Alább a kormányoldali Heti Válaszban múlt héten megjelent, a Veritas Történelemkutató Intézet igazgatójával, Szakály Sándorral készített interjú szövege:

A latin Veritas igazságot jelent. Ezek szerint létezik a történelemben abszolút igazság, amit önök fognak meghatározni?

Minden történész úgy gondolja, hogy amit ő állít, az az igazság. Intézetünk névválasztása nem sugall kizárólagosságot, nem akarjuk tehát másoktól elvenni az igazság keresésének lehetőségét.

Céljuk „a nemzeti sorsfordulók torzításmentes feltárása”. Ezt egyes történészek a munkásságuk megbélyegzésének vélik.

Némelyek a Veritas létrehozását úgy értelmezték, hogy ezzel ki lett mondva: minden rossz, ami a történetkutatásban eddig volt. Nyilvánvalóan nem erről van szó, nem is volt egységes a felháborodás. Érdekes módon nem a szakmában legtöbbet elértek tiltakoztak a leghangosabban.

A MTA Történettudományi Intézete mellé miért kell újabb hasonló?

Ott a honfoglalástól a XX. század történelméig mindennel foglalkoznak. A kormánynak viszont joga van kiemelt hangsúlyt helyezni bizonyos korszakok kutatására. Ami persze nem járhat azzal, hogy meghatározzák, mit kell gondolnunk a vizsgált időszakról. Az 1950-es évekből ránk maradt mítoszokkal ugyanakkor ideje leszámolni.

Az ellenzék ugyanakkor máris a múlt önkényes újraértelmezési kísérletéről, kormánypénzen alapított propagandaintézményről beszél.

Nem biztos, hogy Földes Györgynek, az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként működő, MSZP-közeli Politikatörténeti Intézet főigazgatójának kellene megmondania, mi a független. Magam is el tudom dönteni, mi egyezik erkölcsi értékrendemmel és szakmai meggyőződésemmel. Ha bármit rám akarnának erőltetni, nem vállalnám az intézmény további vezetését.

Számos hasonló szervezet létezik már, hogy csak a Bíró Zoltán vezette Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen alapított Molnár Tamás Kutató Központot említsük. Az önök intézménye miben különbözik?

Bíró Zoltánék a rendszerváltozással foglalkoznak, a Molnár Tamás nevét viselő pedig filozófiai és eszmetörténeti megközelítésű. Nem látok tehát összeférhetetlenséget. A történésztársadalom pedig csak nyer a minél több kutatóműhellyel.

Mi lesz az első témájuk?

Az emlékév kapcsán a holokausztról amúgy is sok szó esik majd, ezért mi idén a szovjet csapatok 1944-es megjelenésével és az elhurcoltak történetével foglalkozunk majd.

Önt a jobboldalhoz sorolják, de egyes balliberális körök is elfogadják. Nem tart attól, hogy innentől a kormány emberének bélyegzik?

Konzervatív jobboldali vagyok, aki a mások véleményét is elfogadja. Szakmai vitákban, érveket felsorakoztatva próbálom meggyőzni ellenfeleimet. Ezt a baloldalon is elismerik. Persze sietnek hozzátenni: a hatalom úgyis bedarál majd. Tévednek.

A Horthy-korszak kutatójaként lát esélyt konszenzusra az egykori kormányzó megítélésében?

Amíg Horthy Miklóst bizonyos körök fasiszta diktátornak tartják, addig nem.

„Nem akarjuk másoktól elvenni az igazság keresésének lehetőségét”, Heti Válasz, 2014. január 16.