A szegedi törvényszék mai ítéletével feloszlatta a Szebb Jövőért Egyesületet, azt a csendőrség-jellegű szervezetet, amely 2011. márciusában és áprilisában terrorizálta Gyöngyöspata és más észak-kelet- magyarországi települések roma lakosait. A gyulai bíróság korábbi sokat kritizált, rasszistának bélyegzett döntését felülírva a szegedi törvényszék kimondta, hogy a gyülekezési jog nem gyakorolható más emberek jogainak megsértésével és szabadságuk korlátozásával.

Az ügyészek arra hivatkozva indítványozták a szervezet feloszlatását, hogy a polgárőr egyesület olyan tevékenységet folytatott, amely sértette a roma közösségek emberi jogait, azáltal, hogy faji alapon különböztették meg az embereket. Az ügyészek szerint a polgárőrség látszatát keltve félemlítették meg és diszkriminálták a roma kisebbség tagjait.

A bíróság ítélete szerint az egyesület bűnözésellenes felvonulásai és tagjainak folyamatos jelenléte az érintett településeken, mint Gyöngyöspatán is, félelmet váltottak ki a roma közösség körében és felerősítették a roma-ellenes érzelmeket, és hozzátették, hogy az egyesület tevékenysége miatti széleskörű médiafigyelem miatt az egész ország roma lakosságában félelmet keltettek.

A bíróság nem osztotta az ügyészek álláspontját az egyesület feloszlatásával kapcsolatban, de úgy találták, hogy számos alkalommal túllépték az gyülekezési jog és a szólásszabadság jog kereteit.

Szeghő Katalin főbíró azt írta, az egyesület vezetője László Attila számos romaellenes nyilatkozatot tett különböző eseményeken, amely nem tett különbséget a bűnelkövetésből élő és a törvénytisztelő romák között. László a romákat „férgeknek”, “sátánistáknak”, “patkányoknak” és “szemétnek” nevezte. A bírósági ítélet szerint ezek az állítások sértik a romák emberi jogait, és nem csak a jó ízlés határait lépték át, hanem a szólásszabadság jogát is.

A bíróság kimondta, hogy László beszédei szerint az összes roma bűnöző, és nincs helye romáknak a Kárpát-medencében, emiatt el kell őket innen küldeni. Az állítások alkalmasak voltak arra, hogy a hallgatóságot fizikai tettekre ösztönözzék a romák ellen – indokolt a bíróság.

Korábban a gyulai bíróság arra hivatkozva utasította el az ügyészség beadványát az egyesület feloszlatására, hogy az ügyészség nem tudta megfelelő bizonyítani a vádlott részvételét olyan cselekedetekben, amelyekkel megsértették a hatályos törvényeket. A Mucsi Erika bíró által hozott március 24-i elsőfokú ítélet számos polgárjogi szervezet bírálta. Május 26-án az Országos Bírói Etikai Tanács is közzétette véleményét, melyben kimondta, hogy a bíró megsértette az etikai kódexet, mivel ítélete nem volt előítéletektől mentes és pártatlan. Etikátlannak találták, hogy a bírónő a döntése során saját véleményét is kifejezte. Ugyanakkor Mucsi Erika folytatja munkáját bíróként a gyulai törvényszéken.

A gyulai bíróság elsőfokú ítélete elleni fellebbezés után az ügyet már Szegeden tárgyalták.