A Fidesz politikusa az utolsó pillanatban mondta le a megszállási emlékmű felavatását

július 22, 2014

 emlekmu_3

Munkások tisztítják a vitatott emlékművet, miután a tiltakozók tojással dobálták meg azt

L. Simon László, a Miniszterelnöki hivatal államtitkára, a múlt havi reklámadóról szóló törvény benyújtója nem vállalta el a sok vitát kiváltó 1944-es német megszállási emlékmű leleplezését, amelyet vasárnap hajnalban az éj leple alatt állítottak fel komoly rendőri jelenlét mellett.

A tiltakozás szervezője és vezetője, Magyar Fruzsina az avatás lemondását „eredménynek” nevezte.

Szemben Lázár János kancellária-miniszter megdöbbentően képmutató állításával, miszerint a kabinet tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, „félreértéseit”, és ezért nem lesz avatóünnepség, beosztottja, L. Simon valójában az utolsó pillanatban visszautasította a felkérést az emlékmű délelőtt 10 órai hivatalos felavatására – számolt be a Blikk bulvárlap.

Lázár elmondta, az emlékmű üzenete az, hogy a magyar zsidóság deportálására – a magyar holokausztra – nem került volna sor a német megszállás nélkül, bár a Németország által elkövetett bűnök nem mentenek fel bennünket saját bűneink felelőssége alól.

A Mazsihisz zsidó szervezet – amely elhatárolta magát a Fidesztől a Holokauszt Emlékév megemlékezésein való részvételben az emlékmű elleni tiltakozásképpen – elmondta, továbbra is elvárják a kormánytól, hogy becsülje meg a „védtelen és ártatlanul megölt magyar zsidó áldozatokat – nem csak szavakban, hanem tettekben is”.

Lázár szerint valóban történhettek „konzultációs hibák”, de „sosem került sor megfelelő párbeszédre”. Azonban Ira Forman, az Egyesült Államok antiszemitizmus elleni küzdelem és megfigyelő szervezet küldötte hivatalosan Budapestre látogató zsidó emberjogi csoport vezetője elmondta, „ha több párbeszédre került volna sor és ha az abba bevont felek nagyobb energiát szenteltek volna a kérdésre, akkor a német megszállási emlékművet nem az éjszaka közepén állították volna fel.”

Forman elmondta, Magyarországon “klasszikus, XIX. – XX. századi náci antiszemitizmus” látható, és még több párbeszédre és energia befektetésére szólította fel Magyarországot, a II. világháborús eseményekkel történő szembenézése során. Ez az üzenet a tervezett „Sorsok Háza” múzeumra is igaz – tette hozzá, amikor találkozott az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár-helyettesével, Prőhle Gergellyel. Forman elmondta, az Egyesült Államok aggodalmakkal tekint a gárdával rendelkező, jellemzően antiszemita párt (Jobbik) jelentős parlamenti képviseletére. Prőhle ígéretet tett Formannak, hogy szavait továbbítja a „megfelelő helyre”.

Közben mintegy 150 tiltakozó folytatja az emlékmű elleni tüntetést a Szabadság téren, melynek a rendőrök általi őrzése a beszámolók szerint naponta mintegy 3-5 millió forintba kerül. Demszky Gábor, aki 1990 és 2010 között töltötte be a budapesti főpolgármesteri tisztséget, az emlékművet „kőbe vésett ügyetlen giccsnek”, valamint „a történelemmel szembe nézni gyáva kormány emlékművének” nevezte. Gulyás Márton és a Krétakör politikai színház más tagjai egy nagyméretű tükröt helyeztek el az alkotás előtt.

Nyelvészek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az emlékműbe vésett külföldi felirattal is vannak gondok, mivel az angol nyelvű szövegben az látható, hogy “in memory of victims”, így a határozott névelő lemaradt. A héber feliratban szereplő szó az „áldozatok” helyett tévesen a feláldozott állatok kifejezésre utal. Forró Tamás, a Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa ragaszkodott ahhoz, hogy a héber fordítás pontos, bár elképzelhető, hogy az „hibás tördeléssel” került fel az emlékműre. A német és az orosz feliratra nincs panasz.

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/milliokert-orzik-de-nem-avatjak-fel-az-emlekmuvet-2269771

http://hvg.hu/itthon/20140722_Blikk_nem_vallalta_L_Simon_a_nemet_emlekm

http://nol.hu/belfold/birodalmi-sasos-emlekmu-napi-35-millioert-orzik-l-simonnak-kellett-volna-avatni-1475559