Az OECD és az Eurostat legfrissebb beszámolója szerint ma közel kétszer annyian élnek szegénységben Magyarországon, mint négy évvel ezelőtt. Az elmúlt hat évben a súlyos gazdasági nélkülözés valamilyen formáját megtapasztalt magyarok száma 17%-ról 30%-ra emelkedett.

Ferge Zsuzsa szerint, míg 2007-ben az alacsony iskolai végzettségű szülők hat éven aluli gyerekeinek 73 százaléka élt valamilyen fokú nélkülözésben – ez az arány az összes uniós ország átlagában 26,7 százalék –, addig 2012-ben már 78,5 százalékuk.

Ferge Zsuzsa rámutat, hogy a szegényedés a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők hatévesnél fiatalabb gyerekei esetében is szembeötlő: 2007-ben a középfokú végzettséggel rendelkező szülők kisgyerekeinek 23,8 százaléka élt nélkülözésben, s ez az arány 2012-ben már 32 százalék (2011-ben még „csak” 26,7 százalék) volt.

A romlás nagy része 2010 és 2012, tehát a második Orbán-kormány alatt következett be.   Ebben az időszakban átlagosan javult a helyzet Romániában és Bulgáriában, a 2007-es 24,5%-ról 2012-re 22%-ra csökkent a mutató.

A számok nem pusztán azt tükrözik, hogy a szegények még szegényebbé váltak, hanem azt is, hogy a középosztály lecsúszik.

A magyar középosztály lecsúszása érzékelhető a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek szegénységi mutatóin is: a hat éven aluli gyerekek körében a 2007-es 2,8-ról 6,6 százalékra nőtt a súlyosan nélkülözők aránya 2013-ra. (Románia és Bulgária esetében ez a mutató 4,3% volt.)

A KSH által számított egy főre jutó havi jövedelemszint alakulása is azt mutatja, hogy a második Orbán-kormány gyengíti a középosztályt. Farkas Zsombor szociálpolitikus a nol.hu riporterének elmondta: az egy főre számított jövedelmek szintje 2010 és 2012 között 78 ezerről – folyó áron számítva, azaz nominálértékben – 83 ezerre nőtt. A 2010 és 2012 közti tízszázalékos áremelkedéssel számolva azonban az egy főre számított vásárlóérték két év alatt 3,5 százalékkal csökkent.

A legrosszabb helyzetű egymillió ember esetében 2010 és 2012 között még névlegesen is csökkent az egy főre jutó jövedelem, ami 2012-ben 25 ezer forint volt.

Az árnövekedés miatt a vásárlóérték a legfelső tized kivételével mindenütt csökkent. A csökkenés a legszegényebbnél volt a legnagyobb (tíz százalék), de a középrétegek is veszítettek öt százalékot. Csak a leggazdagabb egymillió embernél nem volt vásárlóérték-veszteség – mondta el Farkas.

Hogy egyre kevesebb magyar beszél ezekről a gondokról, annak az az oka, hogy a kormány minden eszközt bevet annak érdekében, hogy elfedje ezeket a tényeket. 2014 lesz az első alkalom az elmúlt közel negyed században, hogy a Tárki nem adja ki éves szociológiai beszámolóját a magyar társadalomról, mivel ennek publikálására elkülönített forrást a kormány visszavonta.

Hivatkozás:

Csúszik lefelé a középosztály, nol.hu, 2014. március 24.