A magyar parlamentben hétfőn közös sajtótájékoztatót tartott Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök, mely során hangsúlyozták az ukrán válság megoldása érdekében a közös stratégia szükségességét, valamint az európai energiaellátás többlábon-állásának fontosságát. Merkel reményét fejezte ki, hogy Magyarország a jövőben megfelel a németországi gyakorlatoknak a civil társadalom és média szabadságának a tekintetében. A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának azon kérdésére, hogy mi az álláspontja Merkelnek illetve Orbánnak az illiberális demokráciával kapcsolatban, Merkel elmondta, a demokrácia véleménye szerint csak liberális lehet, és a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió gyökerei is kétségkívül liberálisak, emiatt az „illiberális demokrácia” számára értelmezhetetlen. Merkel látható meglepetése ellenére Orbán ismét nyíltan elmondta, véleménye szerint „a demokrácia nem feltétlenül liberális”.

Merkel nyilatkozatát azzal kezdte, hogy gratulált Magyarországnak a makrogazdasági eredményeihez és hangsúlyozta a német vállalkozások hozzájárulását a magyar gazdaság eredményeihez. Elmondta, Magyarország és Németország egyetért abban, hogy Ukrajna területi integritását nem lehet megsérteni, és a két ország diplomáciai megoldásokat fog keresni a konfliktus feloldására, és szóba sem kerülhet az ukrán hadsereg fegyverekkel történő ellátása.

Az Egyesült Államok már eddig is szállított tankelhárító és egyéb fegyvereket Ukrajnának.

Az energiabiztonság kérdésével kapcsolatban Merkel hangsúlyozta, Magyarország saját gázkészleteiből látta el Ukrajnát a szükséges mennyiséggel. Megjegyezte, nem Magyarország az egyetlen ország, mely energiaellátását tekintve az oroszoktól függ, ezért ezt nem tekinti valós érvnek arra, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát Oroszországgal.

Merkel látogatásának hivatalos célja a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címének átvétele volt. Az eseményt követően számos találkozóra is sor került, ezért a rövid látogatás során rendkívül feszes volt a német kancellár programja.

Miután átvette díszdoktori címét, Merkel röviden beszélt a magyarországi média szabadságának és a civil társadalom fontosságáról. Elmondta, a pluralitás és a civil társadalom az Európai Unió alapértékei, amelyektől nem kell félni. Merkel hozzátette, „a civil társadalmi munkásokat külföldi ügynököknek nevezni nem áll összhangban ezekkel az érékekkel”. Megjegyzésével utalt Orbán egyik korábbi beszédére, melyben Orbán a civil társadalom bizonyos politikai aktivistáit „külföldről pénzelt ügynököknek” nevezte.

A hivatalos program szerint Merkel beszélgetést folytatott német befektetőkkel és üzletemberekkel, majd a magyarországi zsidó közösség képviselőivel is találkozott. A beszámolók szerint vita alakult ki a Dohány utcai zsinagóga látogatás kapcsán, mivel Orán szerette volna oda is elkísérni Merkelt. A németek ezt az ötletet ugyanakkor elvetették, a magyar kormány és a zsidó közösség közötti – a kormány által finanszírozott német megszállási emlékmű miatt kialakult – feszültségre hivatkozva. A Szabadság téri emlékművet tavaly állították fel a zsidó közösség heves tiltakozása ellenére, ami azután oda vezetett, hogy a zsidó közösség bojkottálta a Holokauszt-emlékév hivatalos állami eseményein a részvételt.

Merkel lett az első német kancellár, aki látogatást tett a hírhedt pesti gettóban, és megemlékezett azokról, akik itt vesztették életüket a német katonák és magyar fasiszták kezei által a második világháború során. A megemlékezésre csak néhány héttel a Pesti gettó felszabadításának 70. évfordulóját követően került sor, ami a megbékélés és a megbánás szimbolikus jelentőségű gesztusa.

Hivatkozás:

http://index.hu/belfold/2015/02/02/angela_merkel_eltolt_nehany_orat_budapesten/