Márciushoz képest érdemben nem változott áprilisban a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, a rejtőzködők viszont nagyobb arányban vallották be valamely ellenzéki párthoz kötődő szimpátiájukat – tartalmazza a Nézőpont Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásának eredménye, amit az MTI ismertetett.

A Heti Válasz megbízásából, április 20-a és 25-e között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján – amelynek eredményét a Nézőpont Intézet az MTI-hez is eljuttatta – a teljes népesség körében a kormánypártokkal 28 százalék rokonszenvez, a Jobbik 19, az MSZP 10, a DK 6, az Együtt 3, az LMP pedig 8 százalékos támogatottsággal bír.

A rejtőzködők aránya 26 százalékról 16 százalékra csökkent, a Jobbik, az MSZP és az LMP tábora pedig egyaránt 3 százalékkal nőtt – közölte a Nézőpont. A kormánypártok tábora a márciusi 29 százalékkal statisztikai értelemben azonos.

A potenciális szavazói bázison a Fidesz-KDNP 36, a Jobbik 28, az MSZP 13, a DK 10, az Együtt 3, az LMP pedig 7 százalékos táborral rendelkezik. A kormánypártok potenciális támogatottságának aránya márciushoz képest nyolc százalékkal alacsonyabb, ám a választási részvételében biztos népességre vetítve az eltérés elhanyagolható, alig több mint ötvenezer fős. „A pártok potenciális táborainak egymáshoz viszonyított aránya így elsősorban az ellenzéki szimpatizánsok magasabb aktivitása miatt változott – olvasható a közleményben.

A Nézőpont közölte azt is: az elmúlt fél évben a Jobbik az elégedetlenek egy részét be tudta csatornázni táborába – többek között az ajka-tapolcai időközi parlamenti választás eredménye is ezt jelzi. A Nézőpont Intézet ugyanakkor azt írta: több olyan strukturális korlát is áll a párt előtt, amely gátat szabhat a további erősödésnek. A Jobbik elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó rejtőzködő szavazókat vonta be támogatói közé, az újak jellemzően középfokú végzettséggel bíró, munkás és alsó középosztálybeli, aktív keresők.

A Jobbik a megyei jogú városokban, valamint a falvakban erősített. „A látszólag mérsékeltebb kommunikációval” megcélzott, új Jobbik-táborba tartozókkal szemben viszont a politikailag aktívabb, régi táborba tartozók inkább a párt nyelvi radikalizmusával értenek egyet, ezért őket a mérsékeltté váló retorika eltántoríthatja a párttól – szerepel a közleményben.

Vona Gábort egy potenciális miniszterelnök-jelölti versenyben csak a teljes népesség 13 százaléka támogatná, tehát kevesebben, mint pártját, míg a kormánypártok esetében teljes az egyezés, a párt támogatói szinte kizárólag Orbán Viktor miniszterelnököt tartják alkalmas kormányfőnek.

A Jobbik 2018-as hatalomra kerülését csak a megkérdezettek 7 százaléka tartaná nagyon jónak, 19 százalék inkább jónak, 29 százalék inkább rossznak, 22 százalék pedig nagyon rossznak. A rejtőzködők, valamint a Fidesz-KDNP és az egyéb ellenzéki pártok szimpatizánsai is döntő mértékben az ellenzők táborát erősítik.