A budapesti székhelyű független fogyasztóvédelmi szervezet, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület  (PITEE) panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz az Európai Unió működését szabályozó alapszerződés 258. cikkelyére hivatkozva. A panasz tárgya a magyar parlament által nemrég elfogadott törvények voltak, többek között az, amely előírja, hogy a bankok kártalanítsák devizahiteles ügyfeleiket. A 2008-ban alapított szervezet úgy véli, hogy a magyar törvények sértik a magántulajdonhoz fűződő jogszabályokat és nem teszi lehetővé, hogy az ügyfelek jogorvoslati eljárás keretében a bírósághoz forduljanak, emiatt arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amennyiben a kérdéses törvények hatályban maradnak.

Alább a PITEE január 5-i sajtónyilatkozatának magyar fordítása:

Nagyjából 500.000 ügyfél rendelkezik devizahitel szerződéssel a bankoknál. A bankok nem alkalmazták a minimális fogyasztóvédelmi normákat a szerződések megkötésénél sem, és a költségek egyoldalú módosításánál sem. Az ügyfelek számos olyan érvvel rendelkeznek, melyek alátámasztják hitelszerződéseik érvénytelenségét.

A magyar igazságügyi minisztérium 2014. szeptember 10-i nyilatkozata szerint nagyjából 12.000 ügyfél indított pert a bankja ellen 2014 augusztusáig, és kérelmezték azt, hogy állapítsák meg hitelszerződéseik érvénytelenségét. Az ügyfelek többek között azzal érveltek, hogy a bankok manipulálták és elrejtették a költségeket a hitelszerződésekben.

Példának okáért, a bankok az árfolyam különbség költségét további költségelemként alkalmazták, amikor a törlesztő részleteket forintra konvertálták, magasabb árfolyamot alkalmaztak, mint a hitel folyósításakor alkalmazott devizaárfolyam volt (árfolyamrés), de erről nem tájékoztatták az ügyfeleiket. Emellett a bankok az ügyfelek értesítése nélkül megváltoztatták ezeket a költségeket a hitel futamideje alatt.

A PITEE 2011-ben fedezte fel, hogy a bankok 2005 és 2010 között titokban szabták ki és emelték meg ezeket a költségelemeket. Továbbá arra is van bizonyíték, hogy a magyar szabályozó testület, a PSZÁF tisztában volt ezekkel a méltánytalan gyakorlatokkal, de azok ellen sosem tiltakozott.

A költségek elrejtése és manipulálása a fogyasztói hitelszerződésekben súlyosan sérti az európai fogyasztóvédelmi normákat. A Kúria 2013. július 4-i döntésében a bíróság elismerte, hogy érvénytelen a hitelszerződés, amennyiben a bank nem tájékoztatta az ügyfelét a hitelszerződés összes költségeleméről.

A bankok fenti és más igazságtalanságai elegendő alapot biztosítanak az ügyfeleknek, hogy megkérdőjelezzék hitelszerződéseik érvényességét.

A magyar parlament által nemrég elfogadott törvények pénzügyileg segítséget nyújtanak ugyan az ügyfeleknek, de ezek a törvények ugyanakkor számos olyan intézkedést is tartalmaznak, melyek lehetetlenné teszik az ügyfelek számára, hogy a szerződésük érvényességét jogi úton bíróság előtt támadják.

A fentiek alapján a PITEE arra a következtetésre jutott, hogy a 2014-évi XXXVIII. törvény, a 2014-évi XL törvény sérti az Európai Unió működésére vonatkozó egyezmény 169. cikkelyét (ex 153 TEC cikkely) valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 47. cikkelyét is.

Ennélfogva a PITEE arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amennyiben az említett törvények hatályban maradnak.

APITEE szerint 2014 harmadik negyedévének végéig a teljes magyar háztartási devizahitel állomány mértéke 11,3 milliárd euró volt, ami átlagosan egy főre vetítve 1.150 euró devizatartozást jelent. A 650.000 devizahiteles mintegy 20 százaléka volt 90 napnál hosszabb késedelemben a törlesztéssel a független fogyasztóvédelmi szervezet szerint.

Hivatkozás:

https://pitee.wordpress.com/english/