A közmunkások kiszorulnak a kormány által legújabban bejelentett lakhatási támogatásból – ismerte el Rétvári Bence emberminisztériumi államtitkár. A támogatás diszkriminatív a legszegényebbekkel szemben – állítja Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja.

A közmunkások nem élvezhetik a kormány által kidolgozott, a gyermekvállalás ösztönzésére kidolgozott nagylelkű lakhatási támogatási rendszer nyújtotta kedvezményeket. Az ellenéki pártok képviselői szerint a kormány hátat fordított a szerencsétlen embereknek, mivel azok nem jogosultak az állami kedvezmények igénybevételére.

Rétvári Bence emberminisztériumi államtitkár az RTL Klubnak hétfőn azt nyilatkozta: „jelenleg csak a magánszektorban és a közigazgatásban dolgozók jogosultak a támogatásokra, mivel ez áll a törvényben”. A kedvezményezetteknek aktív foglalkoztatottaknak kell lenniük, vagyis olyan állással kell rendelkezniük, amely után társadalombiztosítási járulékot fizetnek. „A jelenlegi szabályok értelmében a közmunka nem tartozik ide” – mondta Rétvári.

A kérdéses támogatás részben vissza nem térítendő, részben kedvezményes kamatozású. Föltétele, hogy a gyerekes családok, vagy párok ígéretet tegyenek a (további) gyerekvállalásra. A kormány reményei szerint a támogatás ezen formája megállítja, sőt akár visszájára is fordíthatja azt a trendet, amelynek eredményeképpen évi többtízezer fővel csökken Magyarország lakossága.

Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja az RTL Klub már idézett híradójában azt mondta: a kormány megtagadta a segítséget a leginkább rászorulóktól azzal, hogy olyan követelményrendszert alkotott, amely egyértelműen diszkriminatív a társadalom leginkább leszakadt csoportjával szemben.

A kormány már régóta hangosan hirdeti a közmunkaprogram sikerét. 2015-re a kormány háromszázezerre emelte a közmunkások számát. A közmunkások számának megnégyszereződése – papíron legalábbis – jelentősen csökkenti a munkanélküliségi rátát, mivel a munkanélküliségi statisztikák összeállításánál, ha valaki egyetlen napot is dolgozott az adott évben – akár külföldön is –, akkor már nem tekintendő munkanélkülinek.

A magyarországi közmunkaprogram a belföldi és a külföldi kritikák kereszttüzébe került. Az Európai Bizottság (EB) fenntartja, hogy jelentős kihívást látnak az aktív munkaerőpiaci politikák fejlesztésében. Az EB szerint a közmunkaprogram csak korlátozottan jelent pozitív hatást az abban résztvevők elhelyezkedése tekintetében.