Schilling Árpád, a  társadalmi problémára koncentráló Krétakör színház igazgatója egyszerű, mégis drámai módon jelentette be, hogy civil szervezete soha többet nem fog állami pénzért pályázni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt felvett videón Schilling tiltakozik az ellen, hogy a minisztérium megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapból történő finanszírozását, és kettétépi azt a hivatalos levelet, melyben arról tájékoztatják a szervezetet, hogy elnyerte a pályázati támogatást.

Schillingnél betelt a pohár, és bejelentette, hogy a jövőben nem fognak a minisztériumnál támogatásért pályázni:

Évek óta ugatom, hogy – akár félelemből, akár gyávaságból – megalkuszunk ezzel a rendszerrel, akkor ez idővel felzabál minket. Ahogyan van atommutyi, van trafikmutyi, úgy van színházmutyi is. 2013-ban pályázott a Krétakör a minisztériumhoz, a kuratórium megítélt egy bizonyos összeget, amibe a minisztérium önkényesen belenyúlt, és egyharmadával megvágta ezt. 2014-ben ismét pályáztunk, a minisztérium ismét önkényesen belenyúlt, és felére húzták le a támogatást. Elegem van abból, hogy olyan törvényeket hoznak, amelyek a hatalmat védik a polgárokkal szemben. Kész, vége, befejeztem, én az államtól többet nem kérek pénzt. Nem pályázunk többet a minisztériumhoz.

A Krétakör arról ismeretes, hogy az aktuális szociális problémákat helyezi a középpontba. A civil szervezet nemrég visszautasította, hogy együttműködjön a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal a Norvég Alaptól és az EGT alapjától kapott támogatások elköltésével kapcsolatos vizsgálat során.

Nemrég a Krétakör ügyvezetője, Gulyás Márton az ATV-n Kálmán Olgának mondta el, hogy a Norvég Civil Alaptól kapott támogatást részben arra fordították, hogy a színház cége részt vegyen az origo.hu főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek az eltávolítása miatti, illetve a Norvég Civil Alap magyarországi alapkezelője, az Ökotárs alapítvány elleni támadás miatti tiltakozáson. Elmondása szerint ez abba a tevékenységi körbe tartozik, amiért a civil szervezet támogatásért pályázott.

Schilling megjegyzései felkavarták az állóvizet mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők körében. A kormányoldali személyek megragadták a lehetőséget, és igazolva látták a kormánynak a Norvég Alap támogatásából részesülő civil szervezetekkel szembeni lépéseit.

A vs.hu-nak adott, nemrég felvett interjúban Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatója odáig ment, hogy a „magyar civil szervezetek tiltakozásra kapott támogatását” a németek által a bolsevikoknak az oroszországi hatalomra jutásuk előtt nyújtott támogatásukhoz hasonlította.

(Szerkesztő: Ilyen alapon bárki megkérdezhetné, hogy miért von ilyen helytelen történelmi párhuzamot a két esemény közöttegy államilag finanszírozott történelmi intézet igazgatója.)