A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kiadta a Jobb Élet Index 2014 tanulmányt. Az először 2011 májusában kiadott index az OECD Jobb Élet Kezdeményezés része, amely a jólét és a fejlődés mértékét hivatott mérni a szervezet 34 tagországában, beleértve Brazíliát és Oroszországot is. Az index összehasonlítja a lakhatást, a jövedelmeket, a közösséget, a környezetet, a kormányzatot, az elégedettségi szintet, a biztonságot és a munka-élet egyensúlyt. A riport részletes elemzése angol nyelven itt olvasható.

Jól-lét a válság idején

Az átlag magyar háztartást súlyosan érintette a válság, elsősorban az alacsonyabb foglalkoztatottság és a romló munkaerőpiaci körülmények miatt.

Egy trend látszik kirajzolódni, melyben az emberek alacsonyabb elégedettséget tapasztalnak azokban az országokban, ahol különösen kemény hatással járt a krízis a foglakoztatás terén. Magyarországon ez a trend nem tükröződik, az életükkel nagyon elégedett magyarok száma a 2007-es 22 százalékról 26 százalékra emelkedett 2013-ban.

Bár csökkenés volt látható a válság idején a kormánnyal szembeni bizalom esetében, a mutató a 2007-es 25 százalékról 2013-ra 33 százalékra emelkedett. A magyarok kormányba fektetetett bizalma is szembe megy az emberek intézményekbe vetett bizalmának és a demokrácia működésébe vetett bizalom trendjével, mivel az jellemzően csökkent az olyan országokban, amelyeket súlyosan érintett a válság.

Az index azt sugallja, hogy a szolidaritás és elköteleződés új formái alakultak ki a válság által sújtott országokban. Magyarországon azok száma, akik segítettek másoknak, 13 százalékponttal, akik önkéntesként végeztek munkát, 2 százalékponttal nőtt 2007 és 2013 között.

Jól-lét a munkahelyeken

2010-ben a magyar dolgozók 23 százaléka jelezte, hogy alacsony színvonalú munkahelyi környezetben végez munkát, ami egy kicsivel magasabb, mint az európai országok átlaga. Az index szerint valakinek az állása nagyban befolyásolja a jól-léti indexet, mivel az emberek idejük nagy részét a munkahelyükön töltik. A munka minőségét meghatározza a munka tartalma, a döntések feletti kontroll, a munkatársak interakciói, a támogatás mértéke a vezetők részéről, a fizetés és a munka biztonsága.

A nemek különbsége a jól-létben

Míg a nemek közötti különbségek a jól-létben jellemzően a férfiak számára kedvezőbbek, a trend fordulása látható az OECD tagországokban az elmúlt évtizedekben. Azonban a trend kevésbé határozott Magyarország esetében, mivel a nők itt kevésbé jutnak jól fizető állásokhoz és kisebb arányban jutnak parlamenti képviselő tisztséghez. A magyar nők több időt töltenek a háztartás körüli teendőkkel, és nagyobb valószínűséggel érzik magukat kisebb biztonságban, ha egyedül sétálnak haza.

A születéskori várható élettartam a nők esetében 79 év, míg a férfiak esetében 71 év (az OECD átlaga a nők esetében 83 év, a férfiaknál 77 év). Azonban nők 53 százaléka mondta magát jó, vagy nagyon jó egészségügyi állapotban lévőnek, míg ez a mutató a férfiak esetében 60 százalék. (Az OECD átlaga 67 illetve 72 százalék.)

A magyar nők 63 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel (érettségi utáni képzések, beleértve a főiskolát és az egyetemet is), szemben a férfiakkal, ahol csak 37 százalék a szám. (Az OECD átlag 58 százalék a nők, és 42 százalék a férfiak esetében.)

A foglalkoztatottsági arány a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar nők körében 75 százalék, míg a hasonló végzettségű férfiak esetében 83 százalék. (Az OECD átlaga 79, illetve 88 százalék.) Az index azt is megmutatja, hogy a jövedelmbeli különbség 7 százalék a férfiak javára, míg az OECD átlaga 16 százalék.

A magyar nők 28, a férfiak 30 százaléka él szegény, egyszemélyes háztartásban, míg az OECD tagországaiban ez a mutató 37, illetve 30 százalék.

A magyar nők átlagosan hetente 31 órát töltenek háztartási munkák végzésével, míg a férfiak csak 23 órát. Az OECD átlag 32, illetve 21 óra.)

A magyar parlamentben a képviselők 9 százaléka nő, a fennmaradó 91 százalék férfi, az OECD országokban az arány 27, illetve 73 százalék.

A magyar nők 45 százaléka érzi magát biztonságban, amikor éjszaka egyedül sétálnak, míg a férfiak esetében ez a szám 70 százalék. Az OECD átlag 61, illetve 79 százalék.

A jól-léttel kapcsolatban a magyar nők egy 1-től 10-ig terjedő skálán 4,8 százalékra értékelték az elégedettség szintjét, míg a férfiak 5,1-re. Az OECD átlag 6,7 a nők, és 6,6 a férfiak esetében.)

A jól-lét köz-érzékelése

A magyarok által 2011 májusa és 2014 májusa között kiadott 674 index alapján a három legmagasabbra értékelt témakör az élet-elégedettség, a biztonság és az oktatás. Az alábbi táblázat a magyar, a szlovák és az Egyesült Államok-béli adatokat tartalmazzák.

A jelentés kulcsfontosságú megállapításai az alábbiak:

Az elfogadható lakhatási körülmények között élés az egyik legfontosobb szempont az emberek életében. A lakhatás alapvető fontosságú az alapszükségletek kielégítésében, úgymint a hajlék, de itt nem csak a négy falra és a tetőre kell gondolni. A lakhatás helyének biztosítani kell az alvóhelyet, a pihenésre alkalmas helyet, a biztonság érzetét, a magánéleti és személyes teret, ahol az emberek családot alapíthatnak. Ezek az elemek segítenek abban, hogy a ház otthonná váljon. Természetesen felmerül a megfelelő lakhatási körülmények kérdése is.

A lakhatási költségek a háztartás költségvetésének jelentős részét teszik ki, és a legnagyobb egyszeri kiadást jelenti sok egyén és család esetében, ha beleszámoljuk az olyan tételeket, mint a gáz, elektromos áram, víz, bútorozás, javítási költségek. Magyarországon a  háztartások átlagosan a család elkölthető költségvetésének 21 százalékát fordítják lakhatási célokra, amely összhangban van az OECD átlagával.

A lakhatási költségek mellett fontos megvizsgálni az életkörülményeket is, úgymint a személyek által közösen használt átlagos szobaszám, és hogy a háztartás hozzájut-e az alapvető lehetőségekhez. Magyarországon az emberek 79 százaléka mondta azt, hogy elégedett a jelenlegi lakhatási körülményeivel, ami jóval alacsonyabb az OECD 87 százalékos átlagánál. A szubjektív elégedettség alacsony szintje tükrözi az objektív lakhatási mutatókat Magyarországon.

A szobák száma osztva az ott lakó emberek számával mutatja meg, hogy a háztartás mennyire zsúfolt. A túlzsúfolt lakhatásnak negatív hatása van a fizikai és mentális egészségre, ami kapcsolatban van a benn lakók és a gyermekek fejlődésével is. Továbbá a zsúfoltság gyakran jele a nem megfelelő víz- és csatorna ellátottságnak. Magyarországon az átlagos otthonban egy szoba jut egy főre, ami kevesebb, mint az ECD 1,6-es átlaga, és az egyik legalacsonyabb a tagországok között. Az alapvető lehetőségek szempontjából a magyar emberek 95,2 százaléka rendelkezik saját, a lakáson belül található vízöblítéses wc-vel,

Hivatkozás:

Better Life Index 2014, oecd.org; 2014. május 5.