André Goodfriend, az amerikai követség ideiglenes ügyvivőjének interjúja az ATV-n:
ATV: Megkérem arra, hogy értelmezze, vagy elemezze, hogy most ebben a pillanatban mi történik Magyarország és az Egyesült Államok között.
Goodfriend: Az Egyesült Államok és Magyarország barátok és szövetségesek már régóta. Több, mint 200 évre nyúlik vissza ez a kapcsolat, a magyarok nagyon sok formában segítettek bennünket, amerikaiakat harcaikban, küzdelmeikben, Kossuth Lajos forradalma, az 1848-as forradalom során, tehát egy hosszú történetről beszélünk, természetesen ennek része az 1956-os forradalom, adtunk támogatást az 1989-es rendszerváltás során is. Vannak közös értékeink, közös történelmünk, nagyon sok magyar él az Egyesült Államokban, nagyon sok magyarnak van családja kint, ami segít megérteni, hogy hogyan élnek az emberek itt Magyarországon. Itt egy hosszú, mélyre nyúló kapcsolat van, és nehéz arról beszélni, hogy valamilyen különválasztás, vagy megosztás lenne a két ország között, inkább arról beszélünk, hogy a két nemzet, a két nép közös jövőképpel rendelkezik, közös értékrenddel rendelkeznek és odafigyelnek egymásra, közösen próbálják elérni a célokat. Nyílt párbeszéd zajlik most is, szükségünk van erre a nyílt párbeszédre, hogy megvitassuk nyilvánosan és privát módon is a közös dolgainkat.
ATV: Az, hogy most hat embert kitiltottak, akik között kormányzati tisztségviselők is vannak, nem tűnik túl baráti gesztusnak.
Goodfriend: Baráti gesztusról beszélünk, amit Magyarország, amit a magyar kormány is mond. Mindkettőnknek zéró toleranciája van a korrupcióval szemben. A köztisztviselők között is előfordulhatnak olyanok, akik korrupcióban érintettek, előfordul az Egyesült Államokban is, voltak ilyenek, előfordulhatnak itt Magyarországon is. Ha ez a tudomásunkra jut, akkor meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Elvárjuk, hogy Magyarország is – mivel zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben – megteszi saját lépéseit, saját tisztségviselőivel szemben. Mi nem a média nyilvánossága előtt tettünk lépéseket arra, hogy ezek az emberek nem utazhatnak be az Egyesült Államok terültére. Magyarországnak is meg kellene hozni azokat a döntéseket, hogy miként kezeli a korrupciót saját tisztségviselői körében.
ATV: A hat ember között van olyan, aki a NAV tisztségviselője bármilyen szinten?
Goodfriend: Inkább nem fókuszálnék arra, hogy kik ezek az emberek, hol dolgoznak, ez olyan beszélgetést eredményezne, hogy meg kell-e mondanunk a magyar kormánynak, hogy pontosan kik ezek az emberek, akikkel szemben nyomozni kellene, mintha az USA megmondaná Magyarországnak, hogy mit kellene tennie. Nem gondoljuk, hogy nekünk kell megmondani ezt Magyarországnak, hanem az elmúlt években egy közös munkát végzünk, átadjuk egymásnak azt az információt, ami alapján a magyar kormány meg tudja tenni a szükséges lépéseket. Jó együttműködésünk van, beszéltünk olyan esetekről, amelyek a személyek belépési tilalmára vonatkozott, az elmúlt néhány évben az ilyen információcsere eredményes volt.
ATV: Előfordulhat, hogy a hat érintett ember nem tudja, hogy nem utazhat be az Egyesült Államokba?
Goodfriend: Az összes érintettel egyenként felvettük a kapcsolatot. Mi így kezeljük azokat az ügyeket, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy ki utazhat be az Egyesült Államokba. Ezt nem jelentjük be nyilvánosan. Nem jelentjük be a munkáltatójuknak sem. Közvetlenül az érintett személyekkel beszélünk, és tájékoztatjuk őket, hogy nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. Tehát tisztában vannak vele.
ATV: Tehát, ha a NAV igazgatója, Vida Ildikó rajta van ezen a listán, akkor erről tudnia kell.
Goodfriend: Függetlenül attól, hogy kiről beszélünk, mindenkit tájékoztatunk arról, ha szerpel ezen a listán.
ATV: Többen támadták az ön személyét a megnyilatkozásai miatt. Deutsch Tamás, a Fidesz EP képviselője azt mondta, hogy ön egy ötödvonalbeli CIA-s-ből lett „agent provocateur”. Azután Ágoston Balázs, a Demokrata újságírója erkölcsi topronygnak nevezte önt, puccsról beszélt a történteket elemezve, és önt náci követhez hasonlította. Mit szól ehez a megnyilatkozásokhoz?
Goodfriend: A diplomaták a saját országukat képviselik. Azért vannak diplomaták egymás országaiban, hogy megértsék a kormányzat álláspontját, hogy elmagyarázzuk saját álláspontunkat, jelen esetben Magyarországnak. Kötelezettségünk van arra, hogy elmenjünk a különböző eseményekre, hogy saját szemünkkel, első kézből meggyőződhessünk arról, hogy mi történik. Én is számos eseményre megyek el. A politikai spektrum teljes skálája által rendezett eseményen részt veszek, elmegyek vallási és kulturális rendezvényekre is, és olyanokra is, amelyek a különböző kisebbségek képviselik magukat. Néha aktívan veszek részt olyan eseményeken, ahol azt mondjuk, hogy az ügy érdemes az Egyesült Államok támogatásra, és meg akarjuk mutatni a támogatásunkat. Az ilyen események előtt bejelentem, előre, hogy részt fogok venni, ilyen volt például a néhány hónappal ezelőtti Élet menete, vagy a meleg büszkeség menete is. Előre bejelentettük, hogy részt veszünk és nagyon is láthatóvá tettük magunkat. Más esetekben egyszerűen csak elmegyünk, és megfigyeljük, hogy mi történik, megnézzük, hogy mekkora a tömeg, milyen a hangulat. Ebben az esetben pontosan ezt tettem. És azok, akik azt mondják, hogy a diplomatáknak nem kellene kimennie és megnézniük, hogy mi történik abban az országban, ahol szolgálatot teljesítenek, azok inkább magukat minősítik. Azok az emberek azt mondják, csak az emberek egy csoportjával kell beszélnünk, nem mindenkivel, csak egyféle szempontot kell figyelembe vennünk, másokét pedig nem. Valójában, amit tenni próbálunk, az az, hogy megmutassuk, milyen fontos a kommunikáció. Hogy képeseknek kell lennünk meghallani mások szempontjait is. Ez az üzenetünk. Azzal, hogy elmegyünk az ilyen tüntetésekre és elmegyünk a másik oldal által szervezett demonstrációkra, csak azt mutatjuk meg, hogy az összes szempontot figyelembe kívánjuk venni, és nem korlátozzuk magunkat azzal, hogy csak az egyik, vagy a másik oldalt hallgatjuk meg.
ATV: Nem csak az emberek között vannak olyan hangok, hogy ön, mint diplomata túllépi a hatáskörét, most legutóbb az orosz külügy is megnyilatkozott, és azért bírálja önt, mert megjegyzéseket tesz Magyarország és Oroszország viszonyára.
Goodfriend: A megjegyzések, amelyekre ők utalnak olyan megjegyzések, amelyek egy nyilvános sajtóbeszélgetésen tettem, a beszélgetés a civil társadalom magyarországi helyzetéről, az átláthatóságról, a jogállamiságról, valamint a korrupcióról is szólt. A kérdés arra vonatkozott, hogy a politikának, vagy a magyar – orosz viszonynak van-e köze a hat ember kitiltásához az Egyesült Államokból. A válaszom az volt, hogy nincsen. Magyarország kapcsolata Oroszországgal nem szempont. A magyar társadalom és az átláthatóság bizonyos szempontjainak kérdéséről beszélgettünk. Az átláthatóságot a paksi atomerőmű melletti döntéssel kapcsolatban említettem, hogy ez egy olyan döntés volt, hogy az lényegében a mai napig titkos, és nélkülözi az átláthatóságot. Ez volt az, ami okot adott az aggodalomra, az átláthatóság hiánya a döntéshozatalban. A Déli Áramlat gázvezeték esetében nem került szóba az orosz – magyar viszony, itt az európai energiaforrás-diverzitás kérdése merült fel. A Déli Áramlat ugyanonnan szerzi be a gázt, mint a már meglévő gázvezeték. Mindkettő Oroszországból szállítja a gázt. Ez nem a források megosztása, hanem a szállítási útvonal megosztása. Szóval a beszélgetés arról folyik, hogy a Déli Áramlat nem nyújt előnyt a források megosztásának tekintetében. A harmadik szempont pedig az volt, hogy az Európai Unió mellé kell-e állni mind nyilvánosan, mind pedig privát módon az olyan döntésekben, melyeket az Európai Unió konszenzusos módon hozott meg. Magyarország egyetértett az Oroszország elleni szankciók kérdésében. És amit a sajtótájékoztató során elmondtam, az az, hogy ha nem nyilvánosan megállapodik valaki a partnereivel, akkor azt a döntést a nyilvánosság előtt is támogatni kellene.
ATV: A hat ember kitiltás az Egyesült Államokból egyfajta szankció, akárhogy is nevezzük. Úgy tűnik, Magyarországon semmi sem történik. Nem kezdődött el vizsgálat, senkit nem jelentettek fel a hatóságoknál, nem tudjuk, ki ez a hat ember. Várhatóak további lépések az Egyesült Államok részéről, ha továbbra sem történik semmi Magyarországon a korrupciós ügyekkel kapcsolatban?
Goodfriend: Ahogy azt már korábban is megjegyeztem, lépéseket tettünk arra vonatkozóan, hogy kik léphetnek be az Egyesült Államok területére. Ez a döntésünk pedig olyan információ alapján született, amely a magyar kormány rendelkezésére is áll. Együtt szeretnénk működni Magyarországgal, hogy áttekintsük, milyen széleskörű ez az információ. Hogy Magyarország foglalkozhasson saját állampolgárai aggodalmával. Ahogy azt korábban mondtam, nem Magyarországnak kellene megkérdeznie az Egyesült Államokat arról, hogy mi tegyen a korrupcióval kapcsolatban. Néha azt hallom, hogy „nem léphetünk fel a korrupció ellen saját országunkban, ha az USA nem mondja meg, hogy kik a korrupt tisztségviselők”. Nem tudom elképzelni, hogy valóban ez a helyes megközelítés. Magyarország látta ezt az információt, melyet saját állampolgárai és tisztviselői biztosítottak. Az, hogy miként reagál erre Magyarország, az a magyar kormányon múlik, és szeretnénk ebben segítséget nyújtani. De a magyar kormánynak kell megtenni a lépéseket a rendelkezésére álló információ alapján. Ha úgy dönt, hogy nem tesz lépéseket, akkor nem kérdés, hogy az Egyesült Államok mit fog tenni. Ha Magyarország a rendelkezésére álló információ alapján nem lép, akkor az a kérdés, hogy a magyar társadalom miként érez azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nem foglalkozik olyan információval, mely szerint a kormányhivatalnokok körében korrupció tapasztalható.
Hivatkozás:
http://www.atv.hu/videok/video-20141031-tovabbgyuruzik-a-kitiltasi-botrany