Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint még nem látható, hogy az állami fenntartásba vétellel nagyobb biztonságba kerülnek e a falusi iskolák.

A 2.800 magyar falu mintegy 60%-a rendelkezik általános iskolával, háromnegyedük 1. – 8. évfolyammal, (míg a többi csak 7. osztályig oktat). Több mint 1.000 falu (40 százalék) nem rendelkezik iskolával.

A törvény szerint a legalább nyolc gyermekkel rendelkező faluknak óvodát és általános iskolát kell fenntartaniuk. Ellentétben a középiskolákkal, az osztályokat össze lehet vonni az általános iskolákban. A 150-200 diáknál kevesebb tanulót oktató iskolákat „kis iskoláknak” tekintik. Az utolsó iskolaévben összesen 1.252 iskola működött a 3.000 fősnél kisebb falvakban.

Szabó a vg.hu-nak elmondta, az önkormányzatok döntő többsége úgy élte meg az állami kézbevételt, hogy megszabadultak az iskolák gondjaitól, s nem kell rájuk a büdzséjükből pénzt áldozni. Mindazonáltal Szabó úgy hiszi, fontos lenne, hogy a falvak szerepet vállaljanak az iskolák működtetésében, és ha úgy döntenek, a költségek 40-50%-a terhelhetné őket.

2011-ben egy 300 milliós keretösszegű pályázatot írtak ki erre a célra, mely révén korábban 4 település nyitotta meg újra iskoláját, ekkor még nekik kellett vállalni a működtetést. Azóta számos önkormányzat fejezte ki vágyát, hogy hasonlóképpen cselekednének.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint 2010 előtt több mint 800 iskola volt képtelen megfelelő oktatásban részesíteni a diákjait az alacsony részvétel miatt. Az alacsony részvétel egyik oka az, hogy a szülők gyakran másik település iskolájába viszik a gyermekeiket. Elmondta, azzal, hogy átvállalta a kistelepüléseken a köznevelési intézmények fenntartását és működtetését a nemzeti kormány az önkormányzatoktól, nemcsak az iskolák jövőjéről gondoskodott, hanem a falvak megmaradásához is segítséget nyújtott. Hangsúlyozta: a köznevelési törvény átalakításnak a célja az esélyegyenlőség megteremtése volt és az közoktatási rendszer magújítása volt.

Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője, aki korábban az első Orbán kormány oktatási minisztere volt (1998-2002) és jelenleg a parlament közoktatási bizottságát vezeti, egyszer azt mondta: “a magyar közoktatás legnagyobb problémája a szegregáció”. Nehéz a középosztálybeli szülőket arról meggyőzni, hogy gyermekeiket a falusi kis iskolákba járassák. Sok szülő még gyermeke lakcímét is megváltoztatja, hogy a közeli város nagyobb iskolájába járhasson. „A kormányzat 1-2 év múlva rájön, hogy az oktatásba 150-160 milliárd forint pluszpénzt be kell tolni a vidéki iskolák fejlesztésére, s nem lehet ezt a forrást a jelenleg jól működő iskolák terhére elvonni” mondta Pokorni.

Szerkesztő: Úgy tűnik, a kormány több-ezer milliárdos futball stadion építési programját sem lehet megterhelni.

Hivatkozás:

Több száz falu iskola nélkül, Vg.hu; 2014. január 13.