Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke Novák Benjáminnak, a Budapest Beacon riporterének beszélt arról, hogy a „paksi atomreaktorok bővítésére megkötött orosz megállapodás ismét az ipari forradalom vesztes oldalára taszítja Magyarországot”. Elmondta, „a fenntartható energiafogyasztási normák elfogadása és a megújuló energiák előállítására összpontosítás többet tesz Magyarország energiafüggetlenségéért, mint a tervezett paksi nukleáris reaktorbővítés.”

Jeremy Rifkin „A harmadik ipari forradalom” című könyvéről

Óriási változások mennek végbe az energia és forrásmenedzsment területén. Ezek a változások semmihez sem hasonlíthatóak a történelemben. Jeremy Rifkin sikerkönyve ezt is bemutatja azáltal, hogy párhuzamba állítja a jelenlegi átalakulást a korábbi ipari forradalmakkal.

Az új energiaforrások kombinációi és a fejlett kommunikációs technológia kombinációja alapvetően változtatta meg a társadalmi és gazdasági tájképet. Ezek az átalakulások nagy hatalommal bíró nemzetek felemelkedéséhez és bukásához vezettek.

Az első ipari forradalom alatt a fejlődés a fosszilis energiahordozók – főleg a szén – valamint a hosszú távú kommunikációs eszközök, a távíró bevezetésének találkozásán alapultak. Ez az átalakulás a 18. század végén, a 19. század elején zajlott. Ez az ipari forradalom alapvető szerepet játszott abban, hogy a Brit birodalom megszilárdította szerepét világhatalomként.

A második ipari forradalmat, amely a 19. század végétől indult és a 20. század elejéig tartott  az a technológia fejlődés határozta meg, amit a rádiókommunikáció, a belső égésű motorok, és az ehhez használt fosszilis üzemanyagok használata jelentett. Ennek a fejlődési folyamatnak a legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Államok volt, amely világpolitikai pozícióját tekintve a 20. század végére világhatalommá tudott válni.

Rifkin szerint most a harmadik ipari forradalom korába lépünk be, amit a fosszilis energiahordozókról történő átállás jelent a megújuló energiaforrásokra. A globális online kommunikációs technológia átalakította a kommunikáció formáit. Mindkét fejlődés lehetőséget jelent, mint ahogy az előző ipari forradalmak esetében is, hogy teljesen új változások menjenek végbe, azzal kapcsolatban , hogy hogyan csináljuk a dolgokat. Mint ahogy az előző forradalmak esetében is, ennek is lesznek új nyertesei és vesztesei is.

Jávor elmondta, hogy Magyarország a korábbi ipari forradalmak esetében mindig a vesztes oldalra került, ami többek között a Habsburg birodalom adó-, és vámpolitikájának, a Trianon miatti terület és népességvesztésnek is köszönhető, majd később a kommunizmus miatt.

Magyarország szabadon dönthet, hogy melyik utat választja

Ami a jelenlegi ipari forradalmat megkülönbözteti a korábbiaktól az az, hogy most először Magyarország szabadon eldöntheti, melyik úton kíván továbbmenni. Láthatjuk a konferencia résztvevőinek lelkesedését, hogy összejöjjünk, és együtt találjuk meg a Magyarország számára elérhető lehetőségeket.

Jávor szerint egy oroszokkal kötött megállapodás a paksi atomerőmű bővítésére ismét az ipari forradalom vesztes oldalára taszítja Magyarországot. Egy ilyen megállapodás továbbra is energiafüggőségben tartja az országot, hiszen a külföldiek által fejlesztett központosított energia rendszer, melyet külföldiek finanszíroznak pontosan ide vezet.

Jávor azonban hiszi, hogy van alternatíva. Elmondta, hogy a Párbeszéd Magyarországért, melynek társalapítója, rendelkezik azzal a politikai akarattal, amely ahhoz szükséges, hogy Magyarország a jelenlegi ipari forradalom nyertese legyen. Ez a politikai akarat nem korlátozódik arra, hogy megváltozzon Magyarország energia felhasználása a megújuló források felé, vagy, hogy kihasználjuk az ország információ-technológia potenciálját és tudás alapú gazdaságát. Ebben az is benne van, hogy mély társadalmi változások történjenek.

Jávor elmondta, ha a következő választáson Magyarország a győztes utat választja, akkor a  Párbeszéd Magyarországért segíteni fog  egy olyan korszak bevezetésében, amelyben az energiafogyasztók saját maguk számra állítják elő az energiát, és nem fognak függeni az energiaszolgáltatók akaratától. Szerinte ennek óriási hatása lehet a magyar társadalmi viszonyokra.

Az EU finanszírozott energia projektek

Jávor elmondta, Magyarország eddig is kapott EU támogatást az energiafenntarthatóság és megújuló energia forrás projektekre a 2007-2013-as költségvetési időszakban, de azokat a kormány nem az eredeti célnak megfelelően osztotta el. Ehelyett olyan „presztízs-beruházásokra” fordították, mint a főterek felújítása, díszburkolatok kialakítása, valamint 40 cm-es kilátók, és hasonlóan ostoba  projektek megvalósítására.

A magyarok még mindig élvezhetik az EU által ajánlott finanszírozás és támogatás előnyeit az energia fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások tekintetében, létezik az energia hatékonysági klíma program, vagy épületek felújítási programja. Sajnos az elmúlt négy évben a kormány semmit sem tett azért, hogy informálja a lakosságot ezekről a programokról .- mondta el Jávor.

2009 volt a gazdasági krízis legintenzívebb éve Magyarországon. És mégis, a magyar kormány abban az évben 25 milliárd forint EU támogatást fizetett ki a fenntartható épület felújításokra. 2010 és 2012 között a kormány mindössze 5 milliárd forintot fizetett ki ilyen célokra.

A 2014-2020 költségvetési időszak

Magyarország a 2014 – 2020-as költségvetési időszakban sokkal több EU-s forráshoz juthat, mint a korábbi években. A támogatás nagy része az energia hatékony épület felújításokra áll rendelkezésre,  mint például a hőszigetelés, nyílászáró cserék, kazáncserék, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztésére, mint például a napelemek elhelyezése a háztetőkön. Jávor szerint ez az igazi rezsicsökkentés.

A fenntartható energia fogyasztási normák elfogadásával és a megújuló energia előállítására összpontosítás többet tesz Magyarország energiafüggetlenségéért, mint a tervezett paksi nukleáris reaktorbővítés. Az elmozdulás az alternatív energia források irányába ugyanakkor nagy lökést is adhat a Magyar gazdaságnak.

Jávor hiszi, hogy Magyarország hatalmas potenciállal rendelkezik ipari szektorának fejlesztéséhez, amennyiben a magyar vállalkozásokat bevonjuk a szektorban alkalmazott és használt gépek és eszközök gyártásába.

Abban is hisz , hogy ezek a fejlesztések nagyban segíthetik a magukra hagyott közösségek felzárkóztatását is.

Jávor elmondta, vannak olyan régiók Magyarországon, ahol a gazdasági állapotok hasonlóak a harmadik világban tapasztalhatóakhoz. Az ilyen falvakban élők közül sokan csak a segélyből élnek, és ennek a pénznek is a nagy részét arra kell használniuk, hogy kifizessék az energiaszámláikat, amelyet egy akár több száz, vagy több ezer kilométerrel messzebb lévő erőműből kapnak.  E közösségek segítése abban, hogy sokkal inkább energia hatékonyabb fogyasztás valósuljon meg, óriási hatást váltana ki, akár helyi kis-erőművek létrehozásával. Ez munkahelyeket teremtene, csökkentené a megélhetési költségeket, és védené a környezetet. Azonban a lehetőségek nem korlátozódnak az energiafelhasználásra és termelésre.

Jávor azt mondja, a magukra hagyott közösségeknek olyan támogatást kell nyújtani, hogy önellátóvá válhassanak. Ezt el lehet érni akár azzal, hogy mezőgazdasági szükségleteiket helyben állítják elő. Mezőgazdasági szövetkezetek felállításával nem csak maguk részére tudják megtermelni a szükséges élelmiszert, hanem akár piacra is dobhatják annak egy részét.

Vannak erre példák?

Az energia előállítás tekintetében nem igazán. Jávor elmondta, ezek a programok célirányos, hosszú távú kormányzati támogatást igényelnek. Magyarország jogi és szabályozási környezete annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan, hogy nem lehet 10 – 15 éves időtávlatban tervezni.

Magyarországon Jávor szerint a kormányzati tenderek győzteseit a pályázati kiírást követő második napon ki is hirdetik. Akik ismerik a pályázati lehetőségeket, azok gyorsan bebetonozzák ezeket maguknak, minden más résztvevőt kizárnak ezekből a folyamatokból. Hogy finoman fogalmazzunk, Magyarországon hiányzik a tájékoztatás az ilyen lehetőségekről.

A kormány felelőssége, hogy strukturált, jól megtervezett rendszert biztosítson, amely stabil jogi alapokon nyugszik és korrekt gazdasági környezetet teremtsen, és felhívja a közösség figyelmét az ilyen pályázati lehetőségekre. Az ellentmondó és kiszámíthatatlan jogi környezet mindenki számára, beleértve a külföldi befektetőket is, megnehezíti, hogy ezekből a lehetőségekből előnyt kovácsoljanak. Jávor elmondta, hogy Magyarországon nincs meg az a környezet, amely támogatná a kitartó, hosszútávon gondolkodó embereket, hogy megragadják az ilyen lehetőségeket.