Orbán Viktor miniszterelnök mintha lassan megváltoztatná álláspontját az ukrán krízissel kapcsolatban. Szokásos heti rádió interjújában a Kossuth Rádióban Orbán beismerte, hogy az ukrán helyzet a háborúra kezd hasonlítani. Függetlenül attól, hogy mi történik a szomszédban, Orbán továbbra is úgy véli, hogy Oroszország jelenléte a térségben jó Magyarország számára. Nagy szerencse Magyarország számára, hogy Orbán biztos benne, személyes véleményét az összes Kárpát-medencében élő magyar osztja.

“Nagyon sokan meghaltak. A számok eltérnek egymástól, de a legkedvezőbb becslés szerint is meghalt legalább 5.000 ember. … Civilek szenvednek, és most legutóbb több ezer ukrán katonát kerítettek be ott, azon a távoli vidéken, akik közvetlen életveszélyben is vannak. Egy olyan háborúról beszélünk, amely szokatlan az európai történelemben. Láttunk ilyesmit, tőlünk azért távolabb, Románia keleti végében meg Grúzia környékén, ezeket befagyott konfliktusnak nevezik, egy befagyott konfliktus könnyen kiolvadhat és valódi háborúvá válhat. Itt pedig mégiscsak hatalmas országokról beszélünk. Ukrajnának is nagyon komoly katonai felszerelése és egységei vannak, az oroszokéról nem is beszélve. Ukrajna területén több atomerőmű is működik. Az egész helyzet rendkívül komoly.” – mondta Orbán.

Orbán azzal folytatta, hogy ő személyesen is a béke pártján áll, mert ez áll a Magyarországon élő 10 millió magyar érdekében.

“És a határon túli magyaroknak, nem csak a 200.000, Ukrajnában élő magyarnak, hanem a Kárpát-medencében, a mai államhatárokon kívül élő magyaroknak is az az érdeke, hogy ne legyen fegyveres konfliktus ebben a térségben. Szóval a mi számunkra ez az egy nézőpont van, és a béke jobb, mint a háború, még a törékeny béke is jobb, mint a háború.”

Az európai vezetők az eltérő történelmi tapasztalások miatt szkeptikusak

Arra a kérdésre, hogy az EU tagállamainak a vezetői miként látják a tűzszüneti megállapodást, Orbán azt mondta, mindenki örült a megállapodásnak, mindenki örült, hogy van remény, ugyanakkor a történelmi tapasztalatoktól függően eltérően látják a helyzetet:

“Optimisták vagy pesszimisták. Én a magam részéről külön beszéltem a francia elnökkel, a német kancellárral. Úgy éreztem, hogy Magyarország nevében meg kell köszönnöm az erőfeszítéseket. Mégiscsak, mi egy szomszédos ország vagyunk, bennünket közvetlenebbül fenyeget ez a háború, mint Németországot vagy Franciaországot, ezért nekünk különösen méltányolnunk kell azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a két vezető tett, többek között Magyarország érdekében is.”

Orbán: Magyarországnak jó kapcsolatot kell fenntartania Oroszországgal, örülök Putyin látogatásának

“Nekünk ésszerű és rendezett kapcsolatokra van szükségünk Oroszországgal. Fontosak a napi viták persze, ez uralja az európai nyilvánosságot, de a napi viták mögött látni kell az elementáris, húsba vágó nemzeti érdekeket is.” – mondta a miniszterelnök.

“Magyarországnak vannak nemzeti érdekei, komoly nemzeti érdekei Oroszországgal kapcsolatban. Ezeket az érdekeket akkor tudjuk a legjobban szolgálni, ha rendezett, kiszámítható és a kölcsönös tiszteleten nyugvó kapcsolatunk van. Ez nem könnyű, az Oroszországgal való együttműködés nagyon sok magyar számára érzelmi kérdés.”

Oroszország és Magyarország együtt megy, mint a ló és a szekér

“Mindig érzünk egy kis feszültséget, hogy most akkor hányadán is állunk. Mégis csak elveszettük velük szemben a II. Világháborút, 56-ban mégiscsak a szabadságharcunkat – igaz, akkor a Szovjetunió, de – leverte. Én személyesen is ’89-ben – talán elsőként – kívántam nekik jó utat hazafele. Mindig van egy kis, sajátos lélektani feszültség az oroszokkal kapcsolatban, d ezen úrrá kell lennünk. Én is törekszem erre, nem érzelmi kérdésről beszélünk. Magyarországnak nyilvánvaló érdekei vannak, ezek részben biztonságiak, részben pedig gazdasági érdekek, részben pedig az energiaellátáshoz kötődő érdekek. Nekünk a hazánkat kell szolgálni, ezért kell az oroszokkal rendezett kapcsolatra törekedni.”

Orbán valódi kapcsolatot akar Putyinnal, ezért örül, hogy Putyin jön

“A földrajz meghatározó. Nem válogathatunk a szomszédok között, nem válogathatunk nagyhatalmat. A dolog úgy fest, hogy itt élünk, ahol élünk, két nagy ország van, két nagyhatalom van, amelynek a mozgása, katonai ereje, gazdasági ereje, befolyása mindig is számottevő lesz Közép-Európában. Ezt nem lehet kikapcsolni, ezt csak ügyesen lehet kezelni. Az egyik ilyen nagyhatalom Németország, a másik pedig Oroszország. Ha a két irányba a magyar külpolitika kapcsolatai, a magyar gazdaságpolitika kapcsolatai nem okosan rendezettek, akkor abból nekünk bajunk és veszteségeink származnak. Ezért biztos voltam mindig benne, hogy az a helyes, hogy ha a két nagyhatalomnak a vezetői jó viszonyban vannak Magyarországgal, személyesen a mindenkori miniszterelnökkel, tehát most velem is, és ezért fontos, hogy folyamatosan szívesen lássuk őket, menjünk hozzájuk, legyenek élő kapcsolataink. Putyin elnök urat is én hívtam meg, örülök, hogy jön, és mindig is szívesen fogjuk látni a jövőben is.”