Egy a müncheni Hanns Seidel Foundation központjában tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt, illetve felhívást tett közzé, hogy Magyarországnak és a többi közép-európai országot kompenzálni kell az Oroszország elleni szankciókból fakadó káraikért.

Magyarország Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a csővezeték és az atomerőmű bővítés gazdasági kérdések, amelyeket felkaptak a „geopolitika, a katonai politika és a biztonsági politika” az ukrán-orosz konfliktus fényében.

Orbán elmondta, Washington úgy értelmezi a Déli Áramlatot és Paksot, hogy Magyarország közeledik Oroszországhoz, pedig valójában „senkihez nem akarunk közeledni, és nem is akarunk eltávolodni senkitől”. Elmondta, Magyarország olyan politikát akar folytatni, amely nem orosz-barát, hanem magyar-barát.

A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat „testvére”, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja – fejtette ki Orbán.

A paksi bővítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen.

Megjegyezte, országa egyetlen eszköze a külföldi energiafüggőség csökkentésére az állami tulajdonú atomerőmű bővítése volt, amely orosz technológiára épül. Véleménye szerint érthető, ha egy ilyen erőmű bővítésébe bevonják az oroszokat is.

Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is „rendkívüli mértékben ellenzi” – fejtette ki, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése „teljesen indokolt”, mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók „bennünket is sújtanak”, és „ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni”, akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt – tette hozzá. Hangsúlyozta: ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit.

Orbán elmondta, hogy diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb „érdemi tárgyalásokat” kell kezdeni. Ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is. Ugyanakkor sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet „illojális” a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért „nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk”, de egyelőre „nincs más ötlete” az EU-nak és NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika.

Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok „közötti térben elhelyezkedő” Ukrajnában érdekelt, mert „egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja”, és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő.

Ugyanakkor Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel „az oroszok nem fogják”, félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében – mondta Orbán.

Hivatkozás:

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban_munchenben_magyarazta_a_bizonyitvanyt.589241.html