A bíróság a kormányt okolja az iskolai szegregáció miatt, az olyan állami iskolákban, mint például a gyöngyöspatai iskola.

A Budapesti Fellebbviteli Bíróság ítéletében elmarasztalta Gyöngyöspata önkormányzatát és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amiért engedte, hogy a helyi iskolában a roma és nem-roma gyerekeket elkülönítsék egymástól az épületen belül. A másodfokú ítélet kimondta, meg kell szüntetni a szegregációt Gyöngyöspatán. A jelenlegi másodfokú bírósági ítélet az első alkalom, hogy a magyar állam felelősségi köre alá tartozó, állami fenntartású intézményt szólítanak fel a szegregáció megelőzősére, vagy megszüntetésére.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány indított pert a helyi önkormányzat ellen 2011 októberében az oktatási rendszerben a roma gyerekek diszkriminációja miatt.

2012 februárjában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) készítet egy rövidfilmet a gyöngyöspatai általános iskolai körülményekről. A roma gyerekeket rendszeresen „mentális zavarokkal küzdőnek” nyilvánították, hogy az iskolának legyen jogalapja elkülöníteni őket a nem-roma gyerekektől. A “roma” osztályok a leromlott állapotú földszinti tantermekben voltak, míg a nem-roma osztályok a felújított első emelet termekben kaptak helyet. Az iskola két, elkülönített része között nem volt átjárás, és a roma gyerekek nem is tudták használni a jobb állapotú mosdókat a nem-roma részen.

Az ítélet szerint ezek az intézkedések szegregálták a diákokat. A gyakorlatot 2011ben az akkori kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő is elítélte, de a hatóságok nem tettek semmit az ügy megoldása érdekében.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány ügyvédje, Kegye Adél szerint a jelenlegi ítélet kiemelkedően fontos. Elmondása szerint annak legfontosabb eleme az, hogy a bíróság kimondta, nem lehet szegregálni a gyerekeket egy oktatási intézményben, és az állam felelőssége azt biztosítani, hogy az állami iskolák ne szegregált módon működjenek.

Megjegyezte, hogy bár a bíróság megállapította a szegregáció tényét Gyöngyöspatán, nem talált megalapozottnak bizonyos egyedi panaszokat.

“Az ítélet megállapította, hogy külön roma és nem roma emeletet tartottak fenn, és a roma gyerekek nem használhatták a mosdót, amelyet video-dokumentáció rögzít. A bíróság az általános jelenséget tényként állapította meg, bár nem foglalkozott azokkal a különleges panaszokkal, miszerint az ebédlőben, az uszodában és a hivatalos iskolai ünnepségeken is szeparálták a gyerekeket.”

Az alapítvány szerint az iskola megkezdte a roma gyerekek integrációját 2012 szeptemberében.

“Az iskola vezetősége szerint a földszinti gyerekek 10 százalékát integrálták a 2012-es tanévtől kezdve. Úszásoktatást és napközis ellátást is biztosítanak számukra. Mindezzel az iskola elismerte a szegregációt tényét még az elsőfokú ítélet előtt, bár azt a bíróságon tagadták.”

Kegye szerint, az egyedi esetek külön perre is alapot adhatnának. Jelenleg a másodfokú ítélet írásbeli példányára várnak. Ez fogja eldönteni, hogy pontosan milyen lépésekre kerül sor a bíróság szóbeli elmarasztalása mellett.

Hivatkozás:

http://tasz.hu/node/2593