A Fővárosi Törvényszék hétfői ítéletében első fokon kimondta, hogy a Fidesz korábbi szóvivője, Hoppál Péter megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnévhez való jogát, amikor leálcivilezte őket. A Fidesznek és Hoppálnak bocsánatot kell kérnie.

Hoppál Pétert júniusban nevezték ki kulturális államtitkárnak, előtte pedig több mint egy évig volt a Fidesz országos szóvivője. Tavaly augusztus 17-én egy sajtótájékoztatón kritizált civil szervezeteket. Többek között ezeket mondta:

• (…) ez az amerikai spekuláns kör [Bajnai Gordon volt miniszterelnököt támogató „pénzügyi kör”] mintegy félmilliárd forint hálapénzt fizetett ki olyan álcivil szervezetek számára, akik hajlandók arra, hogy rendszeresen lejáratják Magyarországot, lejáratják a Fideszt és lejáratják a magyar kormányt, mindezt legfőképpen külföldön, külföldi fórumok előtt teszik meg.
• (…) annyi feladatuk van cserébe az amerikai pénzekért, hogy minden fronton támadják tehát a magyar kormányt, támadják a Fideszt, és támadják Magyarország miniszterelnökét.
• Ez a pénzügyi kör segítette kiképezni azokat a fiatalokat is, akik a Fidesz-székház elleni törvénytelen és erőszakos akciót hajtották végre, ők a Bajnai gárda tagjai.

Hoppál Péter újságírói kérdésre kifejtette, hogy szerinte melyek ezek az amerikai pénzből lejárató kampányt végző, álcivil szervezetek:

Társaság a Szabadságjogokért

Magyar Helsinki Bizottság

Haza és Haladás Alapítvány

Eötvös Károly Intézet

Nők a nőkért együtt az erőszak ellen

Háttértársaság a melegekért

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

MONA Magyarország Női Alapítvány

Krétakör Alapítvány

Amnesty International Magyarország

A felsorolt civil szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság bocsánatkérésre szólította fel a politikust, de ő ezt nem tette meg. A Helsinki Bizottság ezután fordult bírósághoz, kérve, hogy mondja ki, a párt és a szóvivő megsértette a szervezet jóhírnévhez való jogát, amikor hamis tényeket állított róla.

A tárgyalást eredetileg februárra írták ki, de végül „hivatalból, a bíróság körében felmerült objektív okból” elhalasztották 3 nappal az országgyűlési választások utánra, de az elsőfokú ítélet végül csak e hét hétfőn született meg.

A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint az alperes ügyvédje nem terjesztett elő érdemi ellenkérelmet, nem próbálták meg bizonyítani azt, hogy az említett civilek Soros Györgyhöz kapcsolódó szervezetek megbízásából végeztek lejárató kampányt. Emellett hozzátette azt is, hogy Hoppál Péter mint szóvivő nem, csupán a képviselt szervezet, azaz a Fidesz tehető felelőssé a személyiségi jogsértésért. A Fidesszel kapcsolatban még annyit mondott az ügyvéd, hogy a Fidesz sajtósai megfelelően előkészítették a Hoppál Péter által elmondott, és a civilek által kifogásolt szöveget.

Érdemi védekezés hiányában a bíró megállapította, hogy a sérelmezett kijelentések jogsértők, és alkalmasak a negatív társadalmi értékítélet kialakítására. Arra kötelezte az alpereseket, hogy a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban fejezzék ki a sajnálkozásukat, a Fideszt pedig még arra is, hogy ugyanezt a fidesz.hu-n is tegye meg. Az ítélet még nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf szerint Hoppál és a Fidesz állításai szorosan illeszkednek a civil szervezetek elleni kormányzati offenzívához: „Igazából már meg sem lepődünk azon, hogy a hatalom tisztességes vitahelyzetben – mint amilyen egy bíróság előtti eljárás – nem képes egy szót sem szólni saját állításai védelmében, aminél sokatmondóbb az ügyben nincs is. A propaganda védhetetlennek bizonyult, és meg sem próbálták megvédeni” – mondta a tárgyalás után.

Az első fokon pert nyerő Magyar Helsinki Bizottságot 1989-ben alapították, folyamatos tevékenységét 1994-1995 fordulóján kezdte meg. A Magyar Helsinki Bizottság azon dolgozik, hogy a nemzetközi emberi jogi normák következetesen, és mindenki számára egyenlően érvényesüljenek Magyarországon (ilyen például az Európa és Észak-Amerika kormányai által 1975-ben aláírt Helsinki Záróokmány, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, az információ szabad áramlását, a lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadságát). A Magyar Helsinki Bizottság elemzi, illetve adott esetben bírálja a jogszabályokat és a joggyakorlatot, igyekszik hatni a törvényalkotásra, hogy a törvények jobban megfeleljenek az emberi jogi alapelveknek. Jogi segítséget nyújt azoknak, akiknek alapvető jogait a közhatalom megsértette.

Az elmúlt évben a Magyar Helsinki Bizottság (egyéb civil szervezetekkel együtt) több kérdésben is aggodalmát fejezte ki a kormány tevékenységével és a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Nyilatkozatot adtak ki arról, hogy az alaptörvény ötödik módosítása számos problémát nem oldott meg. Kritizálták, hogy megnehezítették az országos népszavazás kezdeményezését, megkérdőjelezték a választások tisztességét (a kampányolás szabadságának korlátozása és a választói adatokkal való visszaélések miatt). Kijelentették, hogy az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartják a fővárosi önkormányzati rendszer átrajzolását, illetve szolidaritásukat fejezték ki azokkal a civil szervezetekkel, amelyeknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot folytat – ez szerintük törvénytelen és nemzetközi szerződéssel ellentétes.

Hivatkozások:

http://helsinki.hu/kategoria/jogallamisag/hirek-jogallamisag

http://www.pecsistop.hu/belfold/objektiv-okok-a-valasztas-utanra-halasztottak-hoppal-peret/1218301/

http://index.hu/belfold/2014/07/07/megjarta_hoppal_peter_amikor_lealcivilezte_a_helsinki_bizottsagot/