EKB: Magyarország megszegte az Európai Központi Bankkal való konzultációs kötelességét a devizahiteles törvény ügyében

augusztus 6, 2014

CM*4528432

„A magyar hatóságok megszegték az Európai Központi Bankkal (EKB-val) való konzultációs kötelezettségüket a devizahitelesek megsegítését célzó törvény elfogadása során” – derül abból a kormányzótanácsi véleményből, amelyet a az EKB elnöke, Mario Draghi írt alá, és
kedd este jelent meg a szervezet honlapján.

A magyar kormány visszaható hatályú rendelkezést hozott, másrészt sok módosítással egészítette ki a törvényjavaslatot, amelynek a szövegét nem küldte meg az EKB-nak, és nem vette figyelembe annak véleményét – írja a szervezet. Az EKB 2014. június 27-én felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt “a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedésekre
vonatkozó törvényjavaslatról”, de ezt követően a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be a magyar Országgyűléshez, amelyek egyikét sem küldték meg az EKB-nak, és a parlament 2014. július 4-én már elfogadta a törvényjavaslatot. Így a magyar Országgyűlésnek nem volt lehetősége arra, hogy a jogalkotás előtt figyelembe vegye az EKB álláspontját.

Az EKB szerint a törvény visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv általános céljával és alapelvével, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok további szabályozásokat alkossanak a devizahitelekre vonatkozóak – feltéve, hogy a szabályozását nem visszamenő hatállyal hozzák meg. Az EKB javasolja, hogy a magyar hatóságok végezzenek el egy, a rendelkezések visszaható hatályának lehetséges kihatásait elemző átfogó vizsgálatot. Az ilyen intézkedések ugyanis „komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra”.

Az EKB szerint alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassanak a magyar hatóságok és az érintett szervezetek – ideértve az egyéb tagállamokban lévő érdekelteket is. A bank figyelmeztet, hogy a rendelkezésnek jelentős, határokon átnyúló következményei is lehetnek, a külföldi tulajdonban lévő bankcsoportok magas arányú magyarországi jelenléte miatt.

A vélemény azzal zárul, hogy „a bankrendszerre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokon túlmenően nem zárható ki a magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatás sem. Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forintkölcsönné történő átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is”.