Érpatak polgármestere erőszakkal és megfélemlítéssel uralja a falut

augusztus 26, 2014

orosz

Extrém ruhatára és önreklámozásra való hajlama miatt a szélsőjobboldali polgármester országos és nemrég még nemzetközi hírnévre is szert tett. Legutóbb Orosz Mihály Zoltán a 444.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy a nácikkal együttműködő Szálasi Ferenc volt “a legutolsó legitim magyar miniszterelnök” 1944-ben. Néhány héttez ezelőtt pedig két izraeli vezető bábuját akasztotta fel egy látványos akció keretében, erről pedig a brit Independent is beszámolt.

A polgámester az általa kidolgozott “érpataki modellről” is ismert amely a bűnüldözésben hirdetett “zéró toleranciáról”, és a kemény fizikai kényszermunkáról, mint büntetési eszközről vált ismertté. A Fideszhez közelálló Magyar Nemzet egy cikkben, a polgármester által végzett “kivételes munkát” dícsérte, amelyet “érpataki csodának” is nevezett.

Ugyanakkor egy a faluról Nagy Pál etnográfus és romológus által készített tanulmány teljesen más képet fest: a mélyen gyökerező erőszakról és megfélemlítésről, amely a falu mindennapjait uralja. Nagy eredetileg azért tért vissza rendszeresen szülőfalujába, hogy az ott a 19. század eleje óta élő cigány közösség néprajzával foglalkozzon, azonban miután több falubeli romát is letartóztattak vagy megtámadtak, megváltoztatta kutatása fő témáját. Szerinte Orosz szélsőjobboldali utópiája egyszerűen a romák szigorúbb szegregációját jelenti, amelyet a polgármester politikai ellenfelek elnyomásával kombinál. Nagy úgy találta, hogy a 2005-ben megválasztott Orosz Mihály mára mindenható figurává vált a településen, aki a politikai ellenzékét rendszeresen megfélemlíti, globális összeesküvés-elméletek népszerűsít, és bármilyen, az övétől eltérő véleményt keményen büntet.

Noha Orosz gyakran hangoztatja, hogy „senkit nem különböztet meg faji vagy nemzetiségi hovatartozás szerint”, Nagy szerint szinte kizárólag a romákat érinti a megerősödött hatósági erőszak és a megaláztatás.

„Orosz vakbuzgósága, kíméletlen gyűlölete és harca az éppen aktuális ellenséggel, bosszúálló fellépése a neki nem engedelmeskedőkkel szemben, valamint extrém magatartása és öltözködése, továbbá a borzalmasan rossz mondatszerkesztése ellenére is tagadhatatlan meggyőző ereje és hatása az egyszerű evidenciákat kereső emberekre, sajátos figurává teszik. Olyanná, amit azok az érpatakiak, akik számára évek óta ellenszenves, úgy fogalmaztak meg, hogy egy «fanatikus állat« (idézet egy adatközlőtől).” – írja.

„mindaz, amit tapasztalunk és adatközlőinktől hallunk, nagyon is valóságos, csak éppen nem 21. század eleji polgári létre és demokráciára emlékeztet, hanem a 17. század hatalmaskodásokkal terhes viszonyaira.” írja Nagy Pál, hozzátéve, hogy: „A megalázó igazságtalanságok és méltánytalanságok zöméről[…] a nyilvánosság közel sem kapott olyan mértékű tájékoztatást, mint amekkora a politikai reprezentáció volt.”

Példaként a kutató többek között azt az esetet említi, amikor: „adatközlőim szerint az újfehértói rendőrkapitány (a polgármester személyes barátja) az érpataki közmunkásokkal fogkefével súroltatta le a rendőrség lépcsőjét.”

Egy másik esetet említve Nagy beszámolója szerint 2011-ben a helyi rendőrség letartóztatott két, az erdőben élő idősebb hajléktalan roma férfit. Távollétükben felgyújtották és elpusztították kunyhóikat és személyes tárgyaik nagy részét. Nagy azt sejti, hogy a gyújtogatást a polgármester emberei követték el hogy megakadályozzák a letartóztatottakat abban, hogy visszatérhessenek otthonaikba. Egy másik alkalommal Orosz állítólag azt javasolta a helyi védőnőnek, hogy tegyék kötelezővé az abortusz-spirálok használatát a roma nők számára Érpatakon.

2004-ben Érpatakon 20%-os volt a munkanélküliség. Nem sokkal megválasztása után Orosz és emberei járőrözni kezdtek az utcákon, és erőszakkal kényszerítették ki az emberektől, hogy rendezzék közműtartozásaikat. Orosz szerint akciói a fizetési morál hirtelen megemelkedésével jártak.

A Magyarországon 2008-09 folyamán történt rasszista romagyilkosságok után sok jobboldali kezdett úgy beszélni Érpatakról, mint a rend helyreállításának sikeres példájáról, és maga polgármester is ilyen irányú PR kampányba kezdett.

Ennek a modellnek az alapgondolata az „építők” és a „rombolók” elválasztása a helyi társadalmon belül: Orosz megváltoztatta a szociális segélyek helyi kiosztásának módszerét olyan módon, hogy csupán az általa „építőkén” definiáltak férhettek ahhoz hozzá, a „rombolók” ellen pedig egyenesen „háborút hirdetett.”

Nagy Pál szerint Orosz nézetei jelentős részét egy László András nevű filozófustól vette át, maga saját alapítású egyházán a Sofia Perennisen keresztül két könyvét ki is adta. Ez az az egyház, amelyen keresztül doktorátust is adományozott magának a polgármester. Mindezek a kutató szerint Orosz „felemás önképének bizonyítékai.”

A Társaság a Szabadságjogokért Roma-programja megbízta képviselőjét, Szöllősi Gábort, hogy számoljon be az Érpatakon történtekről. Szöllősi írt arról, hogy Orosz sajátos magánhadsereget hozott létre a mezőőrökből, megalapította saját „lovagrendjét” és önmaga által kitalált doktori és lovagi címekkel látta el magát. Szöllősi azt is állította, hogy Orosz rendszeresen bántalmazta, az elmúlt év folyamán pedig meg is verette őt.

Egy másik helyi lakos, Polyák Ferenc eredetileg támogatta a polgármestert, de miután az Orosz kialakított „társadalmi modell” ellen fordult, Molotov-koktélt dobtak a házára. Polyák egyértelműen a polgármestert gyanúsítja a támadás elrendelésével. Érpatak hivatalos honlapja elég jó képet ad a polgármester kedvelt összeesküvés elméleteiről is: külön menüpont szól arról, hogy a 2001. szeptember 11.-i támadásokat valójában az Egyesült Államok rendelte el, illetve a nemzetközi „Illuminátus-összeesküvés” létezését hirdeti.

Nagy elmondta, hogy Orosz szélsőjobboldali ideológiájának és szereplési vágyának elegye csupán arra volt jó, hogy „a mélyszegénységet konzerválja” a faluban, és elvegye az emberek egyéni jogait.