Oslo, Norvégia. Itt a legjobb élni

Hétfőn közzétette éves jóléti indexét a londoni Legatum Institute. A szervezet vizsgálatában nem csupán az anyagi lehetőségeket, hanem egy sor más tényezőt is vizsgál, véleményük szerint ugyanis a jólét többről szól, mint pusztán az anyagi javak fölhalmozásáról. Magyarország 2014-hez képest hat helyet rontott, így tavaly a negyvenötödik lett a 142 vizsgált országból. Meglepő módon a legjobbak oktatásban vagyunk, mindez azonban aligha ad okot örömre, ha hozzátesszük, hogy ebben az összevetésben (is) majdnem kétszer olyan távol vagyunk az első helytől, mint három évvel ezelőtt.

A londoni székhelyű Legatum Institute (LI) minden évben elkészíti az úgynevezett jóléti indexét. Egy ország jólétét hagyományosan kizárólag a makrogazdasági mutatók – például a bruttó hazai össztermék (GDP) – alapján határozzák meg, a szervezet szerint azonban a jólét többről szól, mint az anyagi javak puszta fölhalmozásáról. A jólét része a mindennapi élet élvezete, vagy a lehetőség a jövőbeni jobb életre, az LI ezért ezeket a tényezőket is figyelembe véve hozta létre a jóléti indexét. A szervezet állítása szerint ez a világon az egyetlen olyan globális mérőszám, mely egyszerre alapul az anyagi jóléten, illetve azon, milyen egy adott ország állampolgárainak közérzete. Az elmúlt években kormányok, tudósok, nemzetközi szervezetek és vállalkozások is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az effajta jóléti indikátorokra, egyfajta GDP-kiegészítőként – írja honlapján a szervezet.

Az LI minden évben elkészíti a kutatását. A szervezet tavaly 142 országot vizsgált, melyből Magyarország a negyvenötödik helyet szerezte meg. Csak viszonyításképp: 2009-ben a harmincnyolcadik, 2010-ben a harmincnegyedik, 2011-ben a harminchatodik, 2012-ben a harminckilencedik, 2013-ban a negyvenegyedik, 2014-ben pedig a harminckilencedik pozíciót foglaltuk el a rangsorban, tavalyhoz képest tehát Magyarország hat helyet rontott.

2015-ben meglepetésre az oktatásban szerepelt a legjobban Magyarország: ebben az összevetésben a harmincnegyedik helyet szereztük meg, bár fontos megjegyezni, hogy az ország helyezése ebben az összevetésben évről évre romlik; 2012-ben még a huszadik helyet foglaltuk el. A legrosszabb mutató a személyes szabadságra vonatkozik: hazánk csak a kilencvenkilencedik lett. Ebben azt vizsgálják például, milyen etnikai kisebbségként, vagy menekültként élni az adott országban. Ez utóbbi összevetésben 2014-ben még a negyvenkettedik helyet foglaltuk el.

Gazdasági szempontból nagyot javult hazánk: 2013-ban még csak a nyolcvanharmadik helyen voltunk, 2015-ben viszont már az ötvenkettediken. A vállalkozások lehetőségei, valamint a vállalkozási kedv tekintetében gyakorlatilag stagnál a helyzet, és rendre az ötvenedik hely környékén végzünk, de kormányzati szempontból sem változott szinte semmit a helyzet, három évvel ezelőtt például ugyanúgy a harmincnyolcadik helyet foglalta el Magyarország e tekintetben, mint tavaly. Az egészségügyi szolgáltatások és kilátások tekintetében szintén nincs változás, évek óta a harminchatodik helyezés környékén tanyázunk, nagyot romlott viszont a biztonság, melyben a politikai véleménynyilvánítás szabadságától kezdve a társadalmi stabilitáson át a közbiztonságig sokféle tényezőt vizsgálnak: míg 2012-ben még huszonnyolcadik, tavaly viszont már csak a harminchetedik volt Magyarország.

Van még egy vizsgált tényező, ez pedig az úgynevezett szociális bázis. Ebben azt kutatják, segített-e az adott ország polgára valakinek, képes-e arra, hogy segítsen a családján vagy a barátain, ha bajba kerülnek, adakozott-e az elmúlt évben, vagy például házas-e. Hazánk ez utóbbi összevetésben a kilencvennyolcadik lett tavaly, de az elmúlt négy év során sem sikerült a hetvenegyedik helyezésnél följebb tornáznia magát.

További érdekességet tartogat néhány konkrét kérdésre adott válasz. Az egyik például arra irányult, előre lehet-e jutni a kemény munkával. Ez utóbbira a válaszadók negyvenkét százaléka felelt igennel, igaz, még 2014-ben. Ugyanebben az évben kérdezték azt is, korrupt-e az üzleti világ, illetve a kormány. A válaszadók több mint hetven százaléka igennel felelt.

A legrosszabb helyzetű európai állam Örményország, mely a kilencvenharmadik helyet foglalja el, némi pozitívum viszont, hogy az első ötvenháromban ott van az Európai Unió (EU) mind a huszonnyolc tagállama. Magyarországnak mindez persze aligha vigasz, hiszen az EU-ban csak Horvátországot (53.), Bulgáriát (51.), Romániát (50.), és Görögországot (49.) előzzük meg.

A vizsgált országok közül a legrosszabb helyzetben a Közép-Afrikai Köztársaság, Afganisztán és Haiti van, de nem sokkal marad le mögöttük Csád, Burundi, Kongó, Szíria, Jemen, Szudán, vagy Angola.

A lista elején Norvégia, Svájc, Dánia, Új-Zéland, és Svédország áll.