A múlt héten a parlament elé beterjesztett 2015-ös költségvetési tervezetben nem növelték a közegészségügyi kiadásokat, csalódást okozva a szakmabelieknek és az iparági szakértőknek is.

A napi.hu arról számolt be, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a népegészségügyi szemléletet, az  alapellátás megerősítését, és az orvosok itthon tartását célzó ösztöndíjrendszer kiterjesztését említette az egészségügyi stratégia fókuszpontjaiként, a 2015-ös költségvetésben azonban e célok nemigen tükröződnek. Sokan úgy vélték, hogy az államtitkár által sugallt lépések utat nyithatnak a régóta esedékes „szerkezeti reformok” előtt.

2014 szeptemberének végén az EMMI-hez tartozó intézmények tartozásállománya 77 milliárd forint volt, ennek nagyjából háromnegyede a kórházi adósság. A napi.hu szerint jelentős tőkeinjekció hiányában a kórházak adósságállománya vélhetően tovább fog nőni.

A PX Consulting egészségügyi tanácsadó cég 2005-2013-as, frissen közzétett statisztikái alapján a rendszer készített elemzést. Ebben megállapítják: az elmúlt évek költségvetés szemléletű szerkezeti reformjai ugyan elértek némi gazdaságossági eredményt, de szakmai hatékonyság és eredményesség terén a magyarországi egészségügy nemcsak hogy nem tudott javítani, hanem konzerválta amúgy sem csekély lemaradását Európától. Bár Lengyelország és Észtország még mindig le van maradva a magyar egészségügy szintjétől, Csehország és Szlovákia már leelőzte Magyarországot, ami jórészt a közkiadások növelésének tudható be. A Napi.hu cikke szerint az elmúlt 9 évben az egy főre jutó egészségügyi kiadások 36 százalékkal nőttek Ausztriában, 42 százalékkal a Cseh Köztársaságban, 71 százalékkal Észtországban, 78 százalékkal Lengyelországban és 84 százalékkal Szlovákiában.

Ezidő alatt Magyarországon csupán 25 százalékkal nőtt a mutató, pedig 2005-ben Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadásai Lengyelországét és Észtországét 40 százalékkal, míg Szlovákiáét 20 százalékkal haladták meg.

2005-ben a hazai fekvőbeteg-ellátás összegzett finanszírozása 396 milliárd, 2013‐ban 407 milliárd forint volt, azaz 8 év alatt mindössze 11 milliárd forinttal nőtt. Ugyanakkor 8 év alatt a kórházi ellátások száma 415 ezer beteggel csökkent, mint ahogy 10 ezerrel csökkent a kórházi ágyak száma is.

Magyarországon 2005‐ben egy aktív kórházi ellátási eseményre 138 ezer forint finanszírozási költség jutott, 2013‐ra 165 ezer forintra nőtt ez az összeg. A napi.hu felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy mivel az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerek jelentős része importból származik, az euró árfolyama pedig 2005 és 2013 között 20 százalékkal romlott, az egy főre jutó 19 százalékos finanszírozási növekedés csak látszólagos, a valuta‐árfolyam romlása önmagában felemésztette az egy főre jutó finanszírozási növekedés jelentős részét

A kórházi ágyszámok 8 év alatt bekövetkezett jelentős csökkentése, „centralizálása” – „optimalizálása” nagyobb arányú koordinált betegmozgást, betegszállítást feltételez – hangsúlyozza az elemzés. A betegszállításra fordított kiadások azonban 2005 és 2013 között lényegében változatlanok maradtak, a betegszállító járművek száma 46 százalékra, a szállított betegek száma 16 százalékkal csökkent, az egy betegszállító gépkocsira jutó éves szállítási feladat viszont több mint megduplázódott.

2010 után a kormány egyik leghangzatosabb egészségpolitikai célja a gyógyszer‐fogyasztás optimalizálása, az OEP, illetve a lakosság gyógyszerköltségeinek a csökkentése volt. A támogatott gyógyszertári forgalom kereteiben 2009‐ben 145 millió vényt váltottak ki, azaz egy lakosra havonta 1,2 recept jutott. A vényforgalom 5 év alatt 1 százalék növekedést mutatva 147 millióra nőtt, de az ország területén egyenetlen eloszlásban.

A lap szerint A kiváltott OEP támogatott vények betegre háruló költsége 2009‐ben 116 milliárd forintra rúgott, ez az összeg 2013‐ra 5 százalékkal csökkent, azaz 109 milliárd forint volt. A gyógyszer‐támogatási rendszer többszörös átalakítása, az erőltetett generikus program tehát 5 százaléknyi, 6 milliárd forintos lakossági megtakarítást eredményezett. A megtakarítás azonban csak látszólagos, mert az interneten fellelhető adatok szerint a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalma csak 2012 és 2013 között 11 százalékkal nőtt, elérve az évi 147 milliárd forintot.

A közgyógyellátás keretein belül a vények száma 2013‐ra érdemben nem változott, ugyanakkor e szektor vényein az OEP támogatása 34 milliárd forintról 31 milliárdra csökkent.

Mindemellett a kormegoszlásra standardizált, 100 ezer főre számított halálozás terén, a 24 összehasonlított európai ország közül a 2008‐ban még az utolsó negyedben található Magyarország 2012‐re már egyértelműen a legrosszabb összegzett értéket mutatta fel, a legrosszabb onkológiai és emésztőrendszer betegségekből eredő, a második legrosszabb keringési rendszer betegségeiből fakadó halálozás mellett.

Hivatkozás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lefele_tart_a_magyar_egeszsegugy_jovore_sem_jut_tobb_penz_a_korhazaknak.588817.html