A sötétség leple alatt fejezték be a német megszállási emlékművet

július 21, 2014

monument

A nagy vitákat kiváltó német megszállási emlékművet vasárnap kora hajnalban a sötétség leple alatt állították fel. Röviddel éjfél után mintegy 100 rendőr zárta le a Kossuth teret, majd a munkások felállították a timpanont és a bronz sast, amely a náci Németországot szimbolizálja. A sas alatt Gábriel arkangyal szobra jelképezi az „ártatlan” Magyarországot. Az arkangyal kezében az országalma az állam hatalmát szimbolizálja. A sas egyik karmán az 1944-es évszám látható, amely a megszállás évére utal.

A szobor felállítására csak pár órával azután került sor, hogy az egykori V. kerületi polgármester, Steiner Pál beadványa ügyében az Alkotmánybíróság úgy döntött, nem lehet népszavazást kiírni a szoborról, és idézte azt a kormányrendeletet, amely az építkezést „kiemelt gazdasági jelentőségűvé” nyilvánítja Magyarország számára. Steiner „megdöbbentőnek” nevezte az ítélet, és elmondta, Magyarországnak nem fűződik gazdasági érdeke a szobor felállításához, „az csak rombolja az ország hírnevét, feldühíti a demokratikus államokat, valamint megosztja és megsérti a magyarokat”.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég elmondta, hogy az emlékmű erkölcsileg pontos és makulátlan, majd ezután hétfőn derült ki, hogy a szobron olvasható héber nyelvű feliratban az „áldozatok” szó helyett „feláldozott (állatok)” szerepel. Lázár János kancellár elmondta, hogy ha igazak a hibáról szóló hírek, akkor azt kijavítják és elnézést kérnek azért.

Miután a munkások azt mondták a riportereknek, hogy a szobor felavatására délelőtt 10 órakor kerül sor, Lázár bejelentette, hogy a kormány nem kívánja „diadalmasan” felavatni az emlékművet hivatalosan.

A kritikusok azzal vádolták meg a kormányt, hogy megpróbálja a Horthy rezsim felelősségét eltussolni a közel egymillió magyar, beleértve a hazai zsidóság kétharmadának elpusztításában azzal, hogy a felelősséget teljes mértékben a náci Németországra hárítja.

Azonban más ellenzéki politikusok az emlékművet „gumicsontnak” nevezték, amely csak eltereli a politikai ellenzék figyelmét a valós gazdasági problémákról. Az LMP társelnöke, Schiffer András a tiltakozást „túlreagált hisztériának” nevezte, és hozzátette, a baloldal előtérbe helyezi a 20 századi történelmi vitát a munkahelyteremtéssel szemben, ami hozzájárult a nagyarányú választási vereségükhöz.

A rohamrendőrség akkor érkezett a helyszínre, amikor ellenzéki politikusok és mintegy 200 civil tiltakozó leszakították a szobor körül felállított védőkerítést és tojással dobálták meg az emlékművet vasárnap reggel. A tiltakozók között volt több MSZP-s, Együtt-PM-es és Demokratikus Koalíciós politikus is. Többszázan hagytak apró emléktárgyakat és gyertyákat az emlékműnél, ezzel tiltakozva az ellen, és nagy zászlót feszítettek ki, melyen a „Történelemhamísítás: Szellemi kútmérgezés” felirat volt olvasható. Az ATV rendőrségi hírforrása szerint az emlékmű jelenleg a legjobban őrzött objektum Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke elmondta, „ezzel a gesztussal Orbán történelemhamisítást követ el és meggyalázza a holokauszt során odaveszett összes zsidó, roma és meleg embert.”. A Liberális Párt az építkezést a „magyar kormány arroganciájának az emlékművének” nevezte. Az Együtt-PM elmondta, az emlékművet le fogják bontani, amennyiben Budapest ellenzéki polgármestert választ ősszel.

A terv, hogy a megszállás 70. évfordulójára emlékművet építenek, tavaly év végén került bejelentésre.

Az építkezés két nappal azt követően kezdődött, hogy a Fidesz megnyerte a választásokat, majd Orbán megszegte nyilvános ígéretét, hogy húsvét után megbeszélést fog folytatni a Mazsihisz vezetőivel. Két nappal az országgyűlési választások után a munkások megkezdték a tervezett emlékmű helyszínének elkerítését.

A Mazsihisz hétfő délután elmondta, hogy bár kísérleteik nem jártak sikerrel a párbeszéd kezdeményezésére, de azok nem voltak teljesen hiábavalóak, mivel számos kiemelkedő tudós, vallási vezető és közszereplő nyilvánosan kritizálta az emlékmű szimbolikáját. Az emlékmű elleni tiltakozások folyamatosak voltak az elmúlt 100 napban – tette hozzá.

Tiltakozások külföldről is érkeztek, többek között 30 amerikai kongresszusi tag részéről, akik májusban arra kérték Orbánt nyílt levelükben, hogy tegyen le az emlékmű megépítésének tervéről. Orbán erre úgy reagált, hogy ez „nem egy holokauszt emlékmű, hanem a német megszállás összes áldozatának emlékműve”.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20140721-nem-avatjak-fel-a-nemet-megszallasi-emlekmuvet

http://index.hu/belfold/2014/07/21/durva_nyelvtani_hibak_a_megszallasi_emlekmuvon/

http://vastagbor.atlatszo.hu/2014/07/21/emlekmuepitokbol-tiltakozok-tiltakozokbol-emlekmuepitok/