Bármikor bekövetkezhet a katasztrófa a volt Budapesti Vegyiművek területén. A telepen szétdurrant hordókban, rohadó kádakban kétezer tonna különösen veszélyes, részben robbanásveszélyes anyagot tárolnak a szabad ég alatt, miközben azok egymással gyakorlatilag korlátlanul keverednek. Az alapvető biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyva a telepen jelenleg is dolgoznak, méghozzá klórgázzal. Ha becsap egy villám, vagy eldobnak egy csikket, kedvezőtlen széljárás esetén Budapestet evakuálni kell – figyelmeztetnek a szakértők.

Még április 9-én a 444 számolt be arról, hogy az Illatos úton, Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet határán egy hatalmas ipari területen mintegy kétezer tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt-szétdurrant hordókban, a szabad ég alatt.

Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője a telep bejárása után a volt Vegyiművek területén zajló drasztikus mértékű és hatású, évek óta folyamatosan tartó környezetkárosítások miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen – olvasható ugyancsak a 444 egyik cikkében.

„Az 1876-ban alapított Budapesti Vegyiművek Zrt-t 2008-ban fölszámolták, a fölszámolócég pedig tehetetlenül, hozzáértés nélkül ül az időzített bombán” – írja a portál.

A telephez legközelebbi lakóház csak párszáz méterre található, ugyanakkor már néhány tíz méterre számos munkahely és üzem van – mondta hétfőn Simon Gergely, a Greenpeace vegyészszakértője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Nem most derült ki, hogy nagy a baj

Már 2011-ben tudták, hogy a helyzet katasztrofális. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség akkor azt írta: „A szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy a fenti, sérült göngyölegű anyagok tárolása műszaki védelem nélkül történik, a locsolással a szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemossák a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe.”

A hatóság ennek ellenére gyakorlatilag egy évtizede nem tesz semmit: nem ellenőrzik a talajvíz és a levegő szennyezettségét, nem figyelmeztetik és tájékoztatják a lakosságot, nem gyakorolnak nyomást a döntéshozókra, csak mechanikusan küldözgetik az újabb és újabb bírságokat az államilag kirendelt felszámoló cégnek. A fölszámolócég munkatársa, Varjú Attila a 444-nek azt mondta, hogy a bírságok sorban a fiókban landolnak, mivel fizetni nem tudnak.

Szélmalomharc

Európai uniós (EU) pénzből 2005-ben a Hídépítő Zrt. és alvállalkozói 1,4 milliárd forintból elkezdték a talajvíz megtisztítását, a szivárgó anyagokat viszont senki nem szállította el, így ami vizet és talajt megtisztítottak, abba rögtön folyt is bele az újabb vegyi anyag. Erre egyébként az EU nem is ad pénzt, ugyanis ez a Vegyiművek feladata lett volna. Mostanra az EU-s szerződést megszegve már a talaj tisztításával is leálltak, a kivitelező már azt sem vizsgálja, hogy a környezet, a levegő, vagy a víz jelenleg mennyire szennyezett. Az EU-s pénz teljesen haszontalanul szállt el a semmibe, újabbra pedig nincs is kilátás. A több mint száz szivattyút – amelyek a földből kiszívták a vizet és a tisztítószerkezetbe továbbították – egyszerűen ellopták.

„Negyvenezer mikrogramm szennyezettség lecsökkent kéttized mikrogrammra, és mostanra harmincezerre szökött vissza ez az érték. Egy olyan állapotban vagyunk, hogy nagyon sürgős és nagyon intenzív beavatkozásra van szükség. Az itt lévő anyagok jelentős része K1-es, tehát extra veszélyes kategóriába tartozik” – nyilatkozta az orgánumnak Magyar Balázs, az Elgoscar-2000 nevű cég vegyi szakértője. Ez az a cég, amelyik alvállalkozóként a talajvíz megtisztítását végezte.

Magyar szerint öt évvel ezelőtti árakon a területről a veszélyes anyag elszállítása és megsemmisítése nyolcszázmillió és 1,6 milliárd forint közé tehető.

Két megoldás (lenne)

Az egyik, hogy az állam a zsebébe nyúl, és megszünteti a katasztrófahelyzetet. Erre kicsi az esély, hiszen rendszeresen járnak a telepre pártoktól, önkormányzatoktól, és a minisztériumokból – felkapott kampánytéma –, de még soha nem történt semmi. Mindenki az EU-s pénzre számít, de most már világos, hogy hiába.

A másik lehetőség az volna, ha valaki felvásárolná az értékes ipari területet, melynek megtisztítását a vevőnek vállalnia kellene, ezt a felszámoló pedig beszámítaná az árba. A tizenegy hektáros terület ára tehát önmagában nem lenne magas, de mivel a telep és környéke fokozottan veszélyes, az állam nem engedélyezi a terület eladását.

Cselekedni kellene, nem tervezgetni

Németh Zsolt földművelésügyi államtitkár az RTL Klubnak azt nyilatkozta: javasolni fogják a kormánynak, hogy katasztrófavédelmi okokra hivatkozva nyilvánítsák a területet stratégiai jelentőségűvé. Az állam jelöljön ki állami felszámolót a jelenlegi helyére, és akkor majd tudnak erre uniós forrásokat igényelni. (A jelenlegi felszámolócég is állami tulajdonú egyébként.)

A 444 által megszólaltatott Baranyi Krisztina – aki Áder János államfőnek is írt az ügyben – szerint „az államtitkár hülyének nézi az embereket”. Közölte: V. Németh Zsolt javaslata értelmetlen, cinikus időhúzás. Az állami felszámoló lecserélése egy újabb állami felszámolóra értelmetlen, és jogilag nem is lehetséges. Az EU pedig nem ad pénzt veszélyes hulladék elszállítására, pláne úgy nem, ha már korábban ennek a területnek a tisztítását feleslegesen megfinanszírozta – nyilatkozta a politikus.

Milyen anyagokról van szó?

A területen sok hordóban jelöletlen, vagy ismeretlen anyagokat is tárolnak. Simon Gergelynek sikerült azonosítania párat a szabálytalanul tárolt vegyi anyagok közül – írja a lap:

• Diklórbenzol: Színtelen vagy sárga folyadék, égésekor mérgező, maró hatású gázok keletkeznek, például sósavgáz. Tudatzavart, irritációt okozhat.
• Benzol: Színtelen, könnyen párolgó folyadék, gőze a levegőnél nehezebb, és a talaj felszínén terjedhet; begyulladás távolabb is lehetséges. Tűz- és robbanásveszélyes, halált okozhat.
• Klórbenzol: Színtelen folyadék, tűzveszélyes, irritáló és mérgező füst keletkezik, tudatzavart okozhat, irritálja a bőrt és a nyálkahártyát.
• Trifluralin: Szagtalan, narancsszínű kristály. Enyhén tűzveszélyes, hevítéskor vagy égéskor mérgező és maró hatású gázt fejleszt, többek között nitrogén-oxidokat és hidrogénfluoridot. Irritációt okozhat.
• Foszfor-oxiklorid: Színtelen, szúrós szagú átlátszó folyadék, a levegő nedvességtartalmával sósavgázt és foszforsavat fejleszt. A vízre hevesen reagál, hőt termel, tűz- és robbanásveszélyes. Belélegezve és bőrre kerülve is veszélyes, halált is okozhat.
• Izopropanol: Színtelen folyadék, amely könnyen keveredik a levegővel, robbanásveszélyes elegyet alkotva. Eszméletvesztést okozhat.
• Ammónia: Színtelen, szúrós szagú, palackban cseppfolyósított gáz. Fokozottan robbanásveszélyes. Maró hatású, tüdőödémát, fulladást, halált okozhat.

Ezek közül az anyagok közül többnek elég egy gyufa, egy eldobott csikk, vagy pusztán csak a sugárzó hő, és a fél fővárost evakuálni kell.

„Egy tűzeset beláthatatlan következményekkel járna. A szennyezés jól láthatóan kijutott a környezetbe, amit a korábbi évek talajvíz-vizsgálati eredményei is megerősítenek. A területen a lakosság védelme érdekében azonnali beavatkozásra van szükség” – írja egy, ugyancsak a 444 által idézett Greenpeace-dokumentum.

A telep semmiféle tűzvédelmi előírásnak nem felel meg, nincs oltóanyag, a tűzcsapok is le vannak zárva. Az üzem területére minden gond nélkül bejuthat bárki, két fotósnak sikerült. A tizenegy hektáros területet állítólag két őr őrzi.

Vannak szilárd anyagok is, amelyeket a szél messzire elvihet, és amelyeket ha belélegzünk, akkor önmagában is egészségkárosító hatásúak – mondta Simon Gergely.

Most is dolgoznak a telepen, méghozzá nem is akármivel

Simon Gergely az ATV-ben azt is elmondta, hogy a telepen jelenleg is működnek vegyi anyagokkal dolgozó cégek. Az egyik közülük például vízfertőtlenítő-szerekkel foglalkozik, ezért rendszeresen nagy mennyiségű klórgázt hoznak a területre vonattal. A klórgáz annyira veszélyes, hogy közúton tilos szállítani. A belélegzett klórgáz a testszövetekkel érintkezve, azok víztartalmával sósavat képez, tüdővizenyőt okoz.

Egy ilyen komoly szennyezésnél nem lehet várni a felszámolóra, azonnal lépni kellene, hogy legalább a tűzvédelmi és robbanásvédelmi előírásokat betartsák – figyelmeztetett a szakember.

Egyszer már történt katasztrófa

1992-ben már történt egy súlyos robbanás a Vegyiművek területén: a három robbanásban huszonegyen sérültek meg – írja a 444. Akkor egy mononitráló reaktor, egy kétezer literes hulladékgyűjtő tartály, és egy ötszáz literes vizesmosó-reaktor robbant fel.

Ki tehet erről?

A 444 szerint a cégek trükköztek a területen lévő veszélyes hulladék mennyiségével, hogy így is csökkentsék a katasztrófahelyzet látszatát. Jelenleg bevallottan ezerháromszáz tonna veszélyes hulladékot tárolnak, de ezen kívül még körülbelül ezer tonna nyersanyagnak nyilvánított anyag hever szabálytalanul.

Ha ma nekiállnának, a veszélyes anyagok elszállítása, megsemmisítése, és a terület megtisztítása körülbelül tizenöt évet venne igénybe.

„De nem állnak neki” – írja a portál.