A magyar iskolások kétharmada fog ingyenes iskolai ebédhez jutni

február 11, 2015

balog

Ferge Zsuzsa szociológus beszélget Balog miniszterrel és önelégült kormánytisztviselőkkel

Bár nem rendelkezik közgazdasági és szociológiai képesítéssel, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, református lelkész, teológus mutatta be a kormány nézeteit a magyarországi szegénységről kedden egy VIII. kerületi konferencián, melynek címe „Szegénység Magyarországon; esélyek, lehetőségek 2015” volt.

Felhívta a figyelmet, hogy a kormány meggyőződése szerint elsősorban mindenki saját magáért, a gyermekeiért és a családjáért felelős, ezért mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy kitörjön nehéz helyzetéből.

A beszámolók szerint a miniszter új típusú szakmai párbeszédet javasolt a szakemberekkel a szegénység visszaszorítása érdekében. (A Budapest Beacon nem szerepelt a meghívottak listáján, ezért sajnos nem tudjuk, hogy milyen mélyen mentek bele a részletekbe. – a szerk.)

Utalt arra, hogy a KSH adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Közölte, azok aránya is csökkent, akiknek fizetési hátralékuk van: a 2011-es 26,4 százalékról három év alatt 24,9 százalékra. A miniszter a VIII. kerületi Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban tartott rendezvényen arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években nőtt a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme; 2013-ban átlagosan 4,3 százalékkal. 2014 első félévében a családi adókedvezményeket is figyelembe véve csaknem 4 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Utalt arra is, hogy 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, és ez 2014-re 101 500 forintra emelkedett.

Balog Zoltán elmondta: Magyarországon a GDP 21,3 százalékát költjük szociális kiadásokra, Csehországban ez az adat 20,2, Szlovákiában 17,9, Lengyelországban 17,6 százalék, és csak Szlovénia előz meg minket a térségben. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió átlaga 28,3 százalék.

A miniszter egy konkrét példát említett az elmúlt jövedelmi változásokra: 2010-hez viszonyítva ma havi 30 ezer forinttal több juttatást kap egy háromgyermekes munkanélküli család, amelyben egy iskolás és két óvodás gyermek él, és a családfő közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. (sic!)

Az új uniós finanszírozási ciklusban – uniós és hazai forrásból – 32 milliárd forint áll majd rendelkezésre arra, hogy konkrét segítséget, például ételcsomagokat adjanak a rászorulóknak – ismertette. Arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a jövőben önbevallás alapján adnák meg a kedvezményes vagy ingyenes étkezést a gyerekeknek; a szülőknek mindössze arról kellene majd nyilatkozniuk, hogy a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a nettó minimálbér 130 százalékát. Hozzátette: a gyerekek legalább kétharmada kaphat majd ingyenes étkezést.

Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte Balog Zoltán felhívását a párbeszédre, ugyanakkor kétségét fejezte ki a várható eredménye miatt. Előadásában több intézkedéssel kapcsolatban is bírálta a kormányzati politikát, és arról beszélt, hogy a kormány rózsaszínűre festi a helyzetet. Szerinte az adatokat nézve itt-ott látható ugyan javulás, de az összképet nézve “nehezek a problémák”.

Kritikával illette ugyanakkor a 2010 előtti kormányzást is; szerinte 2008-ban Magyarország volt szinte az egyetlen válságban érintett állam, amelyik semmit nem tett azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseit megvédje.

Ferge Zsuzsa szerint hasad az ország, „akinek rossz, annak sokkal rosszabb lesz, akinek jó, annak jobb lesz”. Az adatok alapján úgy látja, az egyenlőtlenség 2010 óta a korábbinál gyorsabban nő, és a szegénység újratermelődése is megállíthatatlannak tűnik. Egy francia kutatást idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyon nehéz helyzetekből egyedül nem lehet kitörni, valami segítség, támaszték mindig kell: családi minta, kisközösség vagy egy jó pedagógus, iskola. A szociológus azt javasolta, hogy az intézkedéseknél figyeljenek jobban arra, kikhez jut el a támogatás, kik lesznek a haszonélvezői.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy a szociális biztonság első eleme a gazdaság növelése és a foglalkoztatottság erősítése. Erre utalva azt mondta, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem átmeneti jövedelempótló eszköz, amely azt szolgálja, hogy ne segélyből kelljen tengődnie annak, akinek nincsen munkája. A cél a foglalkoztatási esély javítása és az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés – fűzte hozzá.

Az államtitkár fontosnak tartotta cáfolni azt is, hogy a közfoglalkoztatásból átmenetileg kiesők ne kapnának szociális segélyt. (Ha az államtitkár említette is, hogy a jövőben az elszegényedett önkormányzatok fognak dönteni a segélyek szétosztásáról, arról nem számoltak be a vezető sajtóorgánumok. – a szerk.)

Az újságíróknak kiosztott háttéranyag szerint az elmúlt három évben megállt a gyermekszegénység növekedése. Az Eurostat adatai szerint 23 százalék körül mozog a jövedelmi szegénységben élő gyermekek száma, ami Magyarországon 400 ezer gyermeket jelent. Azt is írták, a legutóbbi KSH-adatok szerint Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója. Ez jelentős – 2,4 százalékpontos – csökkenést jelent: 241 ezerrel alacsonyabb ez a 2013. évi szám az előző évinél.

Hivatkozás:

http://propeller.hu/itthon/3060551-balog-szegenysegbe-nem-szabad-beletorodni