A rák túlélési aránya javítható lenne Magyarországon a korai szűréssel

A mell-, a vastag- és a végbél-, illetve a prosztatarákban szenvedő betegek ötven százalékánál a kezelést az első diagnózisukat követő egy hónapon túl, a tüdőrákban szenvedő betegek felének kezelését pedig majd két hónappal később kezdik meg – derült ki abból a kutatásból, amelyet a minap ismertetett Vokó Zoltán epidemiológus az Orvostovábbképző Szemle Online által szervezett szakmai fórumon.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott adatok alapján az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák éves kezelési költsége betegenként mintegy 800 ezer forint, tüdőrák esetében ennél valamivel több, 1,1 millió. Az emlődaganatos betegek 75 százaléka, a prosztatarákosok 62 százaléka, a vastag- és végbéldaganatosok 41 százaléka, míg a tüdőrákosok 17 százaléka él még a diagnózis után öt évvel.

Ez az adat nagyjából megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, de a páciensek gyakran nem kapják meg időben a szükséges kezeléseket.

Különösen nagy a lemaradásunk a daganatos betegségek megelőzésében. A tüdő maga nem fáj, a korai tünetekre, a hát-, a váll- vagy a bordafájdalomra reumaterápiát adnak a betegeiknek a háziorvosok, ahelyett, hogy azonnal mellkas-átvilágításra küldenék őket. A tüdőrák gyanús esetekben a betegeknek akár 2 hónapot is várnia kell egy CT vizsgálatra, amivel meghatározható a tumor pontos helye és mérete.

Azokban az országokban, ahol jó hatékonysággal gyógyítják a rákot, a tünetek és az első diagnózis kiszűrése után a beteg azonnal megkapja a legdrágább kezeléseket. Nálunk éppen fordítva, amikor még jó esélye lenne a betegnek, akkor alig költenek rá, majd amikor súlyossá, válságossá válik az állapota, akkor kapja a legdrágább terápiát, de ilyenkor már nemigen lehet megmenteni az életét.

Weltner János sebész főorvos elmondta, volt olyan betege, akinek tavaly októberben fedezték fel a vastagbélrákját, de csak márciusban műtötték meg. Gyakran a diagnózis pontosítását segítő, a protokollban előírt, legalább négylépcsős vizsgálatokra való várakozás viszi az időt. Arról nem is beszélve, hogy magára a műtétre is előjegyzés alapján kerül sor.

A főorvos szerint az utóbbi években a rendszerben párhuzamosan lezajlott kapacitás- és finanszírozáscsökkentéssel az egymást követő kormányok túllőttek a célon.

Hivatkozás:

Miért vesznek el sorsdöntő hónapok?, nol.hu, 2014. május 8.