Max Teleki: Az Egyesült Államok nem rendelkezik közép-kelet-európai kohéziós stratégiával

november 19, 2014

Teleki

Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke tegnap este tartott előadást az amerikai – magyar viszonnyal kapcsolatban a Corvinus Egyetemen. Teleki előadásán, mely az Antall József Tudásközpont szemináriumsorozatásnak a része, röviden áttekintette az amerikai félidős választás eredményét is.

Az Amerikai Magyar Koalíció a Hungary Initiatives Foundation, az állam kezében lévő, korábbi nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás által vezetett washingtoni alapítvány legnagyobb kedvezményezettje, Fellegi emellett az EuroAtlantic Solutions, a budapesti és washingtoni (DC) telephellyel rendelkező tanácsadó cég ügyvezetője is.

Teleki a hallgatóság előtt elmondta, hogy míg Magyarország tett bizonyos „ki nem kényszerített erőfeszítést”, az Egyesült Államok nem igazán rendelkezett az elmúlt hat évben közép-kelet-európai stratégiával. legalábbis nem kohéziós stratégiával. Megjegyezte, hogy az amerikai kormány és Magyarország kapcsolata az utóbbi időben „reaktív lépésekkel” jellemezhető.

Teleki elmondta, hogy 6-7 évvel ezelőtt, fiatal demokráciaként Magyarország sok előnyre tehetett volna szert „közvetlen intézményi támogatással a demokrácia szerkezetének megerősítéséből”, mely be bele tartozik az „erős civil társadalom, az erős igazságszolgáltatás, az átláthatóság és a média nyitottsága is”.

Teleki úgy véli, nagyon káros volt Magyarország számára, hogy 2007-2008-ban az amerikai cégek nem igazán fektettek be az országban.

Elmondta, a 2010-es választások után a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett, és az Egyesült Államok magyar kormánnyal szembeni kritikái a drámai változásoknak és a változások sebességének szóltak. Véleménye szerint hiányzott a változások okainak a megértése, mivel a magyar kormány nagyon gyenge kommunikációt folytatott a történésékről belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. „Valójában nem volt kommunikációs stratégia”.

Teleki szerint a magyar kormány gyenge kommunikációs stratégiája azt eredményezte, hogy „vákuum keletkezett a média által vezérelt politikai téren, ami lehetőséget biztosított a kritikus hangvételre. A kormány erősfeszítéseit az is gátolta, hogy a döntések nem megfelelőek és átgondolatlanok voltak… melyek Magyarország rövid-, közép- és hosszú-távú egészségére, és bizonyos mértékig szomszédjaira tekintve is kihatottak.

“Röviden azzal kezdtem, hogy leírtam a befektetések hiányát, és hogy az Egyesült Államok nem fókuszált Közép-Kelet-Európára, meggyőződésem, hogy ez volt a helyzet”, mondta Teleki. “Úgy vélem, a legtöbb ember, aki sok időt szentelt annak, hogy befektessen mind a politikai, mind az üzleti világban, azt mondaná, hogy nem állt rendelkezésre az ehhez szükséges szerkezeti támogatás.”

Az amerikai beutazási tilalmi üggyel kapcsolatban Teleki elmondta, azt teljesen félreértette a magyar közvélemény, és megjegyezte, hogy a beutazási tilalom 12 európai ország állampolgáraival szemben van érvényben, beleértve 4 közép-európai országot is. “Ezt még nem igazolták vissza, mert ez bizalmas információ”, tette hozzá, „de sokan így értelmezzük a jelenlegi helyzetet”.

Teleki azt elfelejtette megemlíteni, hogy a többi országban is olyan magas rangú állami alkalmazottakat tiltottak-e ki, mint Vida Ildikó NAV elnököt. Mivel az amerikai külügyminisztérium nem adhatja ki a korrupcióval vádolt ideiglenesen kitiltott személyek névsorát, egyelőre nem tudhatjuk, hogy Teleki szavainak mennyi az igazságalapja. Magyarországgal kapcsolatban maga Vida ismerte el, hogy szerepel a kitiltottak listáján, ahogy ezt egyik helyettese is megtette.

Teleki szerint a magyar kormány pontosan tudja, hogy bizonyos emberek rajta lehetnek a listán és birtokában vannak azok a bizonyítékok melyek a kitiltáshoz vezettek. Ebből a szempontból a miniszterelnöki hivatal lépéseit színjátéknak nevezte.

Összegezésképpen Teleki elmondta:

“Számos álszent elem van az USA politikájában, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy egy érett demokrácia, – amely természetesen nem tökéletes – de számos sikert ért el és egyértelműen fontos szerepe van a világban, ne próbálja meg egy szövetségesét befolyásolni aggodalmai kifejezése által. Az a kérdés, hogy ezeket az aggodalmakat miként fejezzük ki. Úgy vélem innen származik a magyar közvélemény számos frusztrációja, és kicsit veszélyes is véleményem szerint. Úgy tűnhet, mintha az USA zsarnokoskodna. Lehet, hogy olyan módon fejezik ki véleményüket, amely nem empatikus az itteni politikai és gazdasági környezetben. Azért is fontos szerintem, mert az USA nem mindig szentel akkor figyelmet a dolgoknak, mint amekkorát kellene, és ez csak egy mellékterméke annak, hogy milyen az ország és miként működtetik azt. Nem feltétlenül a republikánus vagy a demokrata kormányzásról van szó. Ez az interakciók kulturális módja. A jutalmazás és a büntetés módszere. Nagyon optimista vagyok Magyarország jövőjével kapcsolatban. Nagyon optimista vagyok a 21. századdal és az amerikai szerepvállalással kapcsolatban.”