A Transparency International Hungary (TI) a Nemzeti Bank vezéréhez, Matolcsy Györgyhöz fordult, hogy többet tudjon meg a bank öt oktatási alapítványáról, és arról a 200 milliárd forint közpénzről, melyet Matolcsy unortodox gazdasági tanainak terjesztésére fordítanak azok.

A Transparency korrupcióellenes kérdése: Miért?

A TI kérdései között szerepelt az, hogy készült-e hatástanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, vagy bármilyen egyéb tanulmány az öt alapítvány felállítását megelőzően.

Matolcsy György unortodox válasza: nem jogszerű azt kérdezni, hogy ez jogszerű volt-e

“Mindenekelőtt elvi éllel szeretném leszögezni, hogy a közérdekű adatigénylések keretében feltett mindazon kérdéseket, amelyek a Magyar Nemzeti Bank, mint közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának célszerűségi, eredményességi vagy törvényességi ellenőrzésére irányulnak jogszerűtlennek tartok (…)”

A 444.hu beszámolójából kiderül: „az MNB elnöke konkrétan hivatkozik a 2013-ban módosított infótörvényre (Ne-zavarj-épp-lopok törvény), amikor a parlament fideszes többsége a civil szervezetek tiltakozása ellenére súlyosan korlátozta az állampolgárok hozzáférését a közérdekű adatokhoz”.

Mit lehet tenni?

A parlament mai plenáris ülésén ellenzéki képviselők sürgették, hogy vegyék napirendre az LMP által szeptember 15-én benyújtott törvényjavaslatot, amely korlátozná az MNB tevékenységét pontosan azért, hogy megakadályozzák, hogy az MNB hatalmas összegeket költsön el arra, amire csak szeretné. Az igény akkor merül fel, amikor múlt héten kiderült, hogy az MNB további 5,25 milliárd forintért vett meg két budavári villaépületet, az egyiket a beszámolók szerint 1 milliárd forinttal a piaci ár felett. Összességében az MNB több, mint 23 milliárd forintot költött különböző állapotú luxusingatlanok megvásárlására. Ezek között volt Tisza-parti szálloda az MNB alkalmazottjai részére, az Eiffel-palace-irodaház, melyért a bank 1,6 milliárd forinttal adott többet, mint a piaci ár.

A törvénytervezet, melyet már több, mint három hónapja terjesztettek be, de még nem került napirendre

• részletezi, hogy az MNB nem vehet részt olyan tevékenységben, melyet a törvény nem határoz meg, tőkéjét nem használhatja olyan célokra,
• lehetőséget biztosít arra, hogy felszámolják az MNB által alapított Pallasz Athéné alapítványokat és vagyonukat az államhoz irányítsák, valamint
• módosítaná a hatályos törvény szövegét, és korlátozná a nemzeti bank kiadásait a meghatározott feladatainak céljára.

A javaslat az alábbi általános magyarázatot fűzi ahhoz, hogy miért van szükség a változtatásokra:

Magyarországon – mint minden demokratikus országban – a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnak, a felsőoktatás és a tudományos kutatás támogatásának, valamint a közpénzből folytatott karitatív tevékenységnek létezik áttekinthető intézményi és felelősségi szabályokon nyugvó, kialakult és átlátható rendje. Magyarországon azonban merőben szokatlan és semmivel nem magyarázható módon van egy olyan állami szerv, a Magyar Nemzeti Bank, amely ma ezen szabályok által magát nem zavartatva több pénzt költhet műkincsvásárlásra, műemlékvásárlásra, egyedi jótékonysági támogatásokra és a felsőoktatás fejlesztésére, mint a közgyűjtemények vagy az oktatási kormányzat.

E törvényjavaslat ezen a tarthatatlan helyzeten kíván úgy változtatni, hogy a jegybanktörvény minden olyan – egyébként kisszámú és általános – rendelkezését hatályon kívül helyezi, illetve módosítja, amelyek az MNB több százmilliárdos közpénzköltést megalapozó „társadalmi felelősségvállalási stratégiájának” alapjául szolgálnak.

A hatályos jegybanktörvény előírja, hogy az MNB a bírságokból befolyt összeget milyen jótékonysági célokra használhatja fel, ezen túlmenően azonban nem jelöl meg semmiféle „társadalmi szerepvállalási” vagy egyéb mecénási feladatot az MNB számára. A törvénymódosítás célja az, hogy kizárja a bírságból származó bevételeket meghaladó bármiféle költekezést. Az MNB fordíthat forrást olyan eszközökre (így pl. az oktató központra vagy az alkalmazottak üdülőjére) amelyek alkalmasak és szükségesek a törvényben meghatározott feladatok teljesítésére, ám nem fordíthat az Eiffel palotára, mert az egy haszonűző befektetés, a haszonűzés nem tartozik az MNB törvényben kijelölt feladatai közzé.

Hivatkozás:

http://www.parlament.hu/irom40/01276/01276.pdf