Budapesten vendégeskedett kedden Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. Orbán Viktor a találkozó utáni sajtótájékoztatón többek között azt mondta: az állandó kényszer elé állító “kelet vagy nyugat” kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, “kelet és nyugat”. Ebben a miniszterelnöknek teljesen igaza van, de mintha korábban nem ezt mondta volna – mondta Szent-Iványi István, volt diplomata az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A 2010 és 2015 között a ljubljanai nagyköveti pozíciót betöltő liberális politikus arra emlékeztetett: Orbán tusványosi beszédében még szembeállította a szerinte “fejlődés zálogát jelentő” Keletet a “hanyatló” Nyugattal. Ha mostanra felismerte, hogy ezeknek együtt kell működniük, az üdvözlendő, csakhogy a kormány eddigi politikája nem ezen alapult.

Szent-Iványi szerint az már korábban bebizonyosodott, hogy az “itt is vagyunk, ott is vagyunk, sehova se tartozunk” taktika nem vezet sehova, erre tökéletes példa a Putyin-látogatás és annak nemzetközi visszhangja. Úgy tűnik, mostanra a kormányban is felismerték, hogy ez így nem folytatható tovább, mert végül a két szék közül a pad alá esünk.

Más a nemzetközi megítélése Oroszországnak, és más Törökországnak. Oroszország valójában egy hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajna ellen, és megszegi azt a tűzszünetet is, amit nemrég maga írt alá, míg Törökország NATO-tagállam és EU-tagjelölt, tehát nem tekintik olyan értelemben a Nyugat kihívójának, mint Oroszországot. Ettől függetlenül az emberi jogok tekintetében a helyzet Törökországban valószínűleg semmivel sem jobb, mint Oroszországban – mondja Szent-Iványi.

Törökország nagyon fontos regionális geopolitikai helyzetben van, mivel a válságövezet határán az egyetlen stabil ország, ezért a térség stabilizálásában rendkívül nagy szerepe van. Ezt a felelős politikának figyelembe kell venni még akkor is, ha a politikusok többsége tisztában van azzal, hogy több újságíró van jelenleg börtönben Törökországban, mint Kínában és Iránban együttvéve.

Vlagyimir Putyin legutóbbi ankarai látogatásán bejelentette, hogy leállítja a Déli-Áramlatot, és Törökország lesz az elosztóközpont. Hogy ez végül is hogy fog megvalósulni, azt ma még senki sem tudja – mondja Szent-Iványi.

Hogy ebben Magyarországnak mi a szerepe, az Szent-Iványi szerint nagy kérdés. Európában két rivális elképzelés van. Az egyik (lengyel) javaslat szerint – Szent-Iványi is erre voksol – egy energia-unióra lenne szükség, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió egységesen tárgyal Oroszországgal és mindenki mással az energiabeszerzésekről. A másik, hogy ezt a kérdést nemzeti hatáskörben kell tartani. Emellett áll Magyarország és például Nagy-Britannia.

Hogy Törökországból hogyan érkezhetne a gáz Magyarországra, azt még a kormány sem tudja, de a török barátság nem újkeletű. Két éve Erdogan járt itt, tavaly Orbán járt Ankarában, tehát amikor meghirdették a keleti-nyitás politikáját, annak egyik kulcs-országa Törökország volt. A kérdés Szent-Iványi szerint inkább az időzítés: ez a találkozó a keleti-nyitás politikáját erősíti, miközben sokan azt várják, hogy Magyarország ezen a téren korrigálni fog.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/videok/video-20150225-szent-ivanyi-a-torokoknel-van-a-legtobb-ujsagiro-bortonben