A történelemhamisítás egyik égbekiáltó példájaként Balog Zoltán humán erőforrás miniszter tagadta, hogy Magyarországról közvetlenül deportáltak volna roma származású embereket koncentrációs táborokba. Megjegyzései egybeestek a roma holokauszt 70. évfordulóján a hétvégén tartott megemlékezési eseményekkel.

Balog vasárnap reggel beszélt a rádióban, és többek között elmondta, hogy számos dolgot szükséges tisztázni a Magyarországon 1944-ben a romákat ért atrocitásokkal kapcsolatban. Ezután elmondta, hogy „Magyarországról közvetlenül nem deportáltak romákat [koncentrációs táborokba]: a magyar romákat Ausztrián keresztül deportálták. Az áldozatok számáról is folynak viták, vannak, akik 70.000-et mondanak, vannak, akik félmilliót”.

Balog, aki összekeverte Ausztria és Magyarország háborús történelmét, tegnap képtelen volt az elhangzottakat kommentálni. Állításaira ugyanakkor azonnali és maró reakciók érkeztek. A Roma Sajtóközpont Magyarországról közvetlenül deportált, a német koncentrációs táborokat megjárt roma túlélőkkel készített riportfilmeket ajánlott Balog figyelmébe.

 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője sajnálkozó nyilatkozatot tett: „Minden történelemtudományi kutatásnak ellentmondó, egyértelműen hazug, tűrhetetlen szavak hangoztak el Európa közepén 2014-ben a többek között a kultúráért és az oktatásért is felelős minisztertől.” Az Együtt-PM történelmi tényeket idézett, melyek ellentmondanak Balog szavainak a magyarországi deportálásokkal kapcsolatban, és „nyilvános bocsánatkérést vár” a minisztertől.

Az LMP oktatási szóvivője, Osztolykán Ágnes az ATV-n elmondta, „Balog megjegyzései a tudatlanság eredménye, amely alapvető olvasással elkerülhető lett volna”.

Bár a roma holokauszt pontos jellege és mértéke vitákat képez Magyarországon, arról egyetértés van a történészek körében, hogy  deportáltak romákat Magyarországról német koncentrációs táborokba és munkatáborokba. Számos dokumentált vallomás áll rendelkezésre arról, hogy 1944 áprilisától a csendőrség tagjainak rajtaütései során deportálások és gettósítás történt. A komáromi használaton kívüli erődbe 1944 őszén deportáltak romákat, ami komoly emberáldozatokat követelt, majd a magyar nyilaskeresztes csapatok és a német SS katonái több ezer roma fogvatartottat deportált a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiba.

A magyarországi roma holokausztról Daróczi Ágnes és Bársony János így írt könyvében:

„Komáromból tömeges deportálásra került sor a katonai helyzet összeomlása után, más szavakkal az későn, és egyedi körülmények között történt. A deportálások Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes pártja általi hatalomátvétel eredménye volt, valamint hogy alázatos módon meg akartak felelni a megszálló német erők minden elvárásának. Céljuk kettős volt: egyfelől a németeknek új munkaerő biztosítása, másfelől pedig meg akarták szabadítani az országot minden olyan embertől, akiket az új rendszer veszélyesnek ítélt.”

Kelet-Ausztriában magyar-ajkú romák ezreit telepítették ki erőszakkal Burgenlandból, majd végezték ki őket az osztrák SS egységek tagjai 1938 és 1941 között.

Hivatkozások:

http://vastagbor.atlatszo.hu/2014/08/04/balog-zoltan-szerint-magyarorszagrol-nem-tortent-roma-deportalas/

http://romasajtokozpont.hu/hat-asszony-emlekezik-balog-zoltan-miniszternek/

http://mszp.hu/hirek/kozlemeny_balog_zoltan_miniszternek

http://www.egyutt2014.hu/az_egyutt_2014-rol_hirek/balog_zoltan_kerjen_bocsanatot.html

http://www.atv.hu/videok/video-20140805-lmp-a-roma-holokausztrol

Pharrajimos: The Fate of the Roma During the Holocaust, Barsony, Janos and Daroczi, Agnes, eds.  Romedia Foundation-Idebate Press, 2008 pp. 114.