2015-től Magyarországon a napelemek után modulonként mintegy 2.500,- forintos környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. A parlament által decemberben elfogadott – számos környezetvédelmi kérdéssel foglalkozó – „salátatörvény” értelmében a napelemek az olyan anyagok kategóriájába kerültek, melyek súlyosan szennyezik a környezetet.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója az ATV-ben beszélt arról, hogy a döntéssel mintha azt üzente volna a kormány, hogy Magyarországon nincs helye a megújuló energiáknak.

A napelemek anyagának mintegy 95 százaléka újrahasznosítható, de a folyamat nagy energiaigényű. 2012 óta él az ilyen eszközök újrahasznosítására vonatkozó irányelv, mely Magyarországra is vonatkozik. Ámon szerint az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az elektronikai hulladékot megfelelő módon újrahasznosítják és kezelik.

Ezért Magyarországnak meg kell tudnia oldania az újrahasznosítás problémáját, de ez nem azt jelenti, hogy adót kell kivetni. Ámon elmondta, a direktíva számos lehetőséget biztosít, melyek közül az állam azt választotta, amelyik bevételt termel az állam számára, még ha csak néhány száz millió forintot is. Azonban mivel itt egy adóról van szó, ez pont ellentétes a fenntarthatóság és az energiabiztonság ösztönzésének az elvével. Az is nagy kérdés, hogy miként lehet ellenőrizni azt, hogy az adóbevételt valóban az újrahasznosításra fordítják-e, jegyezte meg az Energia Klub igazgatója.

Ámon szerint más EU tagországokban a gyártók úgy oldották meg a problémát, hogy több, mint 200 újrahasznosító pontot nyitottak meg szerte Európában. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy mivel az elhasznált napelemek felhasználhatóak az új panelek gyártása során, a gyártók és a kereskedők érdeke is az, hogy összegyűjtsék a régi napelemeket. “Itt az ideje, hogy hasonló rendszert hozzunk létre Magyarországon is, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a ma üzembe helyezett napelemek várható élettartama 20-30 év” – mondta Ámon.

A kormány a döntéssel harcot indított a megújuló energia ipar ellen, és tette ezt annak ellenére, hogy 2030-ra a teljes energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kellene biztosítani. Ámon szerint jelenleg 10 százalék alatti a szám.

Kétféle energiapolitika létezik. Az egyik még az 1950-es évekre nyúlik vissza, amely szerint nagy erőművek építésére van szükség egy országban, és ha valahol áramra van szükség, akkor be kell kapcsolni azokat. A másik politika szerint több kisebb energiatermelő tevékenységét kell összehangolni olyan módon, hogy azok a megfelelő helyre a megfelelő mennyiségű energiát juttassák el. 2001-óta Németország például az utóbbi mellett tette le a voksát, az Európai Unió viszont az előbbit választotta – mondta Ámon.

Ámon Ada szerint hosszú távon biztos, hogy nem lesz drágább a második verzió, mint a hagyományos mód, és szervezete jelenleg is egy olyan tanulmány kidolgozását végzi, amely bizonyítani fogja, hogy a magyar energiahálózat képes Paks II nélkül is működni, a megújuló energiaforrások – főleg a napelemek és a szélenergia – nagyobb szerephez juttatása által.

“Ha körülnézünk Európában, azt láthatjuk, hogy a szomszédos Szlovákiának is már több, mint 500 megawatt napenergia kapacitása van, míg Magyarországnak mindössze 22 megawattnyi, pedig Magyarországon kedvezőbbek az időjárási körülmények” – mondta Ámon, és összehasonlításképpen megjegyezte, hogy Ausztria 600 megawatt, Belgium 3000 megawatt, Németország pedig 35,000 megawatt napenergia-kapacitással rendelkezik.

Ámon szerint itt kap szerepet az energiahatékonyság, mivel nem elegendő csak még további megújuló energiát előállítani, csökkenteni kell emellett az energiafelhasználást is. Ilyen módon lehetőség lesz a jövőben arra is, hogy helyi energiaforrások lássák el a magánházakat is.

A megújuló energia előállításának és felhasználásának a költsége továbbra is csökken. A kormány által kiadott, Paks II- re vonatkozó jövőbeni árakra kiadott számok nem vehetőek komolyan, mivel nem lehet előre megmondani, hogy a jövőben milyen energia árakra lehet számítani. A legtöbb szakértő szerint Magyarországnak 5-8 évet várnia kellene a döntéssel, hogy jobban látszódjanak a piaci trendek. Jelenleg egy olyan krízis utáni helyzetben vagyunk, mely nem kedvez a technológiai fejlődésnek, ezért mindenképpen érdemes lenne várni, hogy megfelelő döntés születhessen – mondta el Ámon Ada.

Még a kormány saját emberei is ellenzik a döntést

Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára szerint a megújuló energiákra mindenhol úgy tekintenek, mint a gazdasági válságból történő kilábalás eszköze. Emiatt, ha a kormány a környezet védelmét akadálynak tekinti, akkor az eredmény a gazdasági növekedés lassulása lesz.

Illés, aki jelenleg a Fidesz VI. kerületi szervezetének az elnöke, úgy véli, Magyarországnak a megújuló energiákra kell fektetnie a hangsúlyt az atomenergia veszélyei és a fosszilis energiák bizonytalan jövője miatt. Ehelyett viszont szembemegy a világ többi részén látható irányzatokkal, jegyezte meg a korábbi államtitkár.

Illés szerint a környezet és a természet védelme gyakorlatilag eltűnt a kormányzati struktúrából. A szakértelem nem képviselteti magát a kormányban, és emiatt tudott a napelemekre kirótt büntetés akadálytalanul végigmenni a rendszeren.

Illés, aki maga is ellenezte a paksi erőmű bővítését, 2014 után nem kapott jelölést a Fidesz részéről köztisztviselő posztra.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/videok/video-20150112-amon-ada-eb