A nagykorú lakosság kevesebb mint fele ért egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának most nyilvánosság elé került tanulmányából, melyhez a Tárki közvélemény-kutató idén tavasszal fölvett három és félezer fős adatfelvételét vették alapul.

A kutatás nem csupán a politikai berendezkedések megítélésre korlátozódott, ám mi most csak ezt az egy szeletét vizsgáltuk.

A kutatók sem a demokrácia, sem a diktatúra fogalmát nem határozták meg, azt rábízták a válaszadók megítélésére, a két szélső pont között ráadásul megfogalmazásra került egy harmadik állítás is, amely elsősorban a továbbélő kádári hagyományokra épített.

A kutatás eredményei szerint a tizennyolc éven felüli lakosság mindössze 48 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. A válaszadók 32 százaléka szerint rájuk nézve egyik politikai rendszer épp olyan, mint a másik, 14 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, és 7 százalék diktatúrapártinak vallotta magát.

Az adatok alapján a kormánypártok, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazóinak bő kétharmada demokráciapárti, ugyanakkor a Jobbik szavazóinak csak fele az. A Jobbik szavazói között vannak a legnagyobb arányban azok is, akik kifejezetten diktatúrapártiak: 17 százalék.

A legtöbb rendszerszkeptikus a Magyar Szocialista Párt (MSZP) szavazói között található: majd minden második szocialista gondolja úgy, hogy a politikai rendszerek hasonlóak a kisemberek számára. Azok közül, akik titkolják a pártreferenciájukat, szintén sokan vannak, akik szerint mindegy, hogy demokráciában vagy diktatúrában élnek.

Az is kiderült: a nagyvárosokban élők és a harminc év alatti fiatalok inkább demokráciapártiak, a községekben élők körében viszont az átlagot meghaladó a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadók aránya, mint ahogyan igaz ez a harmincas éveiket taposókra is. A községek lakói majdnem fele gondolja úgy, hogy rá nézve mindegy, milyen a rendszer, de a nyugdíjasok között sem ritka, aki így gondolkodik.

A demokrácia és a diktatúra közötti változás nemcsak az életkortól, lakhelytől, vagy épp a pártreferenciától, hanem az iskolázottságtól is függ: minél magasabban iskolázott valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy a demokrácia híve lesz, az alacsony iskolázottság pedig azok táborát erősíti elsősorban, akik szerint mindegy, milyen a rendszer – mutat rá a kutatás. Megállapítást nyert az is, miszerint minél jobban él valaki, annál inkább demokráciapárti.

A kutatók arra a konklúzióra jutnak, miszerint bár a demokrácia hívei relatív többségben vannak, mégis érezhető a társadalomban egyfajta „demokrácia-kiábrándultság”.