Hétfőn a magyarok egy szép új világra ébredhettek, miután Orbán Viktor miniszterelnök hétvégén beszédet tartott, melyben a liberális demokrácia bukásáról beszélt és Kínát valamint Oroszországot említette, mint „sikeres, nem demokrata” országokat. „Létezik olyan, hogy nem liberális demokrácia, és meg is fogjuk alkotni azt”, mondta el Orbán a párthű hallgatóság előtt szombaton a romániai Tusnádfürdőn.

Az Együtt-PM vezetői, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor elmondták, a magyar miniszterelnök végül kimondta azt, amit sokan évek óta gyanítottak: “szándékában áll eltörölni a magyar demokráciát és azt egy Putyin féle orosz mintájú oligarchiára cserélni”.

Ők az Európai Bizottsághoz fordulnak emiatt. „Nem fogjuk hagyni, hogy Orbán Magyarországot Putyin bábállamává tegye”, hangsúlyozták az ellenzéki képviselők. „Azért fognak dolgozni, hogy elűzzék őt és helyreállítsák a jogállamiságot Magyarországon”.

Karácsony azt írta: “valami összetört a miniszterelnök legutóbbi beszéde után. Ez volt az első alkalom, hogy a miniszterelnök nyíltan beszélt a magyar demokrácia lerombolásáról, és helyébe oligarchikus rendszert akar építeni. A magyar állam többé már nem minden magyar állama: kizárja azokat, akik még hisznek a demokráciában. Továbbá kizárja azoknak a civil szervezeteknek a munkatársait, akik védeni kívánják a demokrácia maradványait az országban Orbán Viktortól”.

Orbán, aki a Liberal International szervezet alelnöke volt 1992 és 2000 között, hátrább húzódott a politikai frontvonaltól, és egyre távolodik attól. A széles körben terjedő pletykák szerint a megerősített államfői szerepre készül 2017-ben, és ezzel megnyitja az utat Lázár János, a miniszterelnöki hivatal vezetője előtt, hogy Putyinjának Medvegyeve legyen. De a Bálványosi Szabadegyetemen és Táborban – immár 25 éve – megtartott beszéde mindig is kulcsfontosságú volt Orbán naptárában. A több ezres, Orbánhoz mélyen hű hallgatóság – sokuk határon túli magyar – általában egy kevésbé kiszínezett változatot kaphattak eddig Orbán terveiről, mint az itthon maradottak.

Elmondta, a liberális jóléti alapú rendszer napjai Nyugaton véget értek, és új, munkaalapú, nem-liberális modellre van szükség. A magyar nemzet „nem pusztán egyének csoportja, ez egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és fejleszteni kell – mondta el Orbán, és hozzátette: “ebben az értelemben az új magyar állam nem lesz liberális”.

Az ellenzéki Lehet más a Politika társelnöke Schiffer András, aki maga is részt vett egy panelbeszélgetésen Tusnádfürdőn, megjegyezte, hogy bár „többé-kevésbé” egyetért azzal, amit Orbán mondott a liberális demokráciák fenntarthatatlanságáról, elítéli azt a cinikus hangvételt, amelyet Orbán a beszéde során használt, és határozottan ellenzi azt a következtetést, amelyet a miniszterelnök levont. Schiffer szerint, „csak egyetlen valódi alternatíva létezik a liberális demokráciának, és ez nem valamiféle közmunkaalapú társadalom vagy rabszolgaság, hanem a részvételen alapuló demokrácia.”

Schiffer elmondta, Orbán Fidesze támogatta az állami vagyon privatizálását, és ostorozta a kormányt a gazdaságpolitikája miatt, amely az elmúlt négy évben egyáltalán nem különbözött az azt megelőző húsz évben folytatottól. Schiffer az ATV-nek elmondta, egyetért azokkal, akik szerint Orbán Tusnádfürdőn tett megállapításai „összekapcsolhatóak bizonyos olyan elméletekkel, mint amilyeneket az 1920-as és 1930-as években láthattunk Európában”.

Kerék-Bárczy Szabolcs, a baloldali Demokratikus Koalíció tagja elmondta, a miniszterelnök beszédében „fasiszta állam létrehozására és a szabadság leépítésére” szólított fel. “Minden magyar demokratának figyelő álláspontba kell helyezkednie és fel kell készülnie a polgári ellenállására… Orbán készen áll, hogy tűzbe borítsa nem csak Magyarországot, hanem egész Közép-Európát és a demokratikus Nyugatot is” – tette hozzá Kerék-Bárczy.

A szocialista párt (MSZP) elmondta, Orbán “hátrahagyta az európai és magyar demokráciák értékeit”. Az MSZP vezetője, Tóbiás József olyan országot akar, ahol „valódi szabadság tapasztalható”, akár a polgári mozgalmak szabadságáról, akár a szabad munkahelyválasztásról van szó. A szélsőjobboldali Jobbik elmondta, egyetért azzal, hogy bátorítani kell a munka-alapú társadalom létrehozását.

Míg a legtöbb jobboldali hírportál visszautasította azt, hogy kommentálja Orbán beszédét, a baloldali médiában széleskörben számoltak be arról. A Cink.hu azt írta, Orbán “nem gondolhatta komolyan, amit mondott”, és a beszédet csak „a tömeg szórakoztatására” mondta. A liberális hvg.hu újságírója, Tóta W. Árpád azt írta, Orbán beszéde az elfogadott értékektől való eltávolodást jelzi. Orbán stílusát kifigurázva azt írta „azért van szükség az il-liberális államra, mert a liberális államban nem tud mindent ellopni”.

A Véleményvezér hírportál sokkal komolyabb álláspontot vett fel a kérdésben, és azt mondták: “Orbán elbúcsúzott a felső középosztálytól”. A miniszterelnök “nyíltan elismerte, hogy visszaél hatalmával és korlátozza az emberi jogokat, csakúgy, mint a külföldiek jogait Magyarországon” […] „Szerintünk ez egyszerűen túl sok lesz a magyar felső középosztály eddig csendben lojális részének”.

A leginkább meglepő reakció a Fidesz-barát Magyar Nemzettől jött, amely kritikus hangvételű cikket írt a miniszterelnök megjelenéséről a Kárpát-medencei fürdővárosban. Úgy tűnt, a konzervatív cikkírót kevésbé zavarták Orbán szavai, mint a miniszterelnök kísérete. „A miniszterelnök körül riasztóan megnőtt a meglehetősen szervilis, ám a világ felé buta agresszivitást mutató emberek száma. Ennek a típusnak a jellemző példája a miniszterelnök sajtósa [Havasi Bertalan], aki fizikailag is inzultálta kollégánkat, miközben az lenne a dolga, hogy segítse a munkájukat végző újságírók tevékenységét. Mi a magunk részéről jeleznénk: a bunkóság, az agresszivitás, de még a lihegő szervilizmus sem tartozik a polgári, keresztény, konzervatív erények közé.

Orbán beszéde a 444.hu-t arra ösztönözte, hogy Magyarországot a nem-liberális demokráciák közé sorolja táblázatában:

Liberális demokrácia

Nem liberális demokrácia

– Az Európai Unió 27 tagországa, USA, Argentína, Ausztrália, Brazília, Chíle, Dél-Afrika, Dél-Korea, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Mexikó, Norvégia, Pakisztán, Svájc, Tajvan, Új-Zéland- Képviseleti demokrácia: az állam polgárai választott képviselőik által vesznek részt a döntéshozatalban- Védi az emberi, polgári és politikai jogokat– A hatalmi ágak szétválasztása törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató ágakra- Szabad választások, ahol több, egymástól elkülönülő párt verseng egymással – Az állam reszponzív és toleráns – A politikai mechanizmusok transzparensek és rugalmasak

– Oroszország és a 14 volt szovjet köztársaság, Afganisztán, Bolívia, Botswana, Burundi, Észak-Korea, Kenya, Kína, Kongó, Kuba, Magyarország, Nigéria, Szomália, Törökország, Uganda, Venezuela, Vietnam, Zambia, stb.- A hatalmat dinasztiák gyakorolják kihalásos úton, vagy katonai puccsok révén szerzik meg. A közügyekről pénzfeldobással döntenek.- Szarik az emberi, polgári és politikai jogokra- A hatalmi ágak nem válnak el egymástól, az állam azt csinál, amit akar- Egy párt van – Az állam süket és türelmetlen – A politikai mechanizmusok átláthatatlanok és megváltoztathatatlanok

Hivatkozás:

http://mno.hu/vezercikk/uj-vilag-hataran-1239403

index.hu/belfold/2014/07/28/nemcsak_a_baloldalt_dobbentette_meg_orban_beszede/

http://hvg.hu/velemeny/20140726_A_tortenelem_vege

http://velemenyvezer.444.hu/2014/07/28/orban-elbucsuzott-a-felso-kozeposztalytol/