A Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 elnevezésű speciális mentőcsapata vasárnap délben indult útnak a földrengés sújtotta Nepálba, és hamarosan bekapcsolódik a mentésbe. Az országban tartózkodó negyvennyolc magyarból huszonnéggyel nem sikerült felvenni a kapcsolatot – mondta az újdelhi magyar konzul hétfő reggel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter később már arról tájékoztatott: a minisztérium ötvennyolc, a térségben tartózkodó magyarról tud, akik közül csak tízzel nem sikerült kapcsolatba lépni. A külügy öt magyar sérültről tud, akiket elláttak. Halálos áldozatokról egyelőre nincs tudomása a szaktárcának. A szombati katasztrófának eddig összesen több mint 3700 halálos áldozata van.

A Himalájában fekvő ország az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb természeti katasztrófájával néz szembe. A szombati, Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés halálos áldozatainak száma a Bbc.com hétfő délutáni összesítése szerint 3726, és számuk folyamatosan növekszik – ezt jól mutatja, hogy a BBC hétfő reggeli hírei még „csak” 3326 halottról szóltak. Többségük nepáli, de vannak áldozatok a szomszédos Indiában, Kínában, Tibetben, sőt: Bangladesben is. A legsúlyosabb károkat a nepáli főváros, Katmandu szenvedte el, ahol a kommunikáció a megrongálódott utak és a földcsuszamlások miatt nehézkes, a telefon- és internetkapcsolat az ország több részével is megszakadt. Az országban mintegy háromszázezer külföldi turista tartózkodik.

Súlyos károk keletkeztek a főváros központi történelmi negyedében is. A romba dőlt épületek között van például az UNESCO világörökségi listáján szereplő, a XIX. század első felében épült, kilencemeletes Darahara-torony. A pusztító erejű földrengés és az azt követő utórengések a Himalájában lavinákat indítottak el.

Nepálban 1934-ben volt hasonló erejű földrengés. Az mintegy 8500 ember halálát okozta és romba döntötte a Katmandu-völgy városait.

A magyar segélyszervezettől Dzsirmen Réj, a Nepáli Baptista Egyház Tanácsának főtitkára kért segítséget. Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke az M1 hétfő reggeli műsorában azt mondta: az odajutás azért nehézkes, mert a számos utórengés miatt a repülőtéren nem fogadták a gépeket, de most már néhány órán belül megérkeznek a helyszínre. A mindössze kétfős magyar alakulat – a Rescue 24 két vezetője – egy amerikaiakból, ausztrálokból, japánokból, és indiaiakból álló nemzetközi mentőcsapatot vezet majd. A tervek szerint a mentőegység egy hétig dolgozik majd a katasztrófa által sújtott országban. Szenczy közölte: az első három nap a kritikus időszak, mivel azalatt nagyobb eséllyel találhatnak túlélőket. Hangsúlyozta: de előfordult már, hogy egy földrengés után az ötödik napon találtak a romok alatt életben egy hetven év körüli asszonyt, így a reményt nem szabad feladni. A helyi hatóságok szerint egyébként a két napja folyamatosan dolgozó mentőegységek és a nekik segítő helybéliek a végletekig kimerültek.

A baptistákon kívül a Sweet Home for Orphanage Foundation nevű nepáli alapítvány a Magyar Ázsia Társasággal együttműködve próbál segítséget eljuttatni a helyszínre — mondta az alapítvány képviselője. Az M1 csatornának nyilatkozó Diószegi Anna Mária szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy több kórház is összedőlt, az emberek pedig nem mernek visszatérni otthonaikba, mert félnek az utórengésektől. Adománygyűjtést hirdetett a károsultak megsegítésére a Ökumenikus Segélyszervezet is.

A magyarok mellett számos ország küld vagy küldött már segélyt és mentőcsapatokat a bajbajutottaknak. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) például negyvenezer embernek elegendő gyógyszert továbbított Nepálba.

Magyar áldozatokról egyelőre nem tudni. Vajda Andrea újdelhi vezető magyar konzul – az újdelhi magyar nagykövet van akkreditálva Nepálba is – hétfő reggel az M1-nek úgy nyilatkozott: a földrengés idején negyvennyolc magyar állampolgár tartózkodott Nepálban, öten közülük huzamosabb ideje tartózkodnak az országban. Az egyikőjük e-mailben tudatta, hogy jól van, és a másik négyről is ezt feltételezik, mivel tartózkodási helyük kívül esik a katasztrófa sújtotta területen. Egy tizenöt tagú turistacsoportnak még időben sikerült elhagyni Nepált, huszonnégy magyarral viszont még nem tudták felvenni a kapcsolatot. Nepálba évente 350-450 magyar turista érkezik – tette hozzá a diplomata.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel szemben hétfőn délben már azt mondta: ötvennyolc, a térségben tartózkodott vagy tartózkodó magyar állampolgárról van tudomása a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), közülük pedig tízzel nem sikerült még felvenni a kapcsolatot. A külügy öt sérült turistáról tud. Közülük négyen egy egyházi kórházban vannak, megfelelő ellátást kaptak, és bár állítólag az ötödik személyt is ellátták, állapotáról és tartózkodási helyről egyelőre nem lehet többet tudni.

A Himalája lejtőin lezúduló lavinák számos hegymászó életét követelték, de az alaptábor védett helyen van, onnan adott hírt magáról az aradi Török Zsolt, aki április 4-én indult el Nepálba, hogy egy nemzetközi expedíció tagjaként május közepén oxigénpalackkal jusson fel a Föld legmagasabb hegycsúcsára – tájékoztatta szintén az M1-et Koncz Ákos hegymászó, aki múlt szerdán tért haza Nepálból. Mécs László, egy másik magyar hegymászó szintén jól van, ő Katmanduban tartózkodott a rengés idején. A hírek szerint egy harmadik magyar hegymászó szintén a Mount Everesten tartózkodott, róla azonban egyelőre nem érkezett hír.

A helyi idegenforgalmi hivatal becslése szerint legalább ezer hegymászó – köztük négyszáz külföldi – volt az alaptáborokban, vagy feljebb. Eddig tizennégy holtestet találtak meg, és negyven sérültről tudnak. Koncz Ákos elmondta: a hírek szerint jéglavina okozta a hegymászók halálát. A nagyméretű és nagy sebességgel lezúduló jégdarabok ellen védekezni nem nagyon lehet – jegyezte meg a hegymászó, és hozzátette: az utórengések miatt továbbra is nagy a lavinaveszély, így a terepen tartózkodók csak akkor lesznek tejes biztonságban, ha elhagyták a hegyet.