Az Európai Emberi Jogi Bíróság Magyarország ellen ítélt Vékony László, korábbi trafiktulajdonos ügyében. Vékony 2013-ban elvesztette megélhetését az új dohánykereskedelmi törvény miatt, mivel a törvény szerint mindenkinek, aki dohány kiskereskedéssel akart foglalkozni, pályáznia kellett erre. Gyakorlatilag kivétel nélkül olyan személyek nyerték el a kereskedési jogokat, akik így, vagy úgy a Fidesz-KDNP politikusaihoz kapcsolódnak, vagy a párt támogatói voltak.

A bíróság ítéletében megállapította, hogy az állam megsértette Vékony magántulajdon védelméhez való jogát, ezért a magyar államot 15.000 euró kártérítésre, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte.

Eredeti beadványában 2013 októberében Vékony arra hivatkozott, hogy dohány kiskereskedelmi engedélyének elvesztése miatt magántulajdonától jogszerűtlenül fosztották meg, és arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg azt, hogy lépésével a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményének a magántulajdon védelmére vonatkozó 34. cikkelyét. A magyar állam ugyanakkor azt állította, hogy a pályázó üzleti terve nem volt megfelelően kidolgozott. Emellett az állam azt mondta, hogy a pályázó jogszerűen nem várhat mást, mint egy megfelelő idejű átmenti időszakot az új helyzethez való alkalmazkodásra, amit az állam biztosított is.

A bíróság elutasította az állam védekezését, megállapította a magántulajdon védelmének megsértését. Az ítélet az alábbi indoklással szolgált a kereskedőnek kedvező ítélethez:

“A bíróság megállapította, hogy az intézkedés nem ajánlott reális lehetőséget a tulajdonjog további folytatására, mivel az új koncessziók odaítélésének folyamata az önkényesség határát súrolta, mivel

(i) a korábbi engedély meglétét nem vették figyelembe;

(ii) a korábbi engedély birtokosának a dohány kiskereskedelmi tevékenysége folytatását a megváltoztatott rendszerben, mely a fiatalkorúak védelmét szolgálta volna, nem vették figyelembe az új rendszerben;

(iii) a koncessziós rendszer lehetővé tette, hogy egy pályázó akár 5 koncessziót is elnyerjen, ami tényszerűen rontotta az engedéllyel rendelkezők esélyeit, különös tekintettel az olyan személyeknél, mint például a felperes családjánál is, akiknek a megélhetése éveken át a dohánytermékek eladásától függött, melyet most elvettek, végül pedig

(iv) az átlátható szabályok hiánya a koncessziók odaítélésénél, melyre oly módon került sor, hogy

(v) a korábbi engedély birtokosa nem élvezhetett előnyt, mint például a pályázati folyamat első körének a leszűkítése az ilyen személyek esetében.”

A strasbourgi bíróság ítélete megnyitotta annak lehetőségét, hogy további volt trafikosok pert indítsanak az állam ellen.

A második Orbán-kormány által bevezetett, sokat vitatott 2011-es dohánykereskedelmi törvény a mai napig jelentős viták tárgyát képezi Magyarországon. A törvény eredményeképpen több ezer kisvállalkozást fosztottak meg a dohánytermék árusítás lehetőségétől, ami jelentős bevételkiesést jelentett számukra. A kormány a döntést közegészségügyi szempontokkal és a fiatalok dohányzása elleni küzdelemmel magyarázta. Az Európai Bizottság nem emelt kifogást az eredeti törvénnyel szemben 2012-es hatályba lépése előtt.

Nemrég a magyar parlament elfogadott egy törvényt, melynek értelmében a dohány nagykereskedők csak egyetlen, az állam által kijelölt, az ellátási láncba törvényileg beillesztett közvetítő cégnek adhatják el termékeiket, és a kiskereskedők csak ettől a cégtől vásárolhatnak a jövőben ilyen termékeket.

Hivatkozás:

JUDGMENT – In the case of Vékony v. Hungary 13. January 2015. / European Court of Human Rights

http://444.hu/2015/01/13/breking-a-trafikos-lenyomta-a-magyar-allamot-strasbourgban/