Orbán Viktor miniszterelnök a Wales-ben múlt csütörtökön és pénteken az ukrajnai krízis miatt megtartott NATO konferencián megállapodott arról, hogy Magyarország egy évtizeden belül védelmi kiadásait a GDP 2 százalékára növeli. Amellett, hogy a NATO minden tagországától ugyanezt kérte, az EU az Oroszországgal szembeni szankciókat is kiterjesztette az állami bankokra, az energia-technológiákra és a védelmi eszközökre.

“A helyzet súlyosságára tekintettel a tanács indokoltnak találta további tiltóintézkedések bevezetését válaszul az orosz lépésekre az ukrajnai állapotok destabilizálására” – áll a NATO Biztonsági Tanácsának hivatalos nyilatkozatában. A szankciókkal feketelistára került minden olyan természetes, vagy jogi személy és szervezet, amely tranzakciókat folytat az ukrajnai Donbass régióban a szakadárokkal”.

A 10 milliárd euró értékű orosz hitel felvételét a Paksi atomerőmű bővítésére nem érintik a lépések.

Navracsics Tibor, külügyminiszter a szigorítások ellen érvelt, és egy pénteki interjúban azt mondta, „Az EU szankcióval csak azt éri el, hogy Oroszország elfordul az EU-tól, és a lépés az egész kontinenst gyengíteni fogja”. Azt is elmondta, hogy „Bízom benne, hogy a NATO és az EU tagságunk megfelelő védelmet biztosít számunkra. Magyarország nem annyira fenyegetett, mint a baltikumi országok, de a biztonságérzetet növelné a NATO jelenléte a Baltikumban. Azonban, ha a NATO elutasítja a baltikumi országok kérését, akkor felmerülhet a gyanú Magyarországon is, hogy NATO nem segítene, ha hasonló helyzetbe kerülnénk” vélekedett a jövőbeni európai biztos.

David Cameron brit miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 1.000 katonával és parancsnoki főhadiszállással járul hozzá ahhoz a 4.000 fős nemzetközi egységhez, amely 48 órán bevethető a Baltikumban egy esetleges orosz invázió esetén.

A Fidesz kormány továbbra is nyíltan ellenzi a katonai beavatkozást és a szankciókat, ennek ellenére felajánlotta, hogy 100 katonát küld a balti országokban. A magyar csapat nem lesznek az elit egység része és máshol is bevethető lesz.

Navracsics Tibor nem az egyetlen vezető Fidesz politikus, aki gyanakvóan fogalmazott a NATO jövőbeni terveiről. Szerdán a házelnök, Kövér László védte meg Oroszország Ukrajnai elleni lépéseit a Szabadság Expressz eseményen, ahol fiatal történészek, újságírók és művészek elevenítették fel az 1989-es rendszerváltás mozzanatait.

Kövér – aki maga is a négy magyar rendszerváltó személyiség egyikeként vett részt az eseményen – megkerülte a témát, és az ukrán konfliktust így jellemezte: „Ukrajnában egy manipulált folyamat zajlik, amiben a legkisebb szerep épp az ukránoknak jutott”. Az ukrán „cirkusz” célja, hogy „Oroszországot egyszer, s mindenkorra leválasszák Európától”, mondta a közönségnek.

“Azért fontos, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, mert ez megvédi Magyarországot az orosz birodalmi törekvésekkel szemben, és megértem Lengyelország és a balti államok félelmeit, de Oroszországnak is vannak jogos biztonsági követelményei” – mondta Kövér.

“Melyik amerikai, vagy EU politikus kérdezte meg az ukránoktól, hogy mit szeretnének?” –jegyezte meg, és elmondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök népszavazást tartott, amikor elfoglalta Oroszország a Krím félszigetet.

Bár Kövér kiemelte Magyarország NATO tagságának fontosságát, ami elmondása szerint megvédheti Magyarországot az orosz hatalommal szemben, kétségeit fejezte ki, hogy „a nem-létező ukrán állam hadserege” legyőzhetné Oroszországot.

Azzal kapcsolatban is kétségeinek adott hangot, hogy „Putyin meggondolná magát”, vagy a nemzetközi szankciók hatására Oroszország felhagyna tevékenységével”. “Ehelyett az lenne a jó, ha normális együttműködés alakulna ki Európa és Oroszország közt, de ennek esélye beláthatatlan időre elveszett, mondta.

Az ellenzéki Együtt PM pénteken felszólította Kövért, hogy vonja vissza „vállalhatatlan állítását” szavait. Az Együtt-PM az MTI állami hírügynökségnek azt mondta, Kövér szavai „elfogadhatatlan sértés az ukrán kormánnyal szemben”, és felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy határolódjon el a Fidesz alapító tagjától.

Ez idő alatt a kormány által alapított Civil Összefogás Fóruma (CÖF) Barack Obama amerikai elnöknek írt nyílt levelében felszólította az amerikai diplomáciát: „Bízunk benne, hogy az amerikai diplomácia az egyenrangú és befogadó párbeszédben keresztül képes lesz megváltoztatni hozzáállását – melyre nagy szükség lenne a jelenlegi, Ukrajnában zajló illetve a világot elborzasztó közel-keleti terrorcselekmények fényében”. A levélben a CÖF biztosítja az amerikai elnököt arról, hogy a magyar nemzet és a civil társadalom egy tapodtat sem kíván eltávolodni nyugati szövetségeseitől, és velük együtt örömmel és állhatatosan kíván dolgozni a jogállamiság keretei között megvalósuló szabadság és demokrácia értékeiért. A CÖF igazgatója, Csizmadia László felkérte az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a Magyarország elleni külföldi sajtóban történő támadásokkal, és hozzátette, hogy egyre több CÖF tag aggódik az amerikai-magyar kapcsolatok miatt, de az Egyesült Államokat mindig is szövetségesének tekintette.

A CÖF kifogásolta az Egyesült Államok Magyarországgal szembeni támadást. „Véleményünk szerint komolyan és negatívan befolyásolja egymás megértését azok a közvetlenül, illetve a sajtón keresztül megfogalmazott kritikák és támadások, amelyek többnyire a magyarországi körülmények meg nem-, vagy félreértéséből, illetve tudatos félremagyarázásából fakadnak”. A levél szerint különösen aggasztó, hogy az amerikai diplomácia nyilvánosan megfogalmazott, a magyar belpolitikát illető kritikái úgy jelennek meg, hogy az a magyar belpolitika részévé válik, annak befolyásolására törekszik – írta levelében a CÖF.

Hivatkozás:

http://index.hu/kulfold/2014/09/04/kover_ketsegbe_vonta_ukrajna_letezeset/

http://vs.hu/kover-laszlo-ukran-konfliktus-oroszorszag-0903

http://hvg.hu/gazdasag/20140905_kilovik_uj_unios_szankciok_paksi_bovitest

http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20140905_Mint_a_barom