerint ez nem fedezi a működési költségeiket, azt eddig magánadományokból pótolták, de mostanra elfogytak a tartalékaik. Számításaik szerint 30 millió forintra lenne szükség a feladataik elvégzéshez). A forráshiány miatt nemcsak a dolgozók számát, hanem a nyitvatartási időt és a kiadható fecskendők számát is csökkenteniük kellett. „Nem tudtak minden visszahozott fecskendőt becserélni, így a fogyasztók egyre kevésbé voltak motiváltak abban, hogy visszahozzák a használt fecskendőt. Míg mondjuk 2011-ben még 80%-os volt a becserélési arány (tehát 10-ből 8 fecskendőt visszahoztak, ami egy nagyon jó arány), addig ez az arány 2012-2013-ban már 40%-ra csökkent” – magyarázta Sárosi.

A használók azért is eldobják a fecskendőket, mert ha egy rendőr igazoltatás közben megtalálja náluk a drogszemetet, az bűnjelnek számít, és őrizetbe vehetik őket. Az önkormányzat szerint „számos panasz érkezett, hogy a kerületben élők lépten-nyomon találkozhatnak a kábítószer használók által játszótereken, homokozókban, kapualjakban, lépcsőházakban, utcákon, padok alatt, sőt az óvoda udvarokon eldobált, használt fecskendőkkel, amelyek még a Kék Pont által elismert adatok szerint is 70-80 %-ban hepatitisz C vírussal fertőzöttek”.http://www.jozsefvaros.hu/hir/1858/befejezheti_a_kek_pont_a_tuosztogatast/ „Egy jól működő tűcsereprogram ellen nincs kifogásunk, de a tűosztogatásból már elegük van a józsefvárosiaknak” – szögezte le Ferencz Orsolya, az önkormányzat fideszes képviselője.

Januárban egy addig ismeretlen kerületi civil szervezet, az Orczy Egyesület szervezett tüntetést: a Kék Pont kerületből való kivonulását követelték, és azzal vádolták az alapítvány munkatársait, hogy a tűcsere program valójában nem ártalomcsökkentő hatású, hanem a halálba segíti a klienseket. (A civilnek mondott tüntetésen részt vettek az önkormányzat egyes fideszes képviselői is, illetve egy józsefvárosi önkormányzati képviselő cége biztosította a rendezvény hangosítását is.)

Ki takarítson?

Az önkormányzat azt kifogásolja, hogy bár a Kék Pont Alapítvány „éves szinten 70 ezer tűvel többet ad ki, mint amennyi visszaérkezik hozzá. Az önkormányzat szerint a Kék Pont ígéretétől eltérően nem teljesítette azt sem, hogy részt vesz a használt tűk rendszeres feltakarításában, összegyűjtésében”. Az alapítvány tagadja a vádakat, hiszen a megállapodás értelmében a drogszemét begyűjtése nem egyedül a Kék Pont Alapítvány feladata, erre három partner kötelezte el magát: az Önkormányzat, a helyi Közterület-fenntartó és a Kék Pont.

„Nagyon sokan udvarokon, kapualjakban, nem használt hazákban, gyakorlatilag nem hivatalos belövő szobákban, shooting gallery-kben szúrnak, abszolút nem higiénikus és ellenőrizetlen körülmények között lövik magukat. A Kék Pont azt vállalta, hogy ezeken a rejtett helyeken gyűjti össze a fecskendőket, a közterek tisztítása viszont nem feladata” – mondta Sárosi, hozzátéve, hogy az Alapítványnak ezt a munkát így is főként az önkénteseik segítségével kellett elvégezniük. A Kék Pont a közleményében azzal is érvelt, hogy a nemzetközi gyakorlatban sehol sem feladata az ártalomcsökkentő programoknak a köztéri takarítás, azt mindenhol erre specializálódott, felkészült, általában az önkormányzat vagy állam által támogatott szolgáltatók végzik.

A józsefvárosi önkormányzatnak viszont 13,5 millió forintot ígért az EMMI a drogszemét eltisztítására, munkások alkalmazására. „Nemrég voltunk a minisztériumnál egyeztetni tűcsere ügyben, és azt mondták, hogy a pénz megérkezett, de azt nem tudják, hogy miként költötte el azt az önkormányzat. Arra készülünk a TASZ-szal, hogy az ezekről szóló pontos adatokat kikérjük az önkormányzattól” – mondta Sárosi.

Drogstratégia a kukában

Az ellentétek miatt 2013 novemberében a Józsefvárosi Önkormányzat tagfrissítést javasolt a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) számára. (Ezeket a Fórumokat 2000-ben hozták létre, az első nemzeti drogstratégiával együtt, és az a feladatuk, hogy helyi szinten koordinálják a kábítószerüggyel kapcsolatos tennivalókat. Minden megyében és nagyvárosban működik KEF, a helyi egészségügyi és rendészeti szervek képviselői és a civilek részvételével). A Kábítószer Egyeztető Fórum korábbi vezetője a Kék Pont Alapítvány elnöke, Rácz József volt, és az ő vezetése alatt dolgozták ki a terület drogstratégiájának tervezetét is, amit viszont azóta sem fogadtak el, így jelenleg a nyolcadik kerület egyáltalán nem rendelkezik drogstratégiával.

„Az utolsó KEF ülésén kukába dobták azt a drogstratégia tervezetet, amelyen korábban a Kék Pont évekig dolgozott. Most új elnök került a KEF élére, Ujhelyi Eszter, a KEF koordinátora pedig Szomor Katalin lett, aki leginkább a szcientológus rendezvényeken való megjelenéseiről híres. Állítólag azt mondták, hogy mivel most drogellenes szelek járnak az országban, most teljesen új drogstratégia lesz a Józsefvárosban, és „keménykedős” lesz” – mondta Sárosi.

Az önkormányzat fideszes képviselője, Ferencz Orsolya szerint hatékonyabb lesz ezután a KEF működése, mert ez idáig a civilek nem voltak nyitottak a kommunikációra, kooperációra. Az önkormányzat szerint a kizárt Kék Pont helyére gyorsan találnak új szervezeteket, akik helyette részt vehetnek a KEF munkájában.

Sárosi szerint viszont olyan szervezetet nem találtak, amely a tűcserét el tudná végezni a Kék Pont helyett: „.Jelenleg is próbálunk valamilyen megoldást találni, hogy valamilyen szinten pótolni lehessen a programot, esetleg busz formájában lehetne folytatni a tűcserét, mint 2006 előtt. A Kék Pont már annyira kiégett ebben a harcban, szinte biztos, hogy a nyolcadik kerületben befejezik a tűcserét, és a másik kettő, békásmegyeri és kilencedik kerületi ambulanciájukra koncentrálnak”.

A Kék Pont közleménye szerint ismét szakmai egyeztetést kezdenek a Nemzeti Drogkoordinációval, és megpróbálják elérni, hogy kiemelt programként deklarálják a tűcsere programot, és 30 millió forintra emeljék a támogatás mértékét. A fenntartásukhoz szükséges költségeket ugyanis nem tudják magánadományokból fedezni: miután januárban az önkormányzat csaknem az ötszörösére (22 212 forintról 100 862 forintra) emelte a tűcsere program helyiségének bérleti díját, a támogatóik jelezték: „az emelt bérleti díjat nem kívánják – a Kék Ponton keresztül – az önkormányzat kasszájába utalni”.

Hivatkozás:

http://kekpont.hu/blog/2014-05-28-megszunhet-a-tucsere-dacara-annak-hogy-megvan-az-elso-hiv-pozitiv-kliens/