2014 augusztusának végén a banki szféra ámulatára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy „profitjából” 200 milliárd forintot költ öt, a bank tulajdonában lévő alapítvány támogatására. Az összeg a magyar éves közoktatási költségvetés másfélszerese. A kritikák felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar adófizetők egészítették ki a jegybank veszteségeit az elmúlt években, ami a korábbi évek monetáris politikájából eredt, ezért a központi bank működéséből eredő „profitnak” a magyar államkasszába kellene kerülnie. Mások azzal vádolták meg a kormányt, hogy az MNB-t használja fel arra, hogy beavatkozzon a normális állami költségvetési jóváhagyás folyamataiba.

Akkoriban Matolcsy György azzal magyarázta az adományozást, hogy a pénzt államkötvénybe fektetik, és annak kamataiból támogatják az alapítványok tevékenységét. És míg nagyjából 12 milliárd forintot költöttek az alapítványok megalapítására (beleértve a nyár folyamán irodaépületek megvásárlását is, mint például az Eiffel Palace, melyet az MNB a beszámolók szerint jóval a piaci ár felett vásárolt meg), a jegybank alapítványai mintegy 79 milliárd forintért vettek államkötvényt szeptemberben és októberben az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK).

Most úgy tűnik, hogy a Pallasz Athéné alapítványok nagyvonalú támogatásának a hátterében nem Matolcsy unortodox tanainak terjesztése állt, hanem sokkal inkább az, hogy fenntartsák az állampapírok iránti lankadatlan belföldi keresletet.

Az ÁKK legfrissebb számaiból kiderül, hogy augusztusban meredek esés következett be az állami kincstárjegyek belföldi keresletében, a júliusi 80,6 milliárdról augusztusra 11,4 milliárdra zuhant az ebből származó bevétel. Szeptemberre az állampapírok hazai értékesítése 101,1 milliárdra ugrott. Ennek több, mint kétharmadát a jegybank alapítványainak az állampapír vásárlása tette ki. Októberben további 11 milliárd forintért vásároltak kincstárjegyet az alapítványok, vagyis a hazai befektetőknek októberben eladott 30,1 milliárd forint értékű állampapír mennyiség egyharmadát.

A 444.hu úgy véli, hogy a bank saját alapítványainak augusztusi 200 milliárdos megtámogatásának a hátterében az áll, hogy a.) felhajtsák a keresletet a hazai papírok iránt, és b.) Magyarország államadósságát kozmetikázzák azzal, hogy alapítványok az év utolsó napján – mint tavaly a Mol – egy napra visszaadják az államnak a kötvényeket. Ez azért nagyon fontos, mert az Európai Bizottság közben élénk figyelemmel követi, elég gyorsan halad-e az államadósság leépítése. Ha nem megy elég gyorsan, akkor jöhet megint a túlzottdeficit-eljárás, ami az EU pénzcsapok elzárását jelenthetné, amelytől nagymértékben függ a magyar gazdaság (és Orbán Viktor kormányának) a működése.

Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy az alapítványok a másodlagos piacon milyen összegben vásároltak állampapírt a kereslet növelése érdekében, vagy azt, hogy milyen üzlet jut ebből Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak, aki a BanKonzult Tanácsadó Kft. tulajdonosa, amely az Evobank Zrt. többségi tulajdonosa.

Októberben az ATV.hu “megbízható piaci és kormányzati forrásokból” értesült arról, hogy az Evobank pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott az alapítványoknak, és valamilyen módon részt vett az állampapírok megvásárlásában.

A 444.hu rámutatott, hogy a parlamentnek még ki kell neveznie a jegybank új felügyelőbizottságát, amely Matolcsy távollétben gyakorlatilag azt tehet, amit csak akar.

Hivatkozás:

http://444.hu/2014/12/02/matolcsy-alapitvanyai-mar-ezerrel-finanszirozzak-az-allamot/

http://www.atv.hu/belfold/20141117-200-milliard-profitalhat-e-matolcsy-unokatestvere-az-uzletbol