Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria ma zárt ülésen hozott döntést arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek tisztességtelenek voltak-e. Az index.hu cikke számol be a Kúria döntéséről: az ilyen szerződések tisztességtelenek voltak, és az árfolyamkockázatnak a hitelfelvevőkre történő átterhelése szintén tisztességtelen lehet.

A Kúria polgári kollégiuma mai ülésén arról hozott döntést, hogy a devizahitelesek nevében benyújtott szerződések vajon tisztességtelenek voltak-e az ügyfelekkel szemben. A kérdés külön foglalkozott az ügyfelek jogaival és a szerződések törvényi hátterével, illetve a Kúriának arról is döntenie kellett, hogy a szerződések önmagukban tisztességtelen, korlátlan kockázatnak tették-e ki a hitelfelvevőket azzal, hogy az árfolyamváltozás kockázatát kizárólag az ügyfelek viselték. Továbbá a bíróság azt is felmérte, hogy a devizahiteleket nyújtó bankok félrevezették vagy félretájékoztatták-e ügyfeleiket az ilyen hitelek esetében felmerülő kockázatokról.

Három kérdés, melyről a Kúria döntött:

Törvénytelen volt-e:

– Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?

– Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?

– Alkalmazni az árfolyamrést?

Az index.hu összefoglalása a Kúria döntéséről:

– Pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahitel-szerződés. Ez a szerződés fő tárgya, ezért önmagában nem lehet tisztességtelen.

– Viszont lehet kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása miatt. Egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztónak” értenie kellett a szerződést. A szerződés így részlegesen vagy teljesen semmis lehet.

– Az egyoldalú szerződésmódosítások (és az így megemelt kamat) akkor tisztességtelenek, ha azok nem feleltek meg a Kúria korábban meghatározott jogelveinek. Ezek megkövetelik, hogy az egyoldalú módosítás megfeleljen az egyértelműség, az érthetőség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek. „Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni” – mondta Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.

– Az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség ügyében a Kúria lényegében megerősítette két héttel ezelőtti, konkrét ügyben született ítéletét. Eszerint az árfolyamrés mögött nem áll szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára, ezért tisztességtelen az alkalmazása.

Mi jön ezután?

Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Hivatkozás:

Itt a nagy Kúria-döntés: minden tisztességtelen lehet, Index.hu; 2014. június 16.

Devizahitelek: fontos döntést hoz ma a Kúria, HVG.hu; 2014. június 16.