Kétszer annyi magyar él szegénységben ma, mint négy éve

március 28, 2014

poverty

Az OECD és az Eurostat legfrissebb beszámolója szerint ma közel kétszer annyian élnek szegénységben Magyarországon, mint négy évvel ezelőtt. Az elmúlt hat évben a súlyos gazdasági nélkülözés valamilyen formáját megtapasztalt magyarok száma 17%-ról 30%-ra emelkedett.

Ferge Zsuzsa szerint, míg 2007-ben az alacsony iskolai végzettségű szülők hat éven aluli gyerekeinek 73 százaléka élt valamilyen fokú nélkülözésben – ez az arány az összes uniós ország átlagában 26,7 százalék –, addig 2012-ben már 78,5 százalékuk.

Ferge Zsuzsa rámutat, hogy a szegényedés a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők hatévesnél fiatalabb gyerekei esetében is szembeötlő: 2007-ben a középfokú végzettséggel rendelkező szülők kisgyerekeinek 23,8 százaléka élt nélkülözésben, s ez az arány 2012-ben már 32 százalék (2011-ben még „csak” 26,7 százalék) volt.

A romlás nagy része 2010 és 2012, tehát a második Orbán-kormány alatt következett be.   Ebben az időszakban átlagosan javult a helyzet Romániában és Bulgáriában, a 2007-es 24,5%-ról 2012-re 22%-ra csökkent a mutató.

A számok nem pusztán azt tükrözik, hogy a szegények még szegényebbé váltak, hanem azt is, hogy a középosztály lecsúszik.

A magyar középosztály lecsúszása érzékelhető a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek szegénységi mutatóin is: a hat éven aluli gyerekek körében a 2007-es 2,8-ról 6,6 százalékra nőtt a súlyosan nélkülözők aránya 2013-ra. (Románia és Bulgária esetében ez a mutató 4,3% volt.)

A KSH által számított egy főre jutó havi jövedelemszint alakulása is azt mutatja, hogy a második Orbán-kormány gyengíti a középosztályt. Farkas Zsombor szociálpolitikus a nol.hu riporterének elmondta: az egy főre számított jövedelmek szintje 2010 és 2012 között 78 ezerről – folyó áron számítva, azaz nominálértékben – 83 ezerre nőtt. A 2010 és 2012 közti tízszázalékos áremelkedéssel számolva azonban az egy főre számított vásárlóérték két év alatt 3,5 százalékkal csökkent.

A legrosszabb helyzetű egymillió ember esetében 2010 és 2012 között még névlegesen is csökkent az egy főre jutó jövedelem, ami 2012-ben 25 ezer forint volt.

Az árnövekedés miatt a vásárlóérték a legfelső tized kivételével mindenütt csökkent. A csökkenés a legszegényebbnél volt a legnagyobb (tíz százalék), de a középrétegek is veszítettek öt százalékot. Csak a leggazdagabb egymillió embernél nem volt vásárlóérték-veszteség – mondta el Farkas.

Hogy egyre kevesebb magyar beszél ezekről a gondokról, annak az az oka, hogy a kormány minden eszközt bevet annak érdekében, hogy elfedje ezeket a tényeket. 2014 lesz az első alkalom az elmúlt közel negyed században, hogy a Tárki nem adja ki éves szociológiai beszámolóját a magyar társadalomról, mivel ennek publikálására elkülönített forrást a kormány visszavonta.

Hivatkozás:

Csúszik lefelé a középosztály, nol.hu, 2014. március 24.