Matolcsy György, a jegybank elnöke 2013-ben szüntette meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. (BC) tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez, miután az átfogó felügyeleti vizsgálat alatt „súlyos visszaélésekre utaló információk” láttak napvilágot. A gyanú szerint a brókerház adatszolgáltatása az elmúlt 15 évben nem tükrözte a valóságot, és akár a 100 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amellyel nem tudnak elszámolni. Az ügy az állam felelősségét is felveti – mondta Bokros Lajos, a MOMA alapítója kedden az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Bokrost legjobban a 15 év lepte meg. Ha igaz az, hogy minden évben kisebb-nagyobb, 5 évente pedig teljes és alapos átfogó vizsgálat van minden értékpapír-kereskedő cégnél, akkor az ügy az állami felügyelet felelősségét nagymértékben felveti. “Mit csináltak az elmúlt 10 vagy 15 évben? Elaludtak a kormánynál?”

A Világbank volt igazgatója szerint, egy normális országban az értékpapír-piaci cégeket nem csak abban az értelemben ellenőrzik, hogy megnézik a mérlegfőösszegüket, a mérlegüket, az eredménykimutatásukat, vagy a nyereségüket, hanem az egyes értékpapírszámlák valódiságát is megvizsgálják. Azt is ellenőrizni kell tehát, hogy megvan-e az ügyfél pénze, vagy az általa vásárolt értékpapír – mondja Bokros.

Bokros szerint még csak az elején járunk a vizsgálatnak, ezért különösen gyanús, hogy az időről és a kár nagyságáról is pontos adatok vannak. Önmagának mond ellent a jegybank alelnöke akkor, amikor egyrészt arra utal, hogy milyen pontos információik vannak a veszteségekről, másrészt arról beszél, hogy nem tudnak semmit. Nagyon gyanús ez a történet – mondja Bokros.

Ha a jegybank alelnökének kijelentése megalapozott – mely szerint a Buda-Cash nem tud elszámolni minden értékpapírral az ügyfelei felé -, akkor tényleg az a kérdés, hogy mit csináltak a felügyeletnél az elmúlt 15 évben? Bokros szerint egyetlen brókercégnél sem lehet úgy manipulálni az adatokat 2 hét vagy 1 hónap alatt, hogy hirtelen derüljön ki az elmúlt 15 év csalása.

Egyszerűen arról van szó, hogy a megelőző évek ellenőrzései nem tárták fel a hiányosságokat, ami nagyon nagy baj, mert bizonyítja, hogy sem a törvények, sem a felügyeleti rendszer nem jó Magyarországon – mondja Bokros.

Bokros elmondta: 8 évig ellenőrizte a felügyeleteket a Világbankban, és azt vizsgálta, hogyan alakul az egyes országokban a tőkepiac szabályozása.

Újabb Hungaricum?

Jelenleg a jegybank hatáskörébe tartozik a teljes állami pénzintézeti felügyeletet. Régen ez a feladat a PSZÁF-ra, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére hárult, amelyben nem csak a bankfelügyelet volt benne, hanem a biztosítás-felügyelet, az értékpapír-felügyelet, a befektetési-felügyelet, sőt, még a nyugdíj- és egészségpénztári-felügyelet is. Ezeket nem szabad összemosni a jegybankkal – mondja Bokros.

Kevés országban ugyan, de előfordul, hogy a bankfelügyeletet leválasztják erről a komplex pénzintézeti rendszerről, és irányítását átveszi a jegybank, de az teljesen példátlan, hogy az összes felügyelet esetében így tennének.

Matolcsy György, a jegybank elnöke, volt nemzetgazdasági miniszter néhány héttel azután, hogy a jegybank élére állt, bejelentette, hogy az MNB a PSZÁF összes jogkörét és tevékenységét átveszi, és a PSZÁF-ot megszünteti.

Korábban kellett volna jelezni

Ilyen jellegű hanyagságot muszáj időben feltárni. Ezt az úgynevezett korai jelzőrendszerrel lehetett volna megtenni, ami lehetővé tette volna, hogy már néhány százmilliós veszteségnél is azonnal a törvény teljes szigorával lépjenek fel. Ezek a cégek más pénzével “játszanak”, ezért esetükben a bizalom legalább annyira fontos, mint a bankrendszerbe vetett bizalom – mondja Bokros.

Mivel ezeknek a cégeknek – és általában a bankrendszerben minden cégnek – sokkal kisebb a saját tőkéje, mint az ügyfeleik általuk kezelt pénze, ezért nagyon kicsi az esély, hogy veszteség esetén abból a kárt az ügyfelek felé rendezni tudnák.

Tulajdonosi összeférhetetlenség

A tulajdonosi összeférhetetlenség is fennáll a brókercég, és az általa menedzselt és tulajdonolt pénzintézetek között. Ezeket világosan el kellett volna választani, de a korábbi vizsgálatok ezt a problémát sem tárták fel – mondja Bokros.

Lehet hosszú időn keresztül csalni

Lehet hosszú időn keresztül csalni úgy, hogy az ügyfél ne vegye észre, mert az értékpapírok ma már nincsenek kinyomtatva. Jelenleg minden értékpapír egy számítógépes jelkódrendszer, ami csalásra ad lehetőséget, és nemzetközi példák is bizonyítják: ezt időnként meg is teszik a brókercégek. Nem minden ügyfélnél, de egyeseknél igen – mondja Bokros. Ettől még az ügyfeleknek nem lett kára, az ügyfélszámlákon mindig meg kellett lennie a fedezetnek.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/videok/video-20150225-bokros-mit-csinalt-eddig-az-allami-felugyelet-a-buda-cashnel